Friss Hirek

A cukorbetegség nem csak az inzulinról szól – jelzést küld szervezetünk a véren keresztül

A legtöbb, akár súlyos következményekkel járó krónikus betegség rizikófaktorát, megelőzésének, szinten tartásának módját ismerjük, ám ez gyakran nem tudatosul. Amíg nincs nagy baj, valahogy kényelmesebbnek érezzük a boldog tudatlanság állapotát, másként fogalmazva hiába vagyunk tisztában az életmód fontosságával, mert ami nem ma vagy holnap okoz problémát, azt hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni. A XXI. század hihetetlen technológiai fejlődése ontja az életünket segítő innovációkat, és itt ne feltétlenül „elvont” nanotechnológiára, űrkutatásra, hadiiparra gondoljunk: a tudás és technológia frissítése kis túlzással még a laikus mindennapjainak is részévé vált.

Amikor a telefonunkat frissítjük új funkciókért vagy mesterséges intelligenciával szerkesztjük a nyaralós képeket, gondoljunk arra, hogy a gyógyítás is épp ilyen sebességgel fejlődik. Sőt, kutatás-fejlesztésben (K+F) a gyógyszeripar élen jár azzal, hogy a vállalatok bevételeik 15-20 százalékát fordítják innovációra. Az összehasonlítás kedvéért az autóipar 4-5, míg a tech cégek 10-15 százalékot áldoznak erre.

Felgyorsult világunkban a gyógyítás sem kőbe vésett terápiákon alapszik, érdemes néha pár kattintást áldozni, vagy szakorvosunkat megkérdezni, hogy létezik-e jobb, modernebb terápia aktuális problémáinkra, illetve a szövődmények megelőzésére. Megéri, ugyanis Magyarországon több mint 1,2 millió cukorbeteg él, és ami még nagyobb baj: évente 10 ezren halnak bele a szövődményekbe. Pedig valójában senkinek nem kellene, itt lehet életmentő a tudás.

Már az előszobát is kerüljük el

Ha cukorbetegség, akkor inzulin, a továbbiakat illetően pedig annyira homályossá válik a kép legtöbbünkben, hogy egy vállvonogatás lesz a vége – és visszafordíthatatlan, káros egészségügyi folyamatok. Nézzük, miről is van szó pontosan, és mit tehetünk ellene.

Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt hormon, részt vesz a fehérjék, zsírok és szénhidrátok anyagcseréjének szabályozásában, témánk szempontjából a legfontosabb szerepe pedig, hogy a sejtek csak inzulin jelenlétében képesek felvenni testünk legfontosabb energiaforrását, a glükózt. Amikor az elfogyasztott szénhidrátok révén emelkedik a vér cukor (glükóz) szintje, megkezdődik az inzulin termelése, amely segít bejuttatni a cukrot a sejtekbe. Ezáltal csökken a vér cukorszintje, az egészséges szervezet képes fenntartani az egyensúlyt.

Inzulinrezisztenciáról (az inzulinnal szembeni ellenállásról) akkor beszélünk, amikor inzulinérzékenységünk lecsökken: adott mennyiségű inzulin gyengébb hatást vált ki, vagy megfordítva, a kellő hatás eléréséhez több inzulinra van szükség. Szervezetünk azonban megpróbálja megőrizni a vércukor normál szintjét, ehhez viszont fokozott inzulintermelésbe kezd. Amennyiben az állapot kórosan fennáll, a túlhajszolt hasnyálmirigy idővel kimerül, jelentősen visszaesik vagy megszűnik az inzulintermelés, következésképp tartósan magas vércukorszint alakul ki.

Alapvetően két állapotot különböztetünk meg

Prediabétesz: a szervezet fokozott inzulintermeléssel többé-kevésbé képes kompenzálni az inzulinrezisztenciát, a vércukorszint normális vagy enyhén emelkedett.
2-es típusú cukorbetegség vagy 2-es típusú diabétesz: jelentősen megemelkedett vércukorszint.

Ezért mondják, hogy az inzulinrezisztencia a cukorbetegség előszobája. Nagyon fontos kiemelni, hogy maga a cukorbetegség – ami önmagában egy kezelendő, krónikus betegség – több más elváltozással együtt az úgynevezett metabolikus szindrómát alkotja, magyarán több, egymással összefüggő anyagcserezavar együttes fennállását jelzi. A kezelésben ezért elengedhetetlen a holisztikus megközelítés, illetve továbbra sem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés fontosságát – ugyanakkor még a cukorbetegség szintjén is tehetünk kárenyhítő lépéseket.

Tudatossággal visszafordítható

Anélkül, hogy belemennénk a részletekbe, a háttérben álló okok közül két kiemelten fontos tényező az elhízás és a fizikai aktivitás hiánya. A kettő pedig – lássuk be – nagyon sokszor kéz a kézben jár számtalan társbetegséggel (amelyeket a beteg magával hoz, és gyakran az okok is ugyanoda vezethetők vissza), illetve maguk is komoly krónikus betegségekhez járulnak hozzá vagy súlyosbítják azokat. A témánk fókuszában álló, inzulinrezisztenciából kialakuló 2-es típusú cukorbetegség egyedül is komoly szövődményekkel járhat.

Ha sokáig fennáll, drámaian növeli a súlyos következmények kockázatát. Ezeket két kategóriába sorolhatjuk:

A kisebb ereket érintő mikorvaszkuláris szövődmények: vesebetegségek, látásromláshoz, akár látásvesztéshez vezető szembetegségek vagy idegkárosodás stb.; a nagyobb ereket érintő makrovaszkuláris szövődmények: stroke, szívinfarktus, akár a végtagok elvesztésével járó keringési zavarok stb..

A megelőzést természetesen az elején kell kezdeni, minden az életmódon múlik, a két kulcsszó a megfelelő táplálkozás és testmozgás. Emellett javasolt szűrővizsgálatokra járni, az első jelekre orvoshoz fordulni, és betartani annak javaslatait. A tudatosság a későbbiekben is rendkívül fontos, amennyiben nem sikerül az „elején megcsípni”, és már megtörtént a baj – nem feltétlenül szükséges minden cukorbetegnek szembesülni fenti aggasztó állapotokkal.

Életmódváltással a prediabétesz visszafordítható, vagyis nem alakul ki belőle a 2-es típusú cukorbetegség.

Szakorvos és tudatosság

Amennyiben már kialakult, a kezelés alapja ugyanúgy a helyes – szakember által előírt – étrend és a mozgás. Alapvető, megkerülhetetlen, ám önmagában ilyenkor ez már kevés, orvosi segítségre is szükség van. A modern gyógyszerek és terápiák jelentősen el tudják tolni az inzulinhasználat megkezdését, sőt, akár szükségtelenné is tehetik ezt a végső módszert, amikor a beteg vércukorszintjét mesterségesen bejuttatott inzulinnal csökkentik.

A mai orvostudomány képes minimálisra csökkenteni a legsúlyosabb szövődmények kialakulásának kockázatát, illetve segíthetnek a rendkívül lényeges súlycsökkenés elérésében. Ehhez azonban két feltétel elengedhetetlen: szakorvos segítsége, és hogy a beteg együttműködő legyen, tudatosan közeledjen állapota javulása felé. Főként ez utóbbi szempontjából fontos az említett tudás: ha tisztában vagyunk vele, hogy mire és miért van szükség, máris könnyebb változtatni és betartani a szabályokat.

Hirdetés

Tudta Ön, hogy a cukorbetegség önmagában is súlyos kardiovaszkuláris kockázattal jár? Jelentősen megnöveli a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának esélyét, ami olyan súlyos szövődményekhez vezethet, mint például a szívinfarktus, a sztrók és a végtag amputáció. Megfelelő életmóddal és terápiás választással a szövődmények kialakulása megelőzhető.  Konzultáljon diabetológusával!

 

A cikk a NovoNordisk támogatásával készült.

The post A cukorbetegség nem csak az inzulinról szól – jelzést küld szervezetünk a véren keresztül first appeared on 24.hu.


Exit mobile version