Mi a csetelés jövője? Biztonságban vagy az MI és a kiberháború korában? Hogyan küzd a magyarok egyik kedvenc csetappja a csalók ellen? A Forbes.hu exkluzív interjúja a Rakuten Viber globális marketing- és növekedési alelnökével, Atanas Raykovval.

A bolgár szakember – beceneve Nasko – befektetőként is jól ismert a régióban. Most inkább viberes munkájáról, az üzenetküldők és online hívásindítók jövőjéről kérdezem. Viber-irodás háttérképet állít be magának a szeptember 12-i Zoom-interjún – ettől még simán lehet, hogy bentről dolgozik. Rögtön úgy kezdi, hogy…

Forbes.hu: …„szia”? Jól hallom, magyarul köszöntél?

Atanas Raykov: Egy barátom miatt elég sokat járunk Budapestre a feleségemmel. Két éve a Szigeten is voltunk, a Mumford & Sons nagyon tetszett, de Macklemore bulija is jó volt, bírom, hogy társadalmilag fontos témákat is feldolgoz. A gyerkőcök még nagyon kicsik, ez volt a mi kis rövid, babamentes vakációnk.

Az utolsó békeévek. A témára térve, friss hír, hogy a Meta szép lassan készül kinyitni az üzenetküldőit. Nemcsak a saját appjai közt (Messenger, WhatsApp), de harmadik felek felé is, így felelve meg az uniós Digital Market Acts (DMA) rendeletnek. Ebből nem egyértelmű, hogy a Viber-kontaktok is integrálhatók lesznek-e a Messengerbe, és vissza?

Hatalmas várakozással és elkötelezettséggel tekintünk a DMA-re, és hogy hogyan fog megvalósulni az úgynevezett kapuőröknél, vagyis az olyan óriásplatformoknál, mint amilyen a Meta is. Szeretnénk, hogy a júzereink kifogástalan élményben részesüljenek, többek közt erről is egyeztetnünk kell. Mondjuk úgy, még messze vagyunk a piac számára kívánatos megoldástól.

Így, hogy a nagyoknak átjárhatóságot kell biztosítania, egyáltalán mi fog titeket megkülönböztetni egymástól? Nem lesz mindegy, hogy melyik appból fogok pötyögni?

Az alapgondolat, hogy az egész rendszer úgy működjön, mint a mobilhálózatoknál. Szolgáltatót ott is ár, megbízhatóság, minőség és kínált szolgáltatás alapján választanak, mégis tudunk egymás közt, hálózaton kívül is telefonálni.

Ehhez képest a csetappoknál, ahol egyes piacokon a kapuőrök akár kilencven százalékos résszel bírnak, kvázi be vagyunk zárva a vezető platformon, hiszen mindenki ott van fent, csak így lehet elérni a másikat. Igen ám, csak ez a felállás nem ösztönzi a nagyokat, hogy fejlesszenek, innováljanak.

Tehát a DMA ideális esetben szélesebb kínálatot hozhat, ahol könnyebben válthatsz, ha valamelyik nagyjátékost nem kedveled. Másrészt, a legnagyobbakat is folyamatosan arra sarkallja, hogy minél többet újuljanak, ez fogja felpezsdíteni a piacot, felélénkíteni a versenyt.

Nálunk is bevezettétek a fizetős Viber Plust, több biztonsági és mesterséges intelligenciás funkcióval, diktálással, inkognitó móddal, satöbbi. Az árérzékeny magyar piac tényleg erre vágyott? Hajlandó pluszt fizetni a kényelmi szolgáltatásokért? Az előfizetések mekkora részét adják a bevételeiteknek?

A hardcore felhasználóinknak, az úgynevezett power usereknek szólnak ezek a szolgáltatások. Piaci trend, hogy egyre többen kínálnak pénzért extra funkciókat, amiknek elég bonyolult és költséges a fenntartása. Vegyük akár a hangüzenetek átiratát, ehhez nagy nyelvi modelleket kell futtatni komoly szerverparkokon. Muszáj cserébe havidíjat szednünk. Azokra célzunk, akik a legtöbbet használnak minket, szeretnénk még könnyebbé varázsolni a mindennapjaikat. Emellé nyújtunk még extra adatvédelmet, nyom nélküli üzenettörlést, vagy akár korlátlan, ingyenes hozzáférést fizetős matricákhoz.

A power userek felső tizedére lövünk, ami a célokat illeti, elég jól állunk – alig egy éve rajtoltunk a térségetekben, és a szomszédos országokkal együtt tízezres nagyságrendű előfizetőről beszélhetünk.

Persze, ez csak kiegészítő bevételi forrásunk, hiszen a legaktívabb réteg számára érdekes, akik tényleg hajlandók többért többet fizetni. Akár csak azért, hogy a többi júzerhez képest megkülönböztetve érezhessék magukat.

Ez mind szép és jó, de a Viber Plust papíron a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) tett kötelezettségvállalásotok részeként vezettétek be nálunk. A döntés részeként legalább két évig csetbotot is üzemeltettek magyar nyelven, adatvédelmi témában. Miért csak két évre szól ez a vállalás?

Minimumfeltételről beszélünk, természetesen a két év lejárta után is tervezzük üzemeltetni. Ami azt illeti, ennél korábban el akartuk indítani a botot, végül megvártuk vele a vizsgálat végét, hogy az ott feltárt megállapításokat is implementálhassuk.

Tudjuk, nem a legszexibb téma, de az adatbiztonság régóta fontos küldetésünk, rengeteg szolgáltatást elsőként vezettünk be a piacon, sőt már annak is nyolc éve, hogy bevezettük a végpontok közötti titkosítást.

Produktív, de azért hosszas volt a GVH-eljárás, több mint négy évig tartott, de a végkimenetelt tekintve mindkét fél elégedett lehet, és a hosszú távú adatvédelmi törekvéseinkkel is abszolút összhangban van.

Atanas Raykov (Viber): „Be vagyunk zárva a vezető csetplatformokon, csak így lehet elérni a másikat.” // Fotó: Viber

Már a magyar Viber is képes mérlegelni, hogy egy ismeretlen szám vajon kéretlen hívás vagy üzenet-e. Mikor lesztek képesek akár MI-vel költött kamuüzeneteket, hang vagy videó alapú deepfake-et szűrni?

Jogos felvetés. A tekintetben kivételes a helyzet, hogy mi csak a hívót, a feladót látjuk, az üzenet tartalmát nem tudjuk lehívni, szóval mi csak a küldő viselkedésmintája alapján tudjuk megítélni, hogy csalóról van-e szó. A magyar piacon közel tízmillió működő telefonszámról beszélhetünk, pajzs nélkül akár egy órán belül ráengedheted mindegyikükre a spamüzeneted.

De elég precízen működik az MI-modellünk, 99,9 százalékos pontossággal megmondja, ember vagy gép van-e a túloldalon, IP-cím, üzenetküldési gyakoriság, hardvertípus alapján, vagy akár úgy, hogy üres-e a névjegyzéke.

A deepfake, a dezinformáció nyilván keményebb dió. E téren több tech óriással is együtt dolgozunk, de a rendelkezésre álló fejlesztői eszközök még messze nem képesek ehhez hasonló feladatokat ellátni. Egy napon lesz rá alternatíva, a korábbihoz képest olcsóbb, mégis magas minőségű megoldás, amit mindenképp alkalmazni fogunk. Addig is hagyományosabb eszközöket kell használnunk, például felhasználói hibajelentésekkel mélyrehatóbban tudjuk vizsgálni a publikus csatornákon futó kéretlen tartalmakat, mivel az nincs a végpontok közt titkosítva.

Több csetapp, így a Viber szerepe is felértékelődött az orosz-ukrán háborúban. Kelet-Európában eleve népszerűbb az alkalmazásotok, Ukrajnában piacvezetők is vagytok. Az orosz propaganda csak Ukrajnában problémátok, vagy van vele gondotok Magyarországon is?

Rendkívül kevés esetünk van. Hála az égnek, a mi platformunk hitelesített tartalmakon, tartalomgyártókon alapszik, szemben bizonyos versenytársakkal, például a Telegrammal. Csak szűk körben, hitelesített csatornáknak engedjük, hogy kereshetők legyenek nálunk, ezzel ösztönözzük őket, mert így gyorsabban tudnak nőni.

Másfelől korlátozni is tudjuk a félrevezető tartalmak terjedését. Aki hitelesítés nélkül próbálna álhírt terjeszteni, annak egyesével kellene körbeküldenie az üzeneteket, ami pedig a spamszűrőnkön se menne át az előbb említett folyamat alapján. Ezért aztán nem a Viberen fognak próbálkozni, hanem más csatornákon, az internet mélyebb bugyraiban.

Amit tényleg nehezebb kivédeni, ha a júzer máshol olvasott álhírt és azt kezdi el terjeszteni Viber-csoportokban. Ilyenkor szintén annyit tehetünk, hogy felhasználói jelentés alapján időben elkapjuk és letiltjuk.

A kiberháború fokozódik; adatsértés, szivárogtatások. Biztonságban érezhetem nálatok az adataim?

A japán Rakuten csoport tagja vagyunk már tíz éve. Ők világszerte foglalkoznak fintechkel, e-kereskedelemmel is, óriásbankokkal dolgoznak együtt, Japánban az online tranzakciók jelentős szelete fut át rajtuk. A pénzügyi szektor a támadók egyik fő célpontja, itt rengeteg pénz, információ van kockázatnak kitéve, ezért a Rakutenhez hasonló világcégeknek a legmagasabb biztonságvédelmi sztenderdeknek kell megfelelniük. Így aztán mi is hozzáférünk a rendszerükhöz, aktívan használjuk a megoldásaikat, kiváló szakembereket toborzunk melléjük.

Folyamatosan magasabbra tesszük a lécet, persze, ezzel együtt a hekkerek is, de a felsoroltak miatt egyetlen komolyabb adatszivárgási esetünk sem volt az elmúlt években. Ami még fontos, hogy mi alig tárolunk adatot a titkosított beszélgetések miatt, így ha fel is törnék a szervereinket, nem találnának rajtuk sok mindent – szemben azokkal a cégekkel, akik például csevegési előzményeket is tárolnak.

Nem azért, mert sokkal szexibb téma, de muszáj továbbmennünk az MI-re. Újítás nálatok (magyar nyelven még nem elérhető), hogy ChatGPT-vel össze tudjátok foglalni a csoportos csetek üzeneteit. Hasznos dolog, utálok visszagörgetni kétszáz üzenetet, csak mert interjún ültem, akár veled. A pontosság viszont kérdés, az pedig még inkább, hogy nyugodt maradjak-e, ha emiatt a bizalmas csoportbeszélgetéseimmel trenírozzátok az MI-t?

Igen, érdekes téma. Az átlagjúzer még óvatos az MI-vel. Az már természetes neki, ha mondjuk titkosított emailt ír, vagy csak simán bepötyögi a PIN-kódot, nem kezd el adatbiztonságon aggódni. Viszont az MI-ről még kicsi vagy semennyi tudása nincs, nem látja át a működését, sőt lehet, azt se tudja, használta-e már.

Az OpenAI-val nemcsak azon ügyködünk, hogy minél nagyobb védelmet nyújtsunk, hanem hogy a júzer is elhiggye, biztonságban van. Igyekszünk mindent elmagyarázni neki, például hogy a csetösszegzőnk csak az olvasatlan üzeneteket dolgozza fel, nem a teljes beszélgetést, hogy utána az alapul szolgált üzeneteket és az összefoglalót sem tárolja egyik fél sem. Azaz senki nem használja arra, hogy tovább képezze vele az MI-jét. Az összefoglalóban nem a mobilszámukkal tüntetjük fel a beszélgetés alanyait, csak úgy hivatkozunk rájuk, hogy „anya” vagy „Iván”, hogy senki se legyen könnyen beazonosítható, visszakövethető.

Joggal hihetnéd, hogy mivel ingyenes funkció, ezért az adataiddal fizetsz érte, de ez téves gondolat.

A végére hadd legyek provokatív. Megmondom, hogy érzek. Ahogy haladunk előre, szerintem úgy fogja az MI is egyre kevésbé lenyűgözni az embereket. Én már az Apple Intelligence bemutatójától sem estem hanyatt. Egyre kevésbé ijesztő a jövő, nem úgy mint az elején. Nekem az MI inkább már az unalmas, beváltatlan ígéret, legalábbis nehéz lenyűgözni. Hol van ebben még kraft?

Értem, miről beszélsz. Abban teljesen egyetértek veled, hogy úgy tűnik, túl vagyunk a hájpon. Már látjuk a technológia korlátait, és hogy jóval lassabb ütemben fog fejlődni, mint ahogy az elején berobbant.

És most jön az a bizonyos „de”. Az MI szerintem kezd egyre jobban kiforrni, egyre több izgalmas megoldással rukkolnak elő, ami tényleg segíti, megkönnyíti az életed, legyen az szöveggenerálás hangból, felolvasás szövegből, vagy pedig a különböző asszisztensszolgáltatások, amikre egyre több operációs rendszer képes. Utóbbi kezd betörni bankok, fuvarcégek, webshopok, hírszájtok alkalmazásaiba is, és így tovább. Bizonyos feladatokat már a gyakorlatban is egyre jobban ellátnak, tényleg egyszerűsítik a használatot.

És ez csak a kezdet. Mi is szeretnénk, ha átfogóbban, minden szolgáltatásunkat összefogva segítene az MI, legyen szó az említett Viber Plusról, vagy akár az eurózónában már elérhető digitális tárcánkról, a Viber Payről. Ne csak csetbotos ügyfélszolgálattal, hanem akár úgy, hogy az MI segítsen a fizetésben, rendelésben, cím megadásában a vásárlási szokásaid alapján.

Egy szó mint száz, ha visszaemlékszel, hét–nyolc éve is nagy fellángolása volt a csetbotoknak, de a lelkesedés hamar elhalt, kezdetleges volt az egész. Az elmúlt két évben volt először érdemi áttörés, végre sikerült valamit felmutatni, ami tényleg hasznos az embereknek.

Vannak, akik saját nyelvi modellt fejlesztenek, mint a Meta, ez is lehet egy út. Mi szeretnénk, ha minél több MI-vel foglalkozó cég látna fantáziát a hozzánk hasonló platformokban, ha kvázi játszótérként használnának minket, ahol bárkit örömmel látunk, és ahol aztán egybe tudjuk fogni az ötleteiket.

The post Ha fel is törnék a szervereinket, nem találnának rajtuk sok mindent appeared first on Forbes.hu.