A molekuláris óra alapján a medveállatkák már a kambrium előtt elkülönülhettek az ízeltlábúak ősétől, ám az evolúciójuk részleteiről nem tudunk túl sokat. Nemrégiben, kanadai borostyánban fennmaradt medveállatkák vizsgálatai alapján egy amerikai kutatócsoport arra jutott, hogy legalább 180 millió évvel ezelőtt tettek szert a túlélésüket biztosító szuperképességükre.
A medveállatkák zord körülmények közepette felfüggesztik anyagcseréjüket, megszabadulnak a testük víztartalmától, és afféle nyugvó állapotba kerülnek. Ha a körülmények javulnak, és újra víz éri őket, felveszik a vizet s felélednek.
Meglehetősen ritka dolog, hogy medveállatkák ősmaradványaira bukkanunk, ilyesmire legelőször még az 1960-as években került sor. Egy kanadai kutató borostyánban fennmaradt, késő kréta időszaki, 80 millió éves medveállatkákat talált, és az egyiket megvizsgálva elkészítette annak tudományos leírását is, az állatka látható részletei alapján.
Ugyanaz a borostyán egy kisebb, összegömbölyödött medveállatkát is tartalmazott, amelyről azonban nem tudott megfelelő részleteket kideríteni ahhoz, hogy fajba sorolhassa. A Communications Biology folyóiratban megjelent kutatásról a Science számolt be.
Nem volt azonban akadály a modern technológia számára. Lézeres konfokális mikroszkópia révén a nemrégiben elvégzett vizsgálatokkal minden eddiginél több részletet sikerült megfigyelni a korábban már leírt faj esetében is, ám a kisebbik példányról is kiváló képet alkothattak. Ennek köszönhetően ez a faj is kaphatott nevet.
A vizsgálatuk azonban nem merült ki a névadásban: a medveállatkák nyolc végtagjának végén lévő karmocskák az állatok evolúciójáról is sokat meséltek. Bár a két faj azonos család képviselője, a köztük lévő különbségek alapján pontosítani lehetett, hogy a medveállatkák fejlődésének egyes korai lépései mikor zajlottak.
Így például kiderült e két mikroszkopikus lénynek köszönhetően, hogy a tengeri és a szárazföldi medveállatkák kb. 500 millió éve különültek el, vagyis később, mint eddig gondoltuk. Ennek az a jelentősége, hogy az eddigi elképzelések szerint a medveállatkák szuperképessége külön-külön alakult ki a tengeri és a szárazföldi csoportjukban, ám nem tudtuk, mikor.
Az új vizsgálatok alapján pontosított medveállatka-családfa révén úgy tűnik, hogy legalább 180 millió éve már képesek voltak kiszárítva a testüket nyugvó állapotot felvenni. Azonban ezt a képességet akár már 420 millió éve is birtokolhatták, és ez segíthette őket hozzá ahhoz, hogy az elmúlt év százmilliók során lejátszódott kihalási hullámokat átvészelhessék.
The post 180 millió éve már szuperlények voltak a medveállatkák first appeared on National Geographic.
