A Rosalind Franklinról, a DNS felfedezésében úttörő, ám nem túl ismert szerepet játszó tudósról elnevezett marsjáró feladata az élet nyomainak kutatása lesz a vörös bolygón. Az eredeti tervek szerint 2020-ban indult volna a Marsra a rover, azonban nem készült el az a landolásához szükséges platform, amelyet a Roszkozmosz készített volna, aztán jött a koronavírus, majd Ukrajna lerohanása, amelynek következtében véget is ért az ESA-Roszkozmosz együttműködés.
Ezt követően sem állt le azonban a rover jövőjére vonatkozó munka, 2028-ra tervezik a rover indulását.
Ezzel kapcsolatosan született megállapodás az ESA és a NASA között, amelynek megfelelően a NASA egy amerikai kereskedelmi partnere végzi majd az indítást. Szintén a NASA biztosítja majd a landoláshoz szükséges hajtóművet és egy fűtőegységet is.
A Rosalind Franklin rover 2 méteres mélységből tud majd mintát kiemelni, az itt lévő jég (és más anyagok) az űr és a légkör hatásaitól mentes állapotban lehet még. Ezeket a mintákat a fedélzeti laborjában elemezni is fogja, s ezzel elsőként bukkanhat az egykori esetleges élet nyomaira a Marson.
A NASA a rover működéséhez is hozzájárul: egy korábban született francia (CNES) és német (DLR) űrhivatalokkal aláírt szerződés értelmében a szervesmolekula-elemző eszközt, a rover főműszere, fontos részegységekkel látja majd el. A rover fűtését is a NASA által nyújtott, pehelysúlyú rádióizotópos fűtőelem biztosítja majd.
The post A NASA közreműködésével juthat az európai rover a Marsra first appeared on National Geographic.
