Bolygónkon a legkorábbi kőzetek a geológiai és eróziós folyamatok miatt a legtöbb helyen már eltűntek, csak egészen kevés kivételes területen találhatunk rájuk. Egy ilyen helyszín Kanada, ahol Labrador északi részén, a Saglek-Hebron kőzetformációt vizsgálták az Ottawai Egyetem kutatói angol kollégáikkal.
A kutatók azt mérték fel, hogy vajon ezekben a kőzetekben található szén biológiai eredethez köthető-e, vagy sem. E kőzetek átalakult kőzetek, vagyis számos fizikai és kémiai hatás érte őket létrejöttük óta, így a bennük lévő szén is átesett e változásokon.
A kérdéses, sávosvasércet is tartalmazó kőzetek az egykori óceánban kirakódott üledékrétegekből jöttek létre, s bolygónk legrégebbi kőzetei közé tartoznak a maguk 3,9 milliárd évével. A sávosvasércről azt is feltételezik, hogy létrejöttében baktériumok is szerepet játszhattak, épp ezért kedvelt terepei e kőzetek az ősi életnyomok kutatásának.
A Saglek-Hebron grafitja esetében is az volt a korábbi elképzelés, hogy biológiai úton jött létre, ezt a szén izotópösszetétele alapján feltételezték akkor. A szakértők úgy találták, hogy a grafitban a 13-as izotópváltozatból túl kevés található, és ez biológiai folyamatra utalhat, azaz úgy értelmezték e kőzeteket, hogy az eddigi legrégebbi életnyomokat jelzi a bennük lévő grafit.
A kutatók most egy 2016-os expedíció során begyűjtött három kőzetmintát vizsgáltak meg, kőzettani, geokémiai és mikro-Raman-spektroszkópiai módszerekkel. Ezek eredményei cáfolták, hogy élethez köthető volna a grafitot alkotó szén eredete.
A mikro-Raman-spektroszkópia segítségével újra elemezhették a szén izotópösszetételét, és az eredmények arra utalnak, hogy szenet, hidrogént és oxigént tartalmazó szerves molekulák lebomlásából ered a szén.
A szerves molekulák nem azt jelentik, hogy élőlényekből származó molekulákkal van dolgunk.
Ez egy nagyon szerencsétlen elnevezés abból a korai időből, amikor még valóban csak élethez kötött szerves vegyületeket ismertünk. Sajnos a név rögzült, és sokakat mindmáig megtéveszt, holott ma már tudjuk, hogy a szerves vegyületek, molekulák létrejöttében számtalan, nem biológiai folyamat dominál. Szerves molekulákat még a csillagközi gáz- és porfelhőkben is találhatunk.
„A grafitban lévő szén spektroszkópos elemzése azt jelzi, hogy nagy valószínűséggel több mint 500 Celsius-fokos, metamorf folyadékokban jött létre, nem pedig baktériumok élettevékenységeivel összefüggő folyamatokban” – magyarázta Jonathan O’Neil, a kutatás résztvevője.
Ez azt jelenti, hogy a korábban életnyomoknak vélt grafit, úgy tűnik, élet közreműködése nélkül jött létre, a grafit kristályosodása összefügg a kőzetek átalakulásával, vagyis a kőzet metamorfózisa meghatározó lehet a szén megőrződésében, átalakulásában is.
The post A földi élet hajnalát keresték first appeared on National Geographic.
