Friss Hirek

A Notre-Dame feltámasztása

ÍRTA: ROBERT KUNZIG

FÉNYKÉPEZTE: TOMAS VAN HOUTRYVE

A tűz, amely nagyrészt elpusztította a párizsi Notre-Dame székesegyházat, az ódon fa tetőszerkezetben, a huszártorony töve mellett ütött ki 2019. április 15-én, nagyhétfőn. Pár perccel múlt hat óra, elkezdődött a mise. A feleségem és én egy nappal azelőtt érkeztünk a fővárosba, és akkor este, 7 óra tájban a székesegyház környékén jártunk. Taxiban ültünk éppen, a Pont Saint-Michelen araszoltunk, amikor észrevettük a narancsvörös foltot. Mire pár perc múlva a forgalom leállt, már óriási lángnyelvek csaptak ki a toronyból – rádöbbentünk, hogy ég a Notre-Dame.

Nincs még egy székesegyház, amely ilyen fontos lenne Franciaországnak – és az egész világnak. A Notre-Dame már jó nyolcszáz éve az ország életének egyik központja, történelmi jelentőségű egyházi és világi események színhelye. A Szent Lajosként emlegetett király, IX. Lajos 1239-ben nem véletlenül vitette ebbe a katedrálisba az ereklyét, amely a hagyomány szerint Jézus töviskoronája. 1944-ben még lőttek az utcán, de Charles de Gaulle tábornok részvételével a Notre-Dame-ban megtartották a város felszabadulásáért hálát adó misét. Párizs sok más templomát súlyosan megrongálták, a Notre-Dame-ot nagyrészt elkerülték a bombák és tűzvészek. Sziget a változások tengerében, a világ egyik leghíresebb műemléke, milliók szent helye ez a székesegyház.

Amikor aznap este, jóval később, megint a közelbe engedték a járókelőket, lesújtva láttuk, hogy a Notre-Dame tornya leroskadt, ólomtetőzete pedig megolvadt a lángokban.

A Szajna jobb partjának sötétjéből bámultuk az északi kereszthajó kőoromzatát, figyeltük, amint a lángok a kis rózsaablak mögött felemésztik a tölgyfa tetőgerendákat. A katasztrófa hírére ezrek gyűltek össze a folyóparton és a hídon, gyászolták a szörnyű veszteséget. Sokak kezében mobiltelefon, siettek hírt adni a katasztrófáról, többen egy Szűz Máriához szóló himnuszt énekeltek. Az egybegyűltek többsége láthatóan tősgyökeres párizsi volt – ők szívük egy darabját vesztették el a tűzben.

A harangtornyokról Párizsra néző nevezetes, groteszk kőszörnyeket Eugène Emmanuel Viollet-le-Duc 19. századi restaurátor helyeztette fel a katedrálisra. Az elő- térben látható alak Le Stryge („striga” vagy „boszorkány”) néven ismert. A Notre-Dame kőszörnyeinek egy része nem csupán díszítőelem: vízköpőként is működik.

Öt és fél év telt el azóta, és a Notre-Dame, íme, új életre kelt. Párizs érseke december elején már ünnepi szentmisét celebrál a falai között, és még azon a héten a nagyközönség előtt is kitárulnak az újjászületett katedrális roppant kapui. A National Geographic magazin munkatársai különleges engedéllyel évek során át követhették mindazon építészek, mesteremberek, szakértők munkáját, akiknek köszönhetően eljöhet majd a nagy pillanat…

A teljes cikket elolvashatja a National Geographic magazin decemberi lapszámában.

The post A Notre-Dame feltámasztása first appeared on National Geographic.


Exit mobile version