A hot dogot vigye ingyen, máskor hozzon bankkártyát! – szintet lépett a készpénzes háború

A készpénz visszaszorításában a svédek élen járnak, sőt, egy előrejelzés szerint négy év múlva értelmetlenné válik a használata. Bemutatjuk, hol tart a készpénzellenes harc, ingyen ikeás hot doggal, magyarországi helyzettel és a megoldandó problémákkal.

Fotó: Napi.hu

Világszerte vannak törekevések a készpénz visszaszorítására és ezzel párhuzamosan az elektronikus megoldások ösztönzésére. Magyarország ezen a téren nem áll jól, a készpénzállomány tavaly decemberben átlépte a 6000 milliárd forintot.

Svédország sokkal előrébb jár. A GDP-hez mért készpénzhasználat mindössze 1 százalékos, szemben a 10 százalékos körüli európai átlaggal és a bőven 10 százalék feletti magyarországi mutatóval. Jó példa a svédek helyzetére, hogy az egyik ottani Ikea-áruházban már ott tartanak, hogy inkább ingyen adták a hot dogot, hogy ne kelljen a készpénzzel vacakolni. Előfordult, hogy az egyik készpénzes vásárlónak azt mondták az Ikea büféjében, hogy inkább legyen a vendégük erre a hot dogra és legközelebb inkább hozzon bankkártyát és fizessen azzal. Ebben az Ikea-áruházban a vásárlók kevesebb mint 1 százaléka fizet amúgy készpénzzel, miközben a munkatársak idejének 15 százalékát viszi a készpénz kezelése.

Svédország 2023. március 24-én elbúcsúzhat a készpénztől

Visszatérve a Svédországhoz, már van olyan előrejelzés, amely konkrét időpontot mond arra, mikor tűnik el a készpénz az ottani gazdaságból. A Corvinus MNB Tanszékének blogja idézi Jonas Hedman, a Copenhagen Business School professzora és szerzőtársai által készített kutatást is, amelynek eredményéből arra következtettek,hogy Svédországban 2023. március 24-ére eltűnik a készpénz a gazdaságból.

Érdekes egy napra pontos dátum megadása a készpénz búcsújára, de a kutatók csak azt szerették volna ezzel megmutatni, hogy a következtetésük alapján addigra olyan alacsonyra csökken a svédországi készpénzhasználat, hogy egyszerű pocsékolás lenne fenntartani a készpénz-elfogadáshoz szükséges infrastruktúrát.

A Napi.hu szerkesztőségi blogja, a Buksza megkérdezte a magyar Ikeát, hogy a magyarországi áruházakban is lehetséges-e a készpénz eltüntetése, de ennek még nem jött el az ideje. A cég válaszában közölte: még mindig nagyon jelentős a készpénzes vásárlók aránya. Igaz, a kártyás költéseknél is tempós a növekedés és az önkiszolgáló kasszák is jól mennek. A magyar leányvállalat közölte: a három magyarországi Ikea-áruházban az előző pénzügyi évben – 2017 szeptemberétől 2018 augusztusáig a vevők 49 százaléka fizetett készpénzzel. A bankkártyás fizetések aránya pedig a 2014-es 31 százalékról nőtt 51 százalékra. Az önkiszolgáló kasszáknál történt a vásárlások 35 százaléka, ezeknél pedig kizárólag bankkártyával lehet fizetni – közölte az Ikea.

Sok a probléma

A készpénz visszaszorítása mellett számos érv szól, ugyanakkor vannak megoldandó problémák, amelyekkel a svédek is komolyan foglalkoznak. Az biztos, hogy a fizetési rendszer és ezen keresztül a bankrendszer is átalakulás előtt áll, a fizetési rendszer működését viszont továbbra is a jegybanknak kell működtetnie. A svédek szerint a jelenlegi kilátások alapján két lehetséges verzió jön szóba. Az egyik a digitális jegybankpénz bevezetése, a másik a banki szabályozás szigorítása. Fontos kérdés, hogy a bankok közötti versenyt miként befolyásolja majd a készpénz eltűnése.

“Gyakori érv a készpénz mellett, hogy krízishelyzetben fontos funkciókat tud betölteni, de vajon igaz-e ez akkor is, amikor például a válsághelyzet az internet-hálózat, vagy az elektromos rendszer leállásából adódik, hiszen ekkor készpénzhez sem lehet hozzájutni, illetve a boltok maguk sem képesek kinyitni a leltározási, elszámolási rendszerek leállása miatt” – ismerteti a svédországi készpénzmentességet vizsgáló tanulmányokban szereplő kérdéseket a MNB Tanszék-blog.

Fontos, hogy az adott ország jegybankjának egy készpénzmentes gazdaságban olyan fizetési megoldásokat is biztosítania kell, amelyek offline környezetben is működőképesek. Emellett a digitális rendszer várhatóan hatékonyabbá teszi a bűncselekmények felderítését, ugyanakkor fokozottabb a kockázata a magánélet feletti kontroll lehetőségének. Választ kell adni arra is, hogy milyen biztonsági vagy akár geopolitikai kockázatokat jelenthet, különösen válsághelyzetben, politikai-katonai konfliktus esetén, hogy egy ország fizetési rendszerének működése alapvetően egy másik országban működő szolgáltató – például kártyatársaság – működésén, döntésein múlik. A készpénz búcsúja érzékeny kérdés továbbá az idősek, betegek, hátrányos helyzetűek szempontjából is. Valamint fontos kérdés, hogy mennyire biztonságos a digitális pénzek mögötti technológia, képes-e megvédeni az emberek pénzét, adatait a különböző támadásokkal szemben.

HOZZÁSZÓLÁSOK