Az NKFH és a NAV – Budapest Főváros Kormányhivatalának bevonásával – 2025. december 5-én célzott vizsgálatot folytatott le. Az akció a harmadik országokból érkező, online platformokon rendelt termékek piacfelügyeleti ellenőrzésére terjedt ki. A hatóságok munkatársai többek között játékokat, műszaki árucikkeket, kozmetikai termékeket és karácsonyi kiegészítőket vizsgáltak.
A közös vámhatósági fellépés az idén ősszel bejelentett 7 pontos fogyasztóvédelmi cselekvési terv egyik legfontosabb eleme. Magyarország ugyanis az egyik legfontosabb kapu a harmadik országból érkező termékeknél, ezért A hatósági fellépéssel nemcsak a magyar és uniós fogyasztókat, hanem a jogkövető magyar vállalkozásokat és így a piac tisztaságát is védjük, amelyet az online kereskedelmen belüli piaci tendenciák is egyértelműen indokolnak – írta a két hatóság közös közleményében.
Elképesztően nő a harmadik országokból online rendelt termékek mennyisége
A harmadik országbeli online platformok 2024-ben már 493 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak az egyablakos adózási rendszer adatai alapján. Csak tavaly 80 százalékkal, az idei első fél évben pedig további 28 százalékkal bővült a nemzetközi hátterű e-kereskedők forgalma, miközben a magyarországi telephelyű webáruházak átlagosan 10 százalékos növekedést értek el. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy ma már minden tizedik forintot online költünk el: míg a műszaki cikkek részaránya közel 50 százalék, addig a ruházat mintegy 20 százalékos súllyal szerepel.
Az e-kereskedelmi forgalom bővülését igazolják a vámadatok is. Idén 40 százalékkal több csomag érkezik, mint tavaly. A NAV 136 millió kis értékű (150 euró alatti) küldeményt vámkezelt 2024-ben, idén a csomagok száma meghaladhatja a 190 milliót. Mind a kereskedelmi, mind a vámadatok és az ellenőrzési tapasztalatok tehát egyértelműen indokolják, hogy határozott kormányzati és hatósági lépésekre van szükség a harmadik országból érkező termékek vonatkozásában, hasonlóan a francia fellépéshez egyes távol-keleti platformokkal szemben.
A vámhatáron igyekeznek kiszűrni a veszélyes termékeket
Dr. Német-Weingartner Lilla, az NKFH elnöke szerint
a legfontosabb cél a fogyasztók biztonsága. Ezért már a vámhatáron ki kell szűrnünk a veszélyes termékeket, hogy azok ne juthassanak el se közvetlenül, se a kereskedelmi forgalomba hozatal útján a vásárlókhoz – különösen nem a gyermekekhez.
A veszélyes termékek jelentős része ugyanis olyan játék, amelynek apró részei akár fulladást is okozhatnak, vagy olyan műszaki cikk, amely súlyos áramütés- vagy tűzveszélyt hordoz. ezért a hatóságok összehangolt fellépése ebben az időszakban kiemelten indokolt. Ellenőrzéseik a lehető legszélesebb termékkört érintik: a már említett játékoktól (például műanyag babák, lövedékes játékok, plüssfigurák) a textiltermékeken és az akkumulátortöltőkön át egészen a műszaki cikkekig – részletezte. Mint a közleményből kiderült, például az akkumulátortöltők és egyes műszaki cikkek, ami egyértelművé teszi: a mostanihoz hasonló célzott akciók nem egyszeri beavatkozások, hanem a mindennapi hatósági munka szükséges részét jelentik.
A 7 pontos fogyasztóvédelmi cselekvési terv egyik legfontosabb pillére éppen az, hogy a magyar családokat már a határnál megvédjék a jogsértő vagy életveszélyes termékektől. Magyarország az egyik legfontosabb kapu az Európai Unió irányába, így felelősségük nemcsak a magyar, hanem az uniós fogyasztók biztonságának erősítése is. A mostani akció is azt bizonyítja, hogy a NAV-val és a kormányhivatalokkal kialakított együttműködés működik, és képesek vagyunk hatékonyan fellépni a harmadik országokból érkező, nem biztonságos termékek ellen. „Mi ott vagyunk minden ponton, ahol veszélyes termék kerülhetne a piacra – a vámhatártól kezdve egészen az online kereskedelemig –, és minden eszközzel azon dolgozunk, hogy a magyar emberek biztonságos termékeket vásárolhassanak” – tette hozzá.
A NAV feladata kiszűrni a kockázatos termékeket
Dr. Bakai Kristóf Péter, a NAV vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettese kiemelte, hogy a hosszú idő óta tartó, szoros együttműködés most újabb mérföldkőhöz érkezett. Közös céljuk változatlanul az, hogy megakadályozzák a jogsértő és veszélyes termékek beáramlását. A beérkező kis csomagokhoz kapcsolódó adatokat a NAV kockázatelemzési rendszere vizsgálja át, ez választja ki azokat a küldeményeket, amelyek további ellenőrzést igényelnek. Ezeket röntgenberendezésekkel és fizikai vizsgálatokkal ellenőrzik. Az elektronikus kockázatelemzés alapján kiválasztott tételeken túl a beérkezett gyanús vagy véletlenszerűen kiválasztott csomagokat a vámosok szolgálati kutyák bevonásával is vizsgálják. A NAV rendszeres, bizonyos termékkörökre fókuszáló ellenőrzési akciói tovább erősítik a fogyasztók biztonságát. Az NKFH-val közösen végrehajtott helyszíni akciók célja is az, hogy már a határon kiszűrjék a hamis vagy veszélyes termékeket. Fontos megjegyezni, hogy
A hatóságok egész évben vizsgálják a vámhatáron behozni kívánt termékeket vám- és piacfelügyeleti szempontból egyaránt. A hatóságok célja kiszűrni a nem biztonságos termékeket a vámhatáron, amivel mind a magyar, mind más uniós állampolgárok életét és biztonságát megóvják – nyomatékosították végül.
Írtunk arról is, hogy milyen eredménnyel járt a német, francia, belga és dán fogyasztóvédelmi szervezetek próbavásárlása a Temunál és a Sheinnél. Ők is elég nagy arányban találtak veszélyes, gagyi termékeket.
The post 500 átvizsgált termékből 300 volt veszélyes a harmadik országokból online rendelt cuccoknál first appeared on 24.hu.
