A rákok és a szárazföldi életmód

Bolygónkon az élet a vízben jött létre, s onnan kerültek a szárazföldre a különféle élőlények. A legtöbb mai szárazföldi állat és növény ősei mindössze egyszer hagyták el a tengert, azonban a rövidfarkú rákok esetében legalább 17 ilyen alkalomra sor került, és kétszer vissza is tértek a vízbe, egy nemrégiben, a Systematic Biology folyóiratban megjelent tanulmány alapján.

A rövidfarkú rákok (Brachyura) közé több mint 7000 faj tartozik, a leginkább sokszínű csoport a rákok között, olyan, a természetfilmekből jól ismertekkel, mint a Galápagos-szigeteken is honos vörös tarisznyarák (Grapsus grapsus), vagy a tömeges vándorlásáról ismert karácsony-szigeti vörös rák (Gecarcoidea natalis).

A karácsony-szigeti vörös rák tömeges vándorlásáról közismert.
Forrás: inaturalist

A rákfélék a világ szinte minden lehetséges élőhelyét meghódították, ezen belül a szárazföldet is. A tengeri, édesvízi és szárazföldi rákokat korábban külön-külön csoportokként értelmezték. Arról azonban kiterjedt kövületegyüttes híján igen keveset tudunk, hogy melyik élőhelyet mikor vették birtokba – a most elkészült kutatás során felállították a rákok minden eddiginél teljesebb családfáját. Ebből kiderült, hogy nincs szó elkülönült csoportokról, hanem inkább fokozatos átmenetekről, és ha együtt vizsgálják őket, nagyon sokat lehet megtudni az evolúciójukról.

Rövidfarkú rák kövülete az eocén elejéről, kb 55 millió évvel ezelőttről.
Forrás: Wikimedia Commons

A kutatók 333 fajba tartozó rövidfarkú rákot vizsgáltak meg genetikai szempontból, illetve számos már kihalt rák kövületeinek adatait is számba vették. E kétféle adattípusból sikerült leszűrni a következtetéseket arról, hogy mikor is jöttek létre a szárazföldi rákok.

Az időrend rekonstrukciójából kiviláglott, hogy a triász időszakban, nagyjából 230 millió éve váltak el a rövidfarkú rákok a többi rákfélétől, majd a következő 100 millió év során igencsak megnőtt a rövidfarkú rákok sokfélesége, ez volt az úgynevezett kréta időszaki rákforradalom. A mai szárazföldi rákok csoportjait magában foglaló közös ős kb. 180-160 millió éve élhetett.

Vörös tarisznyarák – az állatot legtöbbször a Galápagos-szülötteként láthatjuk, de igen nagy területen elterjedt fajról van szó.
Forrás: inaturalist

Az evolúció során 17 külön alkalom adódott, amikor egy-egy rákcsoport meghódította a szárazföldet, akár úgy, hogy az árapályzónába költözött, vagy épp a mangrove közé, vagy a folyók torkolatvidékén át az édesvizekbe vezetett az útja. Ezek az élőhelyek jelentettek azután lépcsőt a szárazföldi lét felé.
Legalább 2 esetben előfordult azonban ellenkező irányú változás is: a már szárazföldre érkezett rák vált jóval később ismét tengerivé.

A kutatás arról is nyújt elképzeléseket, hogy mifélék lehettek azok a korai ízeltlábúak (ne feledjük: a rákok is ezek közé tartoznak), amelyek szintén kijöttek a szárazföldre. Tudjuk már korábbi kutatásokból, hogy a rákok és a rovarok közös tengeri őssel rendelkeztek. A tengert sikeresen elhagyó rákok tulajdonságai, környezeti alkalmazkodásai alapján ki lehet következtetni, miféle hasonló jellemzőkre volt szükségük a korai rovaroknak is, például miként tudják elérni azt, hogy a testük ne száradjon ki, vagy miként tudnak víz nélkül szaporodni.

The post A rákok és a szárazföldi életmód first appeared on National Geographic.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed