Az 2025-ben a GDP várhatóan 87 ezer, a jövő évi 96 ezer milliárd forint lesz a nemzetgazdasági tárca (NGM) számításai szerint. Ezzel összemérhető összeget, 49,6 ezer milliárd forintot akar elkölteni 2025 és 2035 között állami beruházásokra az Orbán-kormány – derül ki a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által augusztus közepén vitára bocsátott, a tervezést szolgáló beruházási keretről.
Mint ismert, Lázár János miniszterségének első hónapjaiban saját kezűleg húzta ki, napolta el az állami beruházások többségét, pénzhiány miatt. Elsősorban akkor is a közérdekű közlekedés vagy például a fővárost érintő beruházások estek a spórolás áldozatául. Ennek fényében óvatosan kell kezelni, hogy milyen tervei is vannak a kormánynak,
A tervek közé mintegy 1600 projekt került be, ezek között szép számmal találhatóak iskolaépítések, egészségügyi szakrendelők bővítése – és egy új kórházépület felhúzása is szerepel. Pontosabban a Dél-Budai Centrumkórháznak már rég működnie kellene, most újra ott szerepel a tervekben, 636 milliárdos előirányzattal, ami az ágazatra szánt beruházási célkeret mintegy fele.
- A tervekben csillagászati összegek is szerepelnek: csak az M100-as gyorsforgalmi útra – ami a fővárost elkerülő M0 körgyűrű északnyugati bezárását jelentené – 1500 milliárd forintot költene az építési tárca, és ebben még nem szerepel az esztergomi Duna-híd bővítése.
- Tíz év alatt 4500 milliárdot költene a kormány közutakra, ez az összeg is hatalmas: az évi 450 milliárd forint a háromszorosa annak a 150 milliárd forintnak, amit a 2026-os költségvetésben hasonló célokra terveztek. Ilyen mértékű kapacitásokkal nem is rendelkezik az építőipar, ebből is látható, hogy a kerettervben erősen túlgondolta a kormány a valós lehetőségeket.
- Az elmúlt években gyakorlatilag egy fillért nem költött a kormány vasúti közlekedésre, ennek isszák a levét most az utasok. A kormány most 3600 milliárdot tervez a vasúti infrastruktúra fejlesztésére – ebből 800 milliárd forint uniós hitel lenne. Ezen felül még további, mintegy ezer milliárd menne nevesített vasúti projektekre: 416 milliárdot ígérnek a Hatvan–Füzesabony fővonal felújítására, 355 milliárdot a Szeged–Békéscsaba vonalra, 254 milliárdot a Budapest–Vác vonal fejlesztésére, és csillagászati összeg, 343 milliárd jutna a Kelenföld–Budaörs 5 kilométeres vonalszakasz felújítására.
- A vasútvonalak fejlesztése között szerepel a ráckevei, a szentendrei és a gödöllői HÉV-ek felújítása is – ezekre összesen 866 milliárdot szánnak. Nem számolnak viszont azzal, hogy új szerelvények is kellenek ezekre a vonalakra, ami további 400–500 milliárd forintot jelentene.
- Az Orbán-kormány egy fillért nem költött az elmúlt 15 évben a kiszáradó országrészek vízmegtartó képességének növelésére. Most csak a Duna–Tisza közi Homokhátság vízmegtartó beruházásaira 1436 milliárd forintot adnának, de gondoltak Balaton vízminőségének javításra is, amire 68 milliárd forint jutna.
- A jövő évi költségvetésben vízvédelmi beruházásokra 4 milliárd forintot terveztek. Az, hogy csak a Homokhátság vízellátására el tudjanak költeni évi 150 milliárd forintot tíz éven keresztül, ha nem is megoldhatatlan feladat, de jelentős kihívás lesz.
- A kormány nem szűkölködik új Duna-hidak ígéretével sem: már épül 400 milliárd forintért az új mohácsi Duna-híd, amelynek értelmét sokan vitatják, hisz az új hídon várhatóan alig napi pár ezres forgalom várható. Ennek az összegnek a töredékéért, 45 milliárdért kaphat új hidat Győr, de a váci leendő átkelőre is csak 75 milliárdot szánnak.
- A kormány újra megígérte a fővárosnak a Csepel-szigeten átvezető Galvani hidat (480 milliárdért) és 88 milliárdért a Kis-Dunán átívelő csepeli Gubacsi vasúti híd felújítását, amelyen a vonatok ma már csak 5 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a híd rossz állapota miatt.
The post A pénzhiány és a kormányváltás írhatja felül Orbánék gigantikus fejlesztési tervét first appeared on 24.hu.
