A hajrában új erőre kapott a Fidesz, Magyar Péter az ellenzéket válthatja le, négy lista adhat EP-képviselőt

Orbán Viktor a múlt szombati békemeneten akkora mozgósítást ígért, amekkorát még nem látott az ország.

Felállítjuk a mozgósítás világrekordját!

mondta a miniszterelnök, majd harcba küldte a kampányseregét.

A mozgósítási hajrá – amelynek részeként a Fidesz azt ígéri, hogy aktivistáik több millió háztartásba viszik el személyesen Orbán levelét, és egymillió személyes találkozásra is sort kerítenek – alighanem már tükröződik a mintánkul szolgáló öt közvélemény-kutató,

a Medián,
a Závecz Research,
az IDEA
és a Nézőpont Intézet,
illetve a Publicus adatsorainak változásán is.

A 24.hu számítása szerint ugyanis a kampányhajrára fordulva az összes párt közül a Fidesz erősödött meg a legjobban.

Csak felfelé!

Habár az adatfelvételek eltérő időpontokban történtek, a felmérésekből kirajzolódó dinamikákból az látszik, hogy két párt tudott érdemben erősödni a kampány utolsó heteiben: a Fidesz és a Tisza. A kormányoldal az öt közvélemény-kutató által mért májusi, 43,2 százalékos átlagos támogatottságát június elején további 2,6 százalékponttal fejelte meg, így jelenleg 45,8 százalékon áll a biztos pártválasztók körében. Legutóbb februárban, a politikai turbulencia hónapjai előtt járt ilyen magasságokban a Fidesz–KDNP: akkor átlagosan 47 százalékra mérték őket. Úgy tűnik, hogy

a Fidesz pontot tett a kegyelmi botrány óta tartó lábadozási időszak végére,

amikor is nyikorgott a kommunikációs gépezet, és hónapokig nem volt képes magához ragadni a napirend meghatározásának képességét.

Varga Jennifer / 24.hu Orbán Viktor beszéde a június 1-jén tartott békemeneten.

Áprilisra 41 százalékig zsugorodott a Fidesz-tábor, ám onnan csak felfelé vezetett az út: bő öt százalékpontot pattantak vissza a támogatottsági mélyponthoz képest. Ezzel együtt legutóbb a 2014-es országgyűlési választáson volt ilyen alacsony a Fidesz támogatottsága (igaz, akkor kétharmados többséget ért a 44,9 százaléknyi szavazat), EP-választáson pedig ez lenne a valaha volt legrosszabb eredményük, hiszen az eddigi negatív rekordot a 2004-es 47,4 százalékos eredmény jelenti.

A politikai válság hullámait az ellenzéki oldalon egyedül Magyar Péter tudta meglovagolni. A lendület még most is tart: a választások előtti hetekre 2,4 százalékponttal erősödtek májushoz képest, a mérések átlagában 25,8 százalékra. Ilyen jó eredményt egyedül induló ellenzéki erő még sohasem ért el választáson az Orbán-rendszerben: az eddigi csúcsot a Jobbik tartja, a 2014-es országgyűlési választáson elért 20 százalékával.

Magyar Péter a teljes politikai elit leváltását ígérte, viszont egyelőre úgy tűnik, hogy csak az ellenzéket söpörheti el. 

Mohos Márton / 24.hu Magyar Péter a Várkert Bazárnál tartott tüntetésen május 31-én.

A Demokratikus Koalíció az év elején még joggal remélhette azt, hogy megerősödve jön ki az ellenzéki roncsderbiből, és tovább viselheti a legerősebb ellenzéki párt címet. Ehhez képest március óta zuhanásban van, amit az sem tudott érdemben fékezni, hogy időközben bekebelezte a Párbeszédet és az MSZP-t. Márciusban még csak azt láttuk, hogy a Novák Katalin és Varga Judit bukásához vezető pedofilügyből nem tudott profitálni a DK, de áprilisban még meg tudott kapaszkodni a 2019-es EP-választáson áttörést jelentő, 16,5 százalék körüli szinten. Most viszont már csak 10 százalék környékén egyensúlyoznak: a legutóbbi mérések átlagában 11,2 százalékon állnak, ami 4 százalékpont mínusz májushoz képest. (Ez ráadásul azt jelenti, hogy amennyiben 2026-ban is hárompárti szövetségben indulnak, nem jutnak be a parlamentbe, hiszen három vagy több párt közös indulása esetén ott a küszöb 15 százalék.)

Érdemes megjegyezni, hogy

a közvélemény-kutatások már közel sem olyan széttartóak, mint korábban.

Áprilisban még szokatlanul nagy szórást tapasztaltunk a mérések között, hiszen a kormánypártok erejét 33 és 50, a Tiszáét 13 és 26, Gyurcsány Ferencékét 9 és 26 százalék közé tették az intézetek, mostanra viszont megszűntek a kilengések:

a Fideszt 43 és 50,
Magyarékat 24 és 27,
a zöld-baloldali szövetséget 9 és 15 százalék közé mérik az intézetek.

A kegyelmi ügy két párt támogatottságát tudta a hibahatáron belül felfelé tornászni: a Momentumét és a Kétfarkú Kutya Pártét. Előlük azonban teljesen elszívta a levegőt Tisza: Donáth Anna pártja 3,2, Kovács Gergelyé 4,4 százalékon áll átlagosan. Vagyis a bejutási küszöb alatt tanyáznak, holott márciusban a liberálisoknak még 8, a viccpárti létet meghaladni igyekvő „kutyáknak” 7,6 százalékot mértek. A három billegő párt közül a Mi Hazánknak mutatkozik a legjobb esélye a mandátumszerzésre: a nemzeti radikálisok április óta őrzik 5 százalék körüli eredményüket – igaz, az év elejéhez képest ők is megfelezték a támogatottságukat.

A többi párt a bejutási küszöb közelében sincs, így vasárnap olyan szebb napokat látott pártok kerülhetnek a gödör aljára, mint a Jobbik és az LMP.

Mit jelent mindez mandátumokban?

A jelenlegi támogatottsági adatok szerint négy párt juthat az Európai Parlamentbe: a Fidesz átlagosan 12, a Tisza 6, a DK 2, a Mi Hazánk 1 székkel számolhat. A kormánypártoknak tehát az eddiginél eggyel kevesebb helyük lehet az uniós törvényhozásban, miközben a DK-nak fele annyi képviselői hellyel kell beérni, mint amennyije most van: négy helyett kettővel.

A Mi Hazánk és a Tisza Párt először juthat be az EP-be, a Momentum, a Jobbik és az MSZP pedig az utolsó mérések átlaga alapján kiesik.

Áprilisban még az intézetek durván fele a DK vezette összefogást tartotta izmosabbnak, ám

mostanra konszenzus alakult ki abban, hogy június 9. után a Tisza lesz az ellenzék vezető ereje.

A mandátumszámokat a közvélemény-kutatások támogatottsági adatainak átlagából számoltuk ki mandátumkalkulátorunk segítségével. Mivel a legtöbb intézet 2–3 százalékos hibahatárral dolgozik, ezeknek az adatoknak az átlagolása még tovább torzíthatja a képet, és tévesen ítélhet oda billegő mandátumokat. Magyarán a mostani adatok alapján is könnyen elképzelhető, hogy bejut a Kutya Párt, de az is, hogy a Mi Hazánk a küszöb alatt végez, és végül csak három listáról kerül be magyar képviselő az EP-be.

Az alábbi ábra a várható mandátumszámok alakulását mutatja, a hónap a patkó felett található gombbal állítható át májusról júniusra.



Rekordot dönthet az elveszett szavazatok száma

Eredetileg, március végén az ellenzéki térfél töredezettsége miatt kezdtük el megvizsgálni, mekkora lehet azoknak a szavazatoknak a száma, melyeket nem váltanak mandátumra. Úgy tűnt, hogy az eddigi rekordot jelentű 295 ezer elveszett szavazat dupláját is összehozhatják az egyesével startvonalhoz álló ellenzéki pártok, ám időközben a DK listájára kapaszkodott fel az MSZP és a Párbeszéd, a Tisza pedig legyalulta az ellenzéki térfelet. Mivel három párt is a bejutási küszöb környékén billeg, az elveszett szavazatok száma így is több százezerre rúghat. Ugyanakkor amennyiben a Mi Hazánk, Momentum, Kétfarkú Kutya Párt hármasból többen is elérik az öt százalékot, értelemszerűen jóval kisebb számot kapunk.

Jelenleg a mérések átlagában, a részvételtől függően

360–410 ezer ellenzéki szavazat veszhet el,

több, mint hazánk uniós tagsága óta bármikor. Így a voksok 10,6 százaléka nem érne képviselői helyet, holott öt éve ez a szám még 8,5 volt.

Hogyan kerülnek a pártok az EP-be?

Az európai parlamenti egy tisztán listát választás, amelyen a D’Hondt-módszerrel osztják szét a képviselői helyeket. Ennek lényege, hogy az egyes pártok által kapott szavazatok számát felírják egy lapra, majd ezek alá az elért szavazatmennyiségek felét, harmadát, negyedét, stb. Az így kapott mátrixban megkeresik a legnagyobb számot, és amelyik pártnak az oszlopában az található, az kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobbat, és ez addig ismétlődik, amíg az összes, ez esetben 21 mandátumot ki nem osztották.

The post A hajrában új erőre kapott a Fidesz, Magyar Péter az ellenzéket válthatja le, négy lista adhat EP-képviselőt first appeared on 24.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed