A magyarok 80 százaléka szerint a világ ugyan veszélyesebb lett, de a lakosságnak csak a negyede tart attól, hogy Magyarország fegyveres konfliktusba keveredne egy másik nemzettel – többek között ez derül ki az Ipsos 30 országot felölelő kutatásából.
A kiválasztott országokban a lakosság 40 százaléka mondta azt, hogy az általános helyzet inkább javul, mint romlik, a magyar lakosságnak azonban csak a 31 százaléka értett ezzel egyet. Arra a felvetésre, hogy valamilyen személy vagy szervezet álhíreket terjeszt, hogy azzal befolyásolja a közvéleményt, a magyarok 68 százaléka válaszolt igennel (a világátlag: 76 százalék), 55 százalék szerint valós veszélyt jelent az, hogy valaki megpróbálja majd csalásra vagy kémkedésre használni a személyes adatait.
A lakosság 48 százaléka tartja lehetségesnek, hogy belátható időn belül természeti katasztrófa éri az országot, vagy lesz egy újabb nagyobb járvány, míg egy családját érintő erőszakot vagy egy Magyarországon lezajló terrorcselekményt egyaránt 41 százalék tart elképzelhetőnek.
Az Orbán-kormány háborús retorikájának azonban ellentmondani látszik az alábbi ábra, amely azt mutatja, hogy míg az összes országban átlagosan a lakosság fele tart attól, hogy az országa egy másik nemzettel fegyveres konfliktusba kerül, addig a magyaroknak csak a negyede:
Egy feltételezett vészhelyzettel kapcsolatban nincs nagy bizalma a kormánnyal szemben a magyaroknak. Egy természeti katasztrófa esetében 40 százalék mondta azt, hogy bízik abban, hogy az illetékesek a helyzet magaslatán állnak majd, igaz, ez 6 ponttal több, mint a tavalyi mérésben. Egy járvány esetén azonban már csak 38 százalék válaszolt így, a személyes és a család biztonságát érintő veszély esetén pedig csak 33 százalék, ami azt jelenti, hogy a magyarok nagy része nem bízik abban, hogy a kormány a bennünket legközvetlenebbül érintő vészhelyzetben megfelelően tudna segíteni.
Ami a nemzetközi helyzetet illeti, a magyar lakosság 72 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy a hazájának együtt kell dolgoznia más országokkal a globális célok elérése érdekében – még akkor is, ha kompromisszumra kényszerülünk. A hazai megkérdezettek 58 százaléka szerint Magyarország követendő erkölcsi példa, ugyanakkor
A felmérésben szóba került az ukrajnai háború is, amellyel kapcsolatban két állítást fogalmaztak meg. Az egyik arról szólt, hogy az ukrajnai krízis „nem tartozik az én országomra, és nem szabad beavatkozni” – ezzel a magyarok 67 százaléka értett egyet, ennél magasabb arányt csak a háborútól nagyon távol fekvő Indiában és Thaiföldön mértek. A többi európai országban egészen más eredmények születtek, például Németországban 47 százalék, Lengyelországban 36 százalék, Hollandiában pedig csak 32 százalék értett ezzel egyet.
A másik állítás eredményeit az alábbi ábrán tüntettük fel, és jól látható, hogy a magyaroknak csak a bő harmada gondolja úgy, hogy Ukrajnának addig kellene folytatnia a harcot, amíg teljesen vissza nem nyeri a hatalmat az ország területe felett. Ezzel szemben a lengyeleknek a 71 százaléka ért ezzel egyet.
Azzal az állítással, hogy az Amerikai Egyesült Államok és annak szövetségesei, beleértve NATO-t, biztonságosabbá teszik a világot, a magyarok 58 százaléka ért egyet, ami 4 ponttal magasabb arány, mint az összes megkérdezett ország átlaga. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez az arány a lengyeleknél volt a legmagasabb, 74 százalékos. Ezzel együtt a magyaroknak már csak a 45 százaléka vallja azt, hogy az USA lenne a demokratikus országok legmegbízhatóbb vezetője.
The post A magyarok a korábbinál veszélyesebbnek érzik ugyan a világot, ám háború kitörésétől nem tartanak first appeared on 24.hu.
