Elkészült a nemzeti népegészségügyi stratégia, amely az elkövetkező tíz évre határozza meg a terület fő célkitűzéseit, a tennivalókat, a beavatkozási pontokat, valamint az eredmények követését – mondta el a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára kedden, Budapesten.
Takács Péter hozzátette: a dokumentum a prevenciós szemléletet helyezi előtérbe, de a korai betegségfelismerés is hangsúlyt kap a következő időszakban. A kormány célja, hogy a magyar emberek egészségben eltöltött éveinek száma növekedjen – emelte ki.
A népegészségügyi stratégia elkészítésére a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületét (NKE) kérte fel a Belügyminisztérium, a dokumentum egyfajta „sorvezetőként, vezérfonalként” szolgál majd a jogalkotáshoz és az egészségügyi szakpolitika kidolgozásához – ismertette.
Takács Péter beszámolt arról, hogy a közös munkának már vannak eredményei. Ezek között említette, hogy országossá terjesztették a vastagbélszűrést az 50–70 éves korosztálynál. Idén szeptembertől az egészségnevelés az iskolai tananyag része lett a felső tagozatban, ezt később bevezetik az óvodákban és az alsó tagozaton, valamint a gimnáziumban és a szakiskolai oktatásban is.
Jelezte: szintén a közös munka eredménye az új szűrési keretrendszer meghatározása. Ez jelenleg a társadalmi egyeztetés szakaszában van, hamarosan kormány elé kerül a tervezet. Ennek része – mondta – az általánosan bevezetett egészségfelmérés, amelyet térítésmentesen biztosít majd az állam a munkaképes korúaknak.
Beszámolt arról is: dolgoznak egy országos lefedettségű egészségmonitoring-rendszer kialakításán, hogy megalapozott, adatokon alapuló szakpolitikai döntések születhessenek, tovább vizsgálják a daganatszűrések kiterjesztésének lehetőségét. Ezeken kívül sokkal nagyobb szerepet szánnak az alapellátásnak az ismeretterjesztésben, a szűrésszervezésben és az „egészségpromócióban”. Utóbbi kapcsán számítanak az egészségfejlesztési irodákra is – tette hozzá az államtitkár.
Ádány Róza, a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének alapító elnöke arról beszélt, hogy Magyarország nem különbözik a magasan fejlett országoktól abban, hogy elöregedő lakossága van. Mint mondta, a 2018-as év egy „unikális” év volt, soha ezelőtt nem volt olyan, hogy a 65 éves vagy idősebb emberek populáción belüli aránya meghaladta az ötéves vagy annál fiatalabb populáció arányát.
A világon mindenhol számolni kell az öregedés, az idősödő társadalom jelenségével – mondta. A kérdés az, hogy hogyan lehet úgy tekinteni egy öregedő társadalomra, hogy abból ne az idősödő népesség terheit éljük meg, hanem profitáljon belőle a gazdaság. A munkaképes, az ország fejlődését támogatni tudó idős emberek megjelentetése a munkaerőpiacon döntő fontosságú – emelte ki.
Hozzátette: amellett, hogy Magyarország egy idősödő, egyben fogyó népességű ország is, 1981 óta a halálozások száma meghaladja a születések számát. Ez a trend még az „igazán attraktív családpolitikai elképzelések mellett sem változott” – fogalmazott.
Az NKE által összeállított népegészségügyi stratégiáról szólva Ádány Róza azt mondta, a stratégia sok tudományterületből építkezik. Hozzátette: siker csak abban az esetben remélhető, ha a társadalom különböző szektorai, a kormányzati és civil szervezetek a program mögé állnak.
A dokumentum foglalkozik többek között az anya- és gyermekvédelemmel, ifjúság-egészségvédelemmel, az idősek egészségével, a fogászati ellátás prevenciójával, a járványügyi biztonsággal, a krónikus nem fertőző betegségekkel, a mozgásszervi és mentális egészséggel, a baleseti sérülések és erőszakos cselekmények megelőzésével. Fókuszban van az egészséget támogató környezet kialakítása, az alapellátás és az egészségügyi ellátás egyéb szektorainak erősítése – ismertette Ádány Róza.
The post A prevenció és a korai betegségfelismerés áll a népegészségügyi stratégia középpontjában first appeared on 24.hu.
