Az ember a környezetét szavakkal írja le, az egyes tárgyaknak nevet adva. Ezt a szó-tárgy összefüggést már az egy év körüli kisbabák is jól értik, 8-14 hónaposakkal készültek is már efféle vizsgálatok. Nemrégiben japán kutatók kiderítették, hogy a macskák felismerik a velük élő más macskák nevét, most ugyanez a kutatócsoport a macskák szó-asszociációs képességét mérte fel.
A kutatók két eltérő alakzatot mutattak a cicáknak képernyőn, ezekhez kitalált neveket mondva (mindegyik alakzat kapott egy kitalált nevet). A tanítási időszakot követően aztán vagy ugyanígy kapták a cicák a kép-név párost, vagy összecserélve.
Ez pontosan ugyanolyan teszt, mint amit kisgyerekekkel is végeznek. Amennyiben a szó és a kép közti kapcsolat kiépült, az illető baba vagy cica hosszabb ideig nézi az adott ábrát, ha a képhez megtanult szót hallja közben, mint amikor a másik (helytelen) szót.
A kutatásban macskakávézókban – ez Japánban sokkal népszerűbb, mint nálunk –, illetve családban élő macskák is szerepeltek, összesen 31 cicát vizsgáltak. A megtanult kapcsolatnál a cicák is bámulták a képeket, míg a felcserélt sorrendben mutatott formánál összezavarodtak.
A kisgyerekek esetében a 14 hónaposnak 16-20 ismétlés után már kialakult a kép-szó asszociációja. A cicák sokkal rövidebb idő alatt és sokkal kevesebb ismétléssel megtanulták a kép-szó asszociációkat, volt olyan macska amelynek ehhez 4 ismétlés, alig 9 másodperc elegendő volt. A kisgyerekeknél minimum 20 másodperces időre volt szükség hasonló sikerhez.
Nem világos, minek köszönhető, hogy a cicák ilyen gyorsak e téren. A kutatók mind emberi beszédhanggal, mind pedig gépi hanggal megismételték a kísérletet, és mindkét esetben azonos volt az eredmény. Ez azt jelenti, hogy nem az ember hangjával azonosították a látott ábrát, hanem magával a hallott hangsorral, bár emberi hanggal kissé könnyebben ment nekik.
A cicák – a korábbi kutatásból ismert – a velük élő másik cicák és emberek nevét ismerik, értik anélkül, hogy erre tanítani kellene őket. A most elvégzett kísérletekben sem kellett őket jutalomfalatokkal motiválni a szó-asszociációs tanulásra, míg a kutyákban, akik közül a rekorder 200 játéka nevét megérti, hosszas tanítás és jutalmazás révén alakul ki ez az eredmény.
A kutatók szerint valahogy más macskafajokkal (nem házimacskákkal) is el kellene végezni efféle teszteket, hogy kiderüljön, mi is állhat a háttérben. A macskák számos viselkedési formája kizárólag az emberrel szemben létezik, így az is elképzelhető, hogy e képességre a cicák az emberrel való évezredes együttélés során tettek szert. Gondoljunk csak ez az olyan asszociációkra, mint a konzerv felnyitásának hangja, amelyre még az egészen mélyen alvó cica is felébred és odarohan, sejtvén, hogy vacsoraidő van!
The post A macskák sok mindent megértenek first appeared on National Geographic.
