Decemberben veszi kezdetét egy inspiráló kezdeményezés, a Kék Zóna Projekt, amely a hosszú, egészséges élet titkait kutatja, és segít megteremteni egy egészségtudatos közösséget Magyarországon. Turcsán Emese, az Einstein Akadémia tulajdonosa és a projekt ötletgazdája az egészséges életmód, a közösségépítés és a fenntarthatóság iránt elkötelezett szakértőkkel és vállalatokkal közösen valósítja meg ezt a kezdeményezést, amely új irányt adhat a hazai egészségfejlesztésnek.
A „kék zónák” olyan különleges helyek a világban, mint például Okinawa (Japán), Szardínia (Olaszország) és Loma Linda (Kalifornia), Ikaria (Görögország), Nicoya-félsziget (Costa Rica) és Szingapúr, ahol az emberek rendkívül hosszú és egészséges életet élnek. Ezek a közösségek gyakran száz éven túl is aktívan, boldogan élnek, és a kutatások szerint életmódjukban közös alapelvek rejlenek: az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, a szoros közösségi kapcsolatok és a stresszkezelés. A Kék Zóna Projekt célja, hogy Magyarországon is meghonosítsa ezeket az életmódbeli szokásokat és értékeket, egy olyan közösség megteremtésével, ahol minden korosztály együtt tehet az egészségesebb jövőért.
A hazai Kék Zóna Projekt kezdeményezésről Turcsán Emesével, az Einstein Akadémia tulajdonosával és a projekt ötletgazdájával beszélgettünk.
Dan Buettner hosszú élettartam-kutató szerint a kék zónákban átlagosan nyolc évvel tovább élnek, mint az amerikaiak. Ismerjük az alapvetéseket, mint az étkezés vagy éppen a mozgás fontossága, de Buettner szerint ezeken a helyeken az emberek nem azért élnek sokáig, mert az egészségre törekednek, hanem azért, mert ez a következménye az életmódjuknak, azaz jól élnek. Ezzel kapcsolatban mondta azt is, hogy, három fontos dologra van szükségünk, ha hosszú, egészséges életet segítő módszereket szeretnénk megvalósítani: hiteles információkra, gyakorlati tanácsokra és olyan környezetre, amely az egészséges választást könnyűvé, vagy ami még jobb, megkerülhetetlenné teszi. Elmondhatjuk, hogy ti is ezekre az alapokra építkeztek?
Igen, nagyon fontosnak tartjuk a szakmai hátteret, éppen ezért a projekt csapatában orvosok, pszichológusok, táplálkozási szakértők, edzők, valamint vidékfejlesztési szakemberek is helyet kaptak, hogy minden szükséges tudással és eszközzel segítsék a közösséget az egészségmegőrzés útján. A program nagyköveteiként ismert személyiségek kapcsolódnak be, akik példaképként, hiteles forrásként és aktív résztvevőként támogatják az életmódváltást.
Mik az első lépések?
A projekt első szakaszában két településen indulnak bemeneti szűrések, hogy a lakosok aktuális fizikai és mentális állapotát felmérjék. Ezt követően bevezetésre kerülnek a kék zónás szokások: az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás és a stresszkezelési technikák, egy éven át tartó edukációval és közösségi programokkal. Egy év után kimeneti mérésekkel vizsgáljuk majd a változásokat, hogy lássuk, milyen hatással voltak a kék zónás szokások a közösség életminőségére. Ilyen település lesz pl. Noszvaj,ahol a lakosok és a falu vezetése hihetetlen nyitottsággal fogadta a projektet, köszönhetően annak is, hogy Balogh Barbara a Nomád Hotel & Glamping egyik tulajdonosa aktívan közreműködik az előkészületekben.
A tipikus modellektől eltérően egy sikeres projekt, és legyen az a hazai kék zóna, az elkötelezett vezetés mellett kreatív partnerségre kell, hogy törekedjen, vagyis olyan kollektív hatáskeretet kell létrehozni, amelyben a partnerek, az erőforrások és a résztvevők egy közös jövőképhez igazodnak. Ahogy mondani szokták, egy jó közösség egy közös vízió körül nő. A vízió jó, sőt követendő, kezdődhet az “építkezés”.
Valóban. Éppen ezért arra törekszünk, hogy a Kék Zóna Projektben helyi vállalkozások és nemzetközi szinten is ismert cégek álljanak a kezdeményezés mellé. Elsőként a Noszvajon található Nomád Hotel & Glamping csatlakozott, amely saját veteményesével, helyi alapanyagokból készült ételeivel és természetközeli környezetével tökéletes példája annak, milyen egy kék zónás helyszín itthon.
A kutatók megvizsgálták és összehasonlították az étrendet, az életmódbeli szokásokat, a környezetet és a társadalmi kapcsolatokat más helyen élőkkel. Amit találtak, és ami kiemelt jelentőséggel bír a kék zónákban, az a közösség ereje. A ti projektetekben mennyire prioritás ez?
A Kék Zóna Projekt különösen nagy hangsúlyt fektet a közösségi élményekre. A projekt során szerveznek havi túrákat, közösségi főzéseket, valamint életmód- és edukációs workshopokat, ahol mindenki közvetlen tapasztalatokat és ismereteket szerezhet. További események közé tartoznak majd a helyi sajtótájékoztatók és az országos Kék Zóna konferenciák is, ahol a szponzorok és támogatók megjelenhetnek.
Milyen korosztályban gondolkodtok?
A Kék Zóna Projekt mindenkinek szól, a fiatal generációtól az idősebbekig. Az eredeti terv szerint a projekt főként a 40 év felettieket célozta volna meg, ám a legújabb kutatások szerint már a húszas és harmincas éveikben járók között is egyre gyakoribbak a korábban idősebbeknél előforduló betegségek, például a gyomorrák. Ezért gondoltuk azt, hogy minden generáció számára kínáljuk a programokat, így már fiatal korban elindulhat mindenki az egészséges életmód útján.
A Kék Zóna Projekt nem csupán egy újabb egészségügyi kampány, hanem egy hosszú távú elköteleződés az egészséges életmód mellett. Mi a hosszútávú cél?
A cél, hogy egy olyan közösséget építsünk, amely támogatja az egyéni életmódváltást, miközben a közösségi értékeket és a fenntarthatóságot is szem előtt tartja. A résztvevők nemcsak új szokásokat sajátítanak el, hanem a közösség segítségével erősítik meg azokat, és ezáltal hosszabb, egészségesebb és boldogabb életet biztosít mindenki számára.
Szálláshelyek és éttermek, amelyek helyi termelőktől beszerzett vagy biogazdaságból származó alapanyagokkal dolgoznak, és fenntartható szemléletmóddal közelítenek a vendéglátáshoz.
Utazási irodák, amelyek szervezett kék zónás utakat szerveznek olyan autentikus helyszínekre, mint Szardínia vagy Ikaria, hogy a résztvevők közelebbről megismerhessék a helyi kultúrát és életmódot.
Egészségügyi központok és magánklinikák, amelyek támogatják az egészségmegőrzést szűrővizsgálatokkal, a korai felismerést és az egyéni életmódváltozást.
The post Végre megtanulhatunk jól élni: indul a Kék Zóna Projekt Magyarországon first appeared on Sokszínű vidék.
