Rossz a levegő Magyarország városaiban, ám ugyanez elmondható Kelet-Közép Európa többi országáról is az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint. A kutatás során 372 európai város adatait vizsgálták, köztük öt magyar települését. Budapest a 242., Pécs a 246., Veszprém a 254., Szeged a 274., Győr pedig a 295. helyre került. A jelentés a szállópor mértékével foglalkozik, pontosabban a finom részecskék (PM2.5 – a 2,5 mikrométeres vagy annál kisebb szemcsék) utóbbi két naptári évben mért átlagos koncentrációjával.
Nagy a különbség Nyugat- és Kelet-Közép-Európa levegőminősége között
A jelentésben öt csoportra osztották a városok kétéves (2022–2023) átlagos levegőminőségét. A kategorizálás alapja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása, miszerint az egészség védelme érdekében köbméterenként 5 mikrogramm (μg/m³) maximális szintet javasolnak a finom részecskék éves koncentrációjára, az ezt a szintet el nem érő városok kerültek a legjobb kategóriába. Jóval megengedőbb az Európai Unió 2008-ban meghozott jogszabálya, ez 25 μg/m³ szállópor-koncentrációt határoz meg maximális szintnek. Az októberben elfogadott új irányelv szerint azonban 2030-ra már a 10 μg/m³ koncentrációt sem szabad túllépni éves átlagban.
Levegő Munkacsoport
A térképen látszik, hogy Nyugat-Európa városai jellemzően világoskékek, azaz a megfelelő kategóriába kerültek, Közép-Kelet-Európa települései pedig sárga, narancssárga minősítéssel, azaz közepes vagy szennyezett levegőminőséggel rendelkeznek. A sötétkék, azaz jó kategóriába eső városok leginkább északon vannak: például Reykjavík, Tallinn, Stockholm és Helsinki. Leghátul a horvátországi Bród áll 26,5 μg/m³-rel, valamint olasz és lengyel városok.
Magyarországról öt város szerepel a térképen. A legrosszabb helyen Győr, 14,4 μg/m³ szállóporral, a legjobb helyen pedig Budapest, 11,7-es koncentrációval. Minden vizsgált hazai város a közepes kategóriába tartozik.
Összehasonlítva Budapestet más, hasonló lélekszámú városokkal azt láthatjuk, hogy a magyar főváros a középmezőnyben van. Bécs jóval előrébb végzett a listán, Varsó és Bukarest azonban jóval hátrébb. Prágában pedig hasonló a légszennyezettség mértéke.
Megkérdeztük a HungaroMetet (az Országos Meteorológiai Szolgálat utódját) a friss adatokról, ők foglalkoznak ugyanis a hazai levegőminőség mérésével. „A 372 európai város öt kategóriába lett besorolva. Ebből hazánk a mérsékelt/közepes kategóriába esik. Ennek a kategóriának az alsó határa a 10, felső határa a 15 mikrogramm/köbméter. A PM2.5 komponensre jelen pillanatban csak éves egészségügyi határérték létezik, amely 25 mikrogramm/köbméter. Ennek fényében ez nem rossz eredmény” – válaszolták, és felhívták a figyelmet arra, hogy a legfelső kategóriába mindössze 13 város fért bele, az európai városok nagyrésze a második és a harmadik szintre került. Kiemelték azt is, hogy a közép-európai országokra a közepes és a szennyezett kategória jellemző, Magyarország városait pedig az előbbibe sorolták. Kiemelték még, hogy minden érintett hazai városban csökkenő tendencia látszik a PM2.5 koncentrációjában.
„Budapest helyezése egyértelműen mutatja, hogy további lépések szükségesek a levegőminőség javítása érdekében. Bár a város nem tartozik a legsúlyosabban szennyezett európai városok közé, az emberek egészségének védelme érdekében fontos, hogy az uniós és a WHO által javasolt határértékekhez közelítsen a szennyezőanyagok szintje” – írta a Főpolgármesteri Hivatal a 24.hu-nak.
Kerestük a győri önkormányzati választást megnyerő Tiszta Szívvel a Városért Egyesületet is, későbbre ígértek választ, ám az a cikk megjelenéséig nem érkezett meg.
Rosszabb lehet a helyzet a hivatalos adatoknál
Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport munkatársa elmondta: annál károsabb a szállópor, minél kisebb részecskékből áll. Azért jellemző a 2,5 mikrométeres részecskék vizsgálata, mert a vonatkozó uniós jogszabály alapján mértek közül ez a legkisebb. Hozzátette, Magyarországon a 2,5 mikrométer átmérőjűnél kisebb szállópor miatt évente hivatalosan 12 ezren halnak meg, de szerinte ez a szám nagyobb is lehet. A Pannon Egyetem pár évvel korábbi kutatása szerint – melyben a 10 mikrométer átmérőjűnél kisebb szállópor összetételét vizsgálták – a szállópor 5 százaléka hulladékégetésből származó vegyület, ami akár százszor, ezerszer mérgezőbb lehet, mint a fatüzelésből származó. Szegő szerint az összehasonlítások a nyugat-európai légszennyezésre alapoznak, ami azonban jellemzően nem hulladékégetésből származik. Magyarországon viszont a háztartások 40 százaléka fűt szilárd tüzelőanyaggal, „el lehet képzelni, közülük hányan égetnek nem csak tiszta, száraz tűzifát”. Szegő szerint azért sem a valóságot tükrözik ezek a mérések, mert sok függ attól, hogy hol mérnek. Azaz bár a különböző városokban mért átlagos légszennyezettséget össze lehet hasonlítani, azt nem mutatják ezek a mérések, hogy pontosan minek vannak kitéve az egyes lakók.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke hozzátetette, hogy Budapesten például a közlekedési eredetű légszennyezést mérő állomások parkok szélén vannak. Négy ilyen állomás van, ebből a munkacsoport szerint csak a Széna téri pozíciója megfelelő. „Egy volt az Erzsébet téren – ezt leállították, miután a Levegő Munkacsoport kimutatta, hogy gyanúsan alacsony értékeket mér –, egy a Kosztolányi Dezső téren, egy pedig a Teleki téren, amit még a Keleti pályaudvar felújításakor helyeztek oda ideiglenesen, ám azóta sem tették vissza. Az emberek többsége viszont nem a parkokban lakik, dolgozik, hanem szűkebb utcákban, ahol sokkal inkább megáll a szennyezett levegő” – mondta Szegő Judit, majd megjegyezte, ugyanez a probléma az égetésből származó szállóporral is, mivel országszerte 61 mérőállomás van, és jellemzően nem falvakban, ahol legelterjedtebb a hulladékégetés.
A HungaroMet szerint valóban ez a négy állomás méri a közlekedési eredetű szennyezettséget Budapesten, ám az „Erzsébet téri mérőállomás nincs leállítva, több műszere is javításra, éves karbantartásra szorult”. Az elhelyezésükkel kapcsolatban azt írták, rendelet szabályozza, hol és hogyan szükséges levegőminőséget mérni, meg van adva például az úttól szükséges távolságuk, ezek az állomások pedig megfelelnek a szabályoknak, „illetve ahol a környezet változása miatt áthelyezés szükséges, ott az áthelyezésre javaslat készült”.
Az állami cég kérdéseinkre küldött válaszából kiderül, hogy Magyarországon 44 ponton mérnek PM2.5 koncentrációt, 37 automata állomáson és hét mintavételi ponton. „Mivel a telepíthető állomások száma véges, a fő vezérelv, hogy az állomással minél több ember számára nyújtsunk pontos információt a környezetében mérhető szennyezettségi szintről” – írták. Hozzátették, hogy figyelembe kell venniük a jogi szabályozást, a terület szennyezettségi szintjét, a fő kibocsátó forrásokat, az anyagi lehetőségeket és olyan funkcionális szempontokat is, mint hogy hol van áramvételezési lehetőség. „Tervben van több automata PM-monitor (PM10, PM2.5) beszerzése, melyekkel megvalósulhat a kisebb városok, települések szennyezettségi szintjének felmérése” – írták.
Mohos Márton / 24.hu
Szegő Judit szerint Magyarország alapvetően teljesíti az Európai Unió rendelkezéseit a légszennyezettség-mérés tekintetében, ezek az előírások területhez és lakosságszámhoz arányosan adják meg, hogy hány mérőállomást kell kihelyezni. Más kérdés, hogy a légszennyezés csökkentését előíró EU-s szabályoknak nem tettünk eleget, erről 2021-ben ítéletet is hozott az Európai Bíróság.
Télen a légszennyezettség 85 százaléka égetésből ered
Az adatok szerint a lakossági égetés és a közlekedés felelős leginkább a magas szállópor-koncentrációért. Természetesen megemlíthető az ipar is, ám mivel az ipari létesítmények jellemzően magas kéménnyel rendelkeznek, és többnyire korszerű szűrőberendezésekkel vannak ellátva, a környezetszennyezésért felelősek, de a városokban, falvakban tapasztalható rossz levegőért kevésbé.
Magyarországon – és a régióban sokfelé – a téli időszakban a légszennyezettség 85 százaléka szilárd égetésből, jellemzően fűtésből ered
– mondta Szegő Judit, és ez nem csak a falvak problémája. Budapesten is jelentős a szilárd tüzelésből eredő szállópor, a külső kerületekben és a környező településeken keletkező légszennyezés hamar bejut a belvárosba.
A hulladékégetés tilos, sokan mégis csinálják. Lukács András szerint azért is, mert ritka az ellenőrzés. „Akinek ez a feladata a hatóságnál, csak hétköznap napközben dolgozik, miközben az illegális égetések korán reggel, este és hétvégén zajlanak. Nagy gond az is, hogy az elmúlt években az illetékes hatóságoktól nagyrészt elmenekültek a jó szakemberek, mert gyakran politikai és nem szakmai döntések alapján hozzák a vezetők a döntéseket. Jellemző, hogy egyszer felhívtak az egyik környezetvédelmi hatóságtól, hogy kaptak egy bejelentést hulladékégetésről, és azt kérdezték: mit kell ilyenkor csinálni?” – vázolta a helyzetet Lukács. „Engem azzal hívott fel valaki az energiaválság idején, hogy a szomszédjában lévő óvoda udvarán bútorlapokat aprítanak tüzelőnek. Kiderült, hogy az önkormányzattól kapták szociális tűzifa gyanánt, pedig a vegyszerrel kezelt fa elégetésekor rendkívül mérgező anyagok kerülnek a levegőbe” – mesélte Szegő Judit.
„Volt egy reprezentatív, országos felmérésünk, amiből kiderült, hogy a hulladékégetőknek csupán a 15 százaléka az, aki kizárólag a szegénysége okán éget. Több mint 60 százalékban az információhiány és a nemtörődömség az oka” – mondta Szegő Judit.
Egy becslés szerint a közlekedési eredetű légszennyezés 60 százalékáért a gépjárművek legszennyezőbb 10 százaléka felel, de a modernebb autók sem jelentenek biztonságot, mert ahogy a nagyobb részecskék kibocsátása csökkent, nőtt a nagyon pici részecskéké. A gumik kopása is sok szállóport juttat a levegőbe, és ez értelemszerűen az elektromos autókra is jellemző. Egy modell a szennyező forrásokat elemzi, e szerint a 2024. szeptemberi adatokat összehasonlítva 2023. szeptemberiekkel, az látszik, hogy Budapesten jelentősen csökkent a közeledési eredetű PM2.5 koncentráció. Sok időpontban a lakossági égetés a legnagyobb arányú szennyező, ezt a HungaroMet is kiemelte. „Mérési eredményeink is ezt támasztják alá, fűtési időszakban elsődleges forrás a lakossági szilárd tüzelés” – írták.
A Főpolgármesteri Hivatal is a lakossági fűtést és a közlekedést jelölte meg legjelentősebb PM2.5 forrásként, ám az ipar és a mezőgazdaság is hozzájárul a szennyezéshez. „A levegőminőség alakulását a városban és a budapesti agglomerációban kibocsátott légszennyező anyagok mellett az országhatáron átterjedő légszennyezés, a földrajzi elhelyezkedés (medencehatás), az átszellőzés miatt a lokális szerkezet (domborzat, épített környezet), illetve a meteorológiai viszonyok jelentősen befolyásolják” – írták.
„Karácsony háromfrontos küzdelmet folytatott, ennyit sikerült elérnie”
A központi kormányzat, önkormányzat, lakosság hármasból Szegő Judit szerint az előbbinek van a legtöbb lehetősége, hiszen ott van a legtöbb pénz és a jogszabályok formálásának lehetősége is. Az állam tud pályázatokat kiírni otthonszigetelésre, „ehhez képest a legutóbbi otthonfelújítási programban is csak napelemeket helyeztettek fel az emberekkel, és új konyhabútort vásárolhattak kedvezményesen”.
Lukács András szerint bár régebben voltak jó kormányzati intézkedések, például az ólmozatlan benzin kötelezővé tétele és a tehergépkocsik elektronikus útdíjának a bevezetése, az elmúlt tíz évben nem született olyan döntés, ami érdemben csökkentette volna a légszennyezést. A Levegő Munkacsoport elnöke szerint kifejezetten ártalmas „a környezetvédelmi hatóságok legyengítése, hogy nem növekszik a fűtési támogatás, és hogy gyakorlatilag korlátlanul hozhatják be az emberek külföldről a roncsautókat”. Hozzátette még, szerinte az az egyik legkárosabb, hogy kormányzat „mindent ellenez és autósüldözésnek nevez”, ami az autóforgalom visszaszorítására irányul Budapesten.
Mohos Márton / 24.hu
„A városi levegő nem beteggé, hanem szabaddá tesz minket, hogyha folytatódik a levegőminőség elmúlt években mért javulása. Élhetőbb lesz a városunk, és mi is egészségesek leszünk benne, ha folytatódik a városon belüli sétálás arányának jelentős növekedése, ha folytatódik a bringás forradalom” – fogalmazott Karácsony Gergely a fővárosi közgyűlés alakuló ülésén, akarva-akaratlanul is vállalva, hogy a levegőminőség alakulásában az önkormányzatoknak is szerepe van. „A tervek nagyon jók, nem látszattervek” – mondta Szegő Judit, amikor az elmúlt öt év mérlegéről kérdeztem. Hozzátette azonban, hogy nem csak az előző ciklusban voltak jó tervek, „az elmúlt 15 évben fantasztikus tervek születtek, azonban a végrehajtásuk többnyire elmaradt”. Lukács szerint Karácsony három nagy akadályba ütközött a zöld intézkedések megvalósításában: „Az első a kormány pénzmegvonása és ellenpropagandája, a második a lakosság egy részének ellenállása, akik autózni akarnak, a harmadik pedig a belső ellenállás. Legutóbb láthattuk, hogy Gyurcsány Ferenc szólalt fel a Lánchíd autómentessége ellen (a dunai árvíz idején – a szerk.). Karácsony háromfrontos küzdelmet folytatott, ennyit sikerült elérnie”.
A Főpolgármesteri Hivatal a 24.hu kérdésére azt írta, az előző ciklusban a levegőminőség javítása érdekében új szmogrendet vezettek be, tanácsadó irodát nyitottak, ahol a budapestiek ingyenes tanácsokat kaphatnak a levegőminőség, a fűtés és a közlekedés kérdéskörben. Említették még, hogy a Budapesti Klímaügynökség feladata lesz a lakossági energiahatékonysági beruházások ösztönzése, a TOP Plusz programba beillesztették az energetikai korszerűsítés támogatását, valamint hogy adatbázisban rögzítik a Fővárosi Önkormányzat épületeinek energetikai állapotát, ezzel segítve a tervezést. Azt is leírták, hogy az önkormányzat részt vesz a HungAIRy projektben, amely a levegőminőség javításával foglalkozik. Ennek keretében kampányt folytattak a szeméttel fűtés ellen, rezsitámogatást adtak rászorulóknak, levegőminőség-modellező eszközt fejlesztenek, és felülvizsgálják Budapest levegőminőségi tervét.
Adrián Zoltán / 24.hu A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlésének ülése 2024. október 30-án.
A Főpolgármesteri Hivatal válasza szerint a WHO által javasolt PM2.5 koncentráció elérése érdekében
fejleszteni kellene a közösségi közlekedést és ösztönözni kellene a zéró kibocsátású eszközök használatát. Fontosak az energiahatékonysági programok is, valamint a városi zöldterületek bővítése.
Észak-Magyarországon a legrosszabb a helyzet
Mivel Karácsony javuló levegőminőségről beszélt, megnéztük, hogyan alakult a PM2.5 koncentráció az elmúlt években a fővárosban, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, Pécsen és Győrben. A HungaroMet két évvel később közöl adatokat, így a legfrissebbek 2022-ből valók. Az egyszerűség kedvéért Budapest kivételével minden városból egy mérőeszköz eredményeit tettük be az összehasonlításba.
A fővárosban valóban tapasztalható jelentősebb levegőminőség-javulás a Teleki téri mérőállomás adatai alapján. A Kőrakás parki adatok már rosszabb értéket mutatnak, ám 2017-hez képest ott is kevesebb lett a szállópor. Debrecen, Szeged és Miskolc esetében szintén javultak az adatok, ám kevésbé jelentős a változás. Pécsen és Győrben nem lehet egyértelmű előrelépésről beszélni. Nagy különbségek is lehetnek Magyarországon belül, ez leginkább Miskolc esetében szembetűnő, ahol sokkal rosszabb adatokat mértek az elmúlt években, mint a másik öt városban.
A HungaroMet éves jelentése térségenként ábrázolja trendvonalakkal a PM2.5 koncentrációjának alakulását. Budapesten és környékén 2016 és 2019 között jelentősen esett a koncentráció, utána azonban ez a folyamat lelassult, sőt vannak olyan mérőállomások (például a Gilice téri és a Kőrakás parkban elhelyezett), ahol megfordult. Jelenleg 10 és 15 µg/m³ közöttiek az éves átlagok, helyenként azonban megközelítik a 20-at is.
A Főpolgármesteri Hivatal szerint a budapesti levegőminőség „az elmúlt 17 év során a kezdeti gyors javulást követően stagnáló, illetve lassan javuló tendenciát mutatott”. Az előző polgármesteri ciklusban egyes szennyezőanyagok – például PM10 vagy az elsődlegesen közlekedésből származó nitrogén-dioxid – esetében csökkenés volt tapasztalható. A PM2.5 tekintetében – a budapesti mérőpontok adatai alapján – azt írták, „2023-ban az előző év eredményeihez képest kicsit romló, de a 2022 előtti időszakhoz képest még mindig kedvezőbb éves átlagértékek mutatkoztak (átlagosan 12,6 μg/m³). Jelentős javulásnak értékelhető a 2022. évi, jellemzően 12 µg/m³-es PM2.5 szint a 2016 és 2017-es 21 µg/m³-es szinthez képest, hiszen mintegy 8,5 µg/m³-es csökkenésről volt szó”. Kiemelték, hogy a kisméretű szállópor szintje megfelelt az EU irányelveknek és a magyarországi jogszabályoknak, ám a WHO ajánlásai szerint még komoly fejlesztések szükségesek.
Budapestnél sokkal rosszabb a helyzet Észak-Magyarországon, ahol a kiinduló adatok is jóval magasabbak, és jelenleg is 20 μg/m³ körül, eseteként felett mozognak az éves átlagok.
A HungaroMet 2022-es jelentése szerint a PM 2.5 koncentrációt abban az évben 35 mérőállomás mérte, a 25 μg/m³-es határértéket pedig éves átlagban egyik sem lépte át. A jelentés szerint az elmúlt tíz évben hol csökkent, hol nőtt a szállópor-szennyezettség alakulása, a 2022-es adatok azonban a legtöbb mérőállomáson csökkentést mutatnak az egyel korábbi évhez képest. A csökkenés nagy részben az enyhe teleknek és így kisebb fűtési igénynek köszönhető.
Dugódíjat, alacsonykibocsátású övezeteket és drágább parkolást szeretne a Levegő Munkacsoport
A fővárosi közgyűlés alakuló ülése előtt hét civil szervezet minden képviselőhöz eljuttatott egy levelet, amelyben a budapesti parkolási rendszer újragondolását kérik. Szeretnék a többi között, ha emelkedne a lakossági parkolási engedélyek kiváltásának összege, hogy a különösen környezetszennyező járművek ne kaphassanak lakossági kedvezményt, valamint hogy a cégautós parkolási kedvezmények szűnjenek meg.
Lukács András szerint fontos intézkedés lehetne a tehergépkocsik behajtási díja, ám ezt épp most nyáron kaszálta el a Kúria. A Levegő Munkacsoport elnöke szerint hasznos lenne a dugódíj bevezetése is, ám ehhez az önkormányzatok és a kormány közös fellépése kellene. Alacsony kibocsátási és 30 km/órás övezetek létrehozásával is lehetne csökkenteni a légszennyezettséget. „Sokan mondják, hogy 30 km/órával nagyobb a kibocsátás, mint 50-nel. Ez országúton igaz, de ha minden utcasarkon fékez egy autó, majd visszagyorsít 50-re, az már jóval nagyobb kibocsátást okoz, mintha csak 30-ra gyorsítana fel. Másrészt ahol bevezetik a 30-as sebességhatárt, ott kevesebbet is autóznak” – érvelt.
A Főpolgármesteri Hivatal a 24.hu-nak küldött válaszában azt írta, a jelenlegi ciklusban reális cél lehet Budapesten a nitrogén-dioxid és a PM10, illetve a PM2.5 koncentráció csökkenése, de az utóbbi tekintetében a WHO-ajánlásnak való megfelelés még hosszú időt vehet igénybe, több ciklust igényel.
Ennek érdekében „kiemelt cél a szmogriadó szabályozásának felülvizsgálata, a levegőminőség-előrejelző rendszer fejlesztése, valamint a szennyező járművek és légszennyező tüzelési módok fokozatos visszaszorítása.” A Budapesti Klímaügynökségen keresztül folytatni szeretnék az energiahatákonyságot segítő felújításokat, a szintén uniós finanszírozású Budapest CARES program keretében pedig zajlik a Panel program és a TOP Plusz felújítási program előkészítése. Az előbbi a panel- és házgyári technológiával épült társasházak számára érhető el, az utóbbi pedig korszerűtlen szilárd tüzelést alkalmazó épületek felújítását célozza. A Panel program költségvetése 2,5 milliárd forint, a TOP Pluszé 1 milliárd forint.
The post A hulladékégetés és az autózás okozza az aggasztó magyarországi levegőminőséget first appeared on 24.hu.
