A madarak körében is többféle párválasztási-szaporodási stratégia van, az egyes fajok eltérő módszert követhetnek. Míg vannak olyan madarak, amelyeknél (legtöbb esetben) a hímek egy meghatározott területet védenek és vonzzák oda a másik nem képviselőit, háremet kialakítva, addig vannak olyanok, amelyek monogám kapcsolatot ápolnak. Ez utóbbiak közt igen elterjedt az, amikor a hímek afféle divat- és fitnesz-bemutatót tartanak a tojók előtt, e csoportba tartozik például a nálunk is jól ismert túzokdürgés.
A Rice Egyetem kutatói 6620 madárfaj esetében vizsgálták meg, miféle stratégiát követnek, ha a szaporodásról van szó, feltárva, hogy evolúciós szempontból melyik módszer sikeresebb, és az egyes módszerek miként alakulnak át. A kutatásról az Evolution folyóiratban számoltak be, a vizsgálat azt mutatja be, miként alakították a párválasztási stratégiát évmilliók alatt az olyan tényezők, mint a környezet hatásai, vagy a fajok rokoni viszonyai.
A madarak életmódjáról készült leírások alapján háromféle csoportba sorolták be a fajokat:
a poligám típusba, ahol háremet és territóriumot őriznek a hímek (nagyritkán a tojók)
a monogám típusba, ahol tartós párkapcsolaton alapul a szaporodás
és a lekking típusba, vagyis abba, amelybe a túzok, a cankó vagy a fajd dürgése is tartozik.
Ez utóbbi esetben a hímek egy meghatározott helyszínen – ez a lek – csoportos bemutatót tartanak a tojók előtt (lásd a lentebbi videóban), és a tojó ez alapján döntheti el, mely hímet választja. Világszerte igen sok madár alkalmazza ezt a stratégiát, ám ekkor nem kötnek tartós kapcsolatot a párok, a hímek nem vesznek részt a kicsinyek felnevelésében. Az elemzés meglepő módon azt az eredményt adta, hogy a lekking módszere a monogámiából ered!
A lekkingről kiderült, hogy evolúciós szempontból igen jól bevált módszer, ami stabilan fennmarad. Ezzel szemben a háremtartás, vagyis a poligámia intézménye a madaraknál instabilnak bizonyult, és e módszert követő madarak is gyakran váltottak vissza a monogám kapcsolatok valamelyikére.
A kutatók szerint ez az elv más állatfajok eseteire is vonatkozhat. A háremtartó madarakból az evolúció során gyakran alakult monogám kapcsolatot tartó, feltehetően annak köszönhetően, hogy így több erőforrás jut a sikeres fiókanevelésre.
A tartós monogámia volt azonban nemcsak a legnépszerűbb, de a legsikeresebb szaporodási stratégia is, pont amiatt, mert így tudták a madarak a leghatékonyabban kihasználni a rendelkezésükre álló erőforrásaikat és felnevelni fiókáikat.
The post A madaraknak nem jön be a poligámia first appeared on National Geographic.
