2025-ben nem csak az Ismeretlen Budapest, de az elfeledett hazai szobrászokat, építészeket, festőművészeket, grafikusokat, tudósokat, sőt, még egy magándetektívet is bemutató Ismeretlen magyarok is a tizedik születésnapját ünnepli, ennek apropóján pedig összegyűjtöttünk kilencet az idei epizódokból, amiket a karácsonyi időszakban pihenve is ajánlunk olvasásra, vagy akár újraolvasásra.
Az év elején szinte minden A brutalistáról szólt, aminek főszereplőjét, a magyar Tóth László építészt bizony magyar művészek, a Pécsről indult Breuer Marcell Lajos, azaz Marcel Breuer, valamint Moholy-Nagy László ihlette. Életművüket, illetve a filmre való hatásukat itt mutattuk be:
Májusban a saját kora modern trendjeit követni nem kívánó bútorgyáros, Kajdy Béla józsefvárosi házához látogattunk el, hogy megcsodáljuk az egykori üzem homlokzatán ma is látható feliratot, és bemutathassuk Kajdy munkáit:
Júniusban egészen más vizekre eveztünk: Gáspár László író-újságíró legfontosabb műve, a németek második világháborús győzelmének hatását a világirodalomban elsőként elképzelő Mi, I. Adolf történetének leírása mellett a szerző életének feltérképezhető részeit is egymás mellé állítottuk:
A véletlennek köszönhetően figyeltünk fel Olga Palinkašra, a legendás Orson Welles utolsó nagy múzsájára, akinek neve túl egyértelmű volt ahhoz, hogy ne legyenek magyar felmenői. Rövid nyomozás után kiderült, hogy nem tévedtünk, hiszen az élete jó részét Welles hatására Oja Kodarként leélő Palinkaš apja valóban magyar volt, így a most nyolcvannégy éves színésznő életpályájának felderítésébe kezdtünk. A végeredmény itt olvasható:
A június újabb meglepetést is tartogatott: az amerikai űrsikló, a Nemzetközi Űrállomás, illetve az európai űriparnak nagy lökést adó Ariane rakéták kifejlesztésében is fontos szerepet játszó Őry Huba életének több fejezete is kémregénybe illik, hiszen hosszú időn át megfigyelték, sőt, a jó szándékú tudós anélkül segítette a szovjeteket, hogy akár csak egy pillanatra tudott volna róla:
A két világháború közt Győr egyik legismertebb családjának számító Benedettikről is írtunk, hiszen Mária operaénekesnőként vált kora Európájának egyik legfontosabb arcává, testvérei pedig a győri ökölvívás atyjai voltak.
Szeptemberre is jutott érdekesség: a Kissvábhegyen járva, egy hosszú lépcsősor mentén meglátogattuk a főváros egyetlen, nem temetőben álló honvédsírját. Cikkünkben megpróbáltuk kideríteni, ki lehet az 1849-ben elhunyt rejtélyes Kovács J. honvéd, akinek sem a teljes nevét, sem a halála körülményeit nem ismerjük. Nem állítjuk, hogy sikerrel jártunk, de több városi legendát, illetve elméletet is összegyűjtöttünk, amik közül az egyik egy jövőbeli kutatónak köszönhetően talán igaznak bizonyul majd. És mi köze mindehhez Ráday Mihálynak? A cikkből ez is kiderül:
Néhány nappal később már a Nagykörúttól néhány lépésnyire, a Hársfa utcában találtuk magunkat, ahol az egy egyszerűnek tűnő műtét miatt végzetes változáson átmenő Pallay Anna életét kutattuk, aminek fordulatait korabeli lapok segítségével elevenítettük fel:
A nyár elmúltával egy fokkal könnyedebb téma következett: Bacsó Péter legendás filmje, a megszületése után tíz évvel bemutatott A tanú (1969) főhősének névrokonait, az építészetben maradandót alkotó idősebb, illetve a matematikusként több generációt tanító fiatalabb Pelikán Józsefet mutattuk be.
The post A Hitler győzelmét elképzelő sci-fi írótól a magyar űrkutatás elfeledett zsenijéig – őket is bemutattuk az Ismeretlen magyarokban first appeared on 24.hu.
