Általában október végén élhetjük át a természet egyik legszebb, leginkább színes időszakát, amikor a fák, cserjék a vegetációs időszak végén sárga, vörös, vagy bordó ruhába öltöznek. Ma már talán közismert: ennek az oka az, hogy miután megszűnik a fotoszintézis a levelekben, a bennük tárolt cukrok átalakulnak, és e folyamatban válnak láthatóvá a színeket adó festékanyagok.
Azonban azt is tudjuk, hogy minden évben másképp színesedik az ősz, van, hogy hamar véget ér ez a szakasz, van, hogy heteken át tart. Ennek során a fák a levelekben tárolt tápanyagok egy részét ki tudják vonni, így nem megy minden veszendőbe (a természetben egyébként sem, hisz a lehullott levelek a helyükön, a fák alatt maradnak és tavaszra visszaoldódnak belőlük a tápanyagok a talajba).
Beépített naptej
A levelekben a fotoszintézishez szükséges zöld színtestecskék dominálnak a vegetációs időszakban, de emellett más színek is jelen vannak, csupán elnyomja őket a zöld (eltekintve néhány nyáron is vörös levelű fától, mint pl. a vérszilva). A klorofill lebontása és a benne lévő anyagok kivonása után viszont láthatóvá válik a többi, eddig is meglévő szín, amelyek jellemzőek a levelekre, ezek a sárgás karotinoidokból állnak.
Néhány fa esetében létrejönnek új színek is, amelyek a lilás antocianid molekuláknak köszönhetők (ettől lila a cékla vagy a káposzta is). Mindezek a színek a növény sugárzásvédelmét szolgálják, afféle beépített naptejként.
Langyos, napos őszön a legszínesebbek a levelek
Az igazán ragyogó, élénk színeket öltő növények kicsattannak az egészségtől, írta a Scientific American – és ez különösen igaz a megszokott idejű levélszíneződésre. Azonban a megszokottól eltérő időben színesedő levelek stresszt, a fa küszködését jelzik. Mind a nappalok rövidülése, mind a hőmérséklet csökkenése (különösen az éjszakai) jelzésértékű a fák számára, az egyes fafajok más és más időben kezdik őszi átalakulásukat.
A szép őszi levélzethez a napos, langyos idő kedvező.
Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a fák képtelenek megtartani a leveleiket – ezt idén itthon is tapasztalhattuk, az aszályos nyár miatt sok zölden leszáradt falevéllel találkozhattunk. A nedves, párás őszök egyes kórokozók (pl. gombák) számára jelentenek ideális környezetet, ez pedig a levelek fakóbb színeiben nyilvánulhat meg. A korai, hirtelen érkező fagy miatt a zöld levelek színesedés nélkül válnak barnává.
A klímaváltozás nem egyszerű esete
Logikusnak tűnne, hogy a felmelegedéssel egyszerűen csak későbbre tolódik az ősz, azonban a helyzet ennél sokkal összetettebb. A klímaváltozás számos változással jár, nem egyszerű felmelegedés, így a csapadékviszonyok megváltozása, vagy épp a szélsőségek gyakoribbá válása várható. Mindezek pedig az őszi színere is kihatnak.
A fák életét befolyásoló változások pedig visszahatnak ugye a levélszínekre. A szakemberek szerint várhatóan kevesebb igazán színpompás őszi levélorgiában gyönyörködhetünk majd a jövőben. Ennek részben oka a hosszabb vegetációs időszak is, és az eltérő fafajok sokkal elnyújtottabb időskálán érik majd el a saját őszi küszöbértéküket.
Ez azt jelenti, hogy egyes fák korán színesedhetnek, míg mások csak hetekkel később – így elmarad az, hogy egy egész erdő vörös és aranyszínekben tobzódjon. Emellett a klímaváltozás az erdők fajösszetételét is megváltoztatja, ez pedig szintén a megszokott színek átalakulásával jár.
The post A fák őszi színei nemcsak a szépségről szólnak first appeared on National Geographic.
