A pteroszauruszok halakat, hüllőket, rovarokat, dögöt ettek, vérbeli ragadozóknak tartjuk őket, de egyes kutatók szerint voltak olyan fajok, amelynek anatómiai jegyei arra utaltak, hogy ehetett növényeket is. Kínai kutatók tették közzé a Science Bulletin folyóiratban azt a felfedezést, amely szerint egy pteroszaurusz kövület gyomortartalmában növényi maradványokat azonosítottak. Az állat 120 millió éve élt, és egy kis tóba zuhanva pusztult el a mai Kína északkeleti részén, számolt be a Science.
A finom szemcsés üledékben nemcsak a pteroszaurusz csontozata maradt fenn, de a gyomortartalma is – az őslénykutatók nagy örömére. A vizsgálatok alapján ez az első olyan pteroszaurusz, amelynek a gyomra teli volt növényi maradványokkal. A Rhamphorhynchus nemzetség néhány képviselőjéről ugyan ismert, hogy halat evett, mivel találtak a gyomortartalmukban halmaradványokat azonosítottak.
Azonban már korábban is feltételezték a szakemberek ezen állatok testfelépítésének részletei alapján, hogy lehetett növényi táplálékuk is. Volt olyan fogatlan pteroszaurusz is, amelynek „csőre” felépítése ideális lehetett például gyümölcsök vagy diófélék fogyasztására, azonban közvetlen bizonyítékok a növényevő pteroszauruszra eddig nem voltak.
A most vizsgált ősmaradványban a növényekből az úgynevezett fitolit mikroszkopikus szemcséi őrződtek meg. A fitolit egészen kicsiny kristály, amely a növényi sejtekben képződik, rendkívül ellenálló, és ráadásul alakja szerint egészen jól azonosítani lehet a növényeket is, amelyekből a minta származik.
A Sinopterus atavismus faj fiatal egyede volt az elpusztult állat, alig másfél méteres szárnyfesztávval – a felnőttek 2-4 méteresre nőttek. Az ősmaradványról még 2019-ben számoltak be először a mostani kutatást vezető szakemberek.
Az állat a világhírű Jehol-bióta képviselője volt, ez az életközösség 133-120 millió évvel ezelőtt létezett. A rendkívül gazdag és kiváló állapotban fennmaradt leletegyüttest üledék és vulkáni hamu őrizte meg az egykori, kisebb tavakkal és mocsaras területekkel tarkított régióból.
E körülmények oxigénmentes, elzárt környezetet teremtettek a tetemek körül, így a kövületté válás során épen maradhattak. Mindezek a különleges körülmények adtak arra lehetőséget, hogy időről időre olyan ősmaradványokat is előkerítsenek a kutatók, amelyekben megőrződtek a színek, a lágy részek, vagy épp a gyomortartalom.
A most említett példányban is megmaradt a gyomortartalma, és ennek részletes vizsgálatára nagy felbontású 3D röntgentomográfiával kerítettek sort a kutatók. Kiderült, hogy olyan ásványi anyagok voltak az állat gyomrában, amelyre korábban pteroszaurusz esetében nem volt példa, és amelyek arra utaltak: az állat növényeket ehetett.
A gyomor felső részén gasztrolitok, vagyis emésztéshez használt kövek voltak – ilyeneket ma a madarak, gyíkok vagy épp a krokodilok körében találni. (Közös ezekben az állatokban, hogy őrlőfogak híján nem tudják megrágni az élelmüket.) A kövekkel zúzzák szét a keményebb, például növényi, vagy a krokodil esetében a csontos táplálékot.
A gyomorban kissé lejjebb kerültek elő a növényi sejtekből származó mikroszkopikus kristályok, a fitolitok. Eddig ilyet két esetben találtak őshüllőkkel összefüggésben: egy növényevő dinoszaurusz ürülékében, illetve egy másik fogán. A fitolit a kutatók szerint azt bizonyítja, hogy a pteroszauruszok közt is volt növényevő. E faj rokonsága kifinomult hegyű csőrrel rendelkezett, amelyről eddig azt feltételezték, hogy ízeltlábúak fogyasztását tette lehetővé.
A talált fitolitok vizsgálata arra utal, hogy fás szárú növényekből származnak, néhány virágos növényektől, illetve nyitvatermőktől. Sajnos ennél pontosabban nem lehetett pontosabban eldönteni ilyen időtávból a növények hovatartozását, de azt bizonyosnak veszik a kutatók, hogy bőven volt miből válogatniuk már a kréta időszak ezen korszakában is.
The post A pteroszaurusz evett növényeket is first appeared on National Geographic.
