A legtöbben pontosan ismerik az érzést: egy szúnyogcsípés először csak enyhén viszket, aztán egyre nehezebb megállni, hogy ne vakarjuk meg. A vakarózás néhány másodpercre ugyan enyhíti a kellemetlen érzést, utána viszont általában még erősebb viszketés, növekszik a duzzanat és vörösség következik. Bár ismerjük a tanácsot, hogy a csípést érdemes békén hagyni, mégis megtesszük… A kutatók most azt is feltárták, mi zajlik ilyenkor a bőrben.
Egy friss vizsgálat szerint ugyanis a vakarózás olyan folyamatokat indít be, amelyek tovább fokozzák a gyulladást, és könnyen kialakulhat az ördögi kör: minél jobban vakarjuk a csípést, annál jobban viszket.
A bőr védekező rendszere is szerepet játszik
A kutatásról a Dobson Szabolcs szakgyógyszerész által működtetett Egészségügyi Szakirodalmi Tallózó számolt be. A vizsgálatot a Pittsburghi Egyetem kutatói végezték, akik arra voltak kíváncsiak, hogyan reagál a bőr immunrendszere akkor, ha a viszkető területet megvakarjuk, illetve akkor, ha ezt sikerül elkerülni.
Kísérletükben egereknél idéztek elő allergiás bőrgyulladást. Az állatok egy részére olyan védőgallért helyeztek, amely megakadályozta, hogy vakarózzanak, míg a másik csoport szabadon hozzáférhetett a bőréhez.
Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál az állatoknál, amelyek vakarták a bőrüket, sokkal több gyulladásos sejt jelent meg az érintett területen, a duzzanat pedig jóval erősebb volt.
Ezért lesz egyre rosszabb a viszketés
A kutatók szerint a jelenség hátterében az úgynevezett hízósejtek állnak. Ezek az immunrendszer fontos szereplői, amelyek többek között a kórokozók és a paraziták elleni védekezésben vesznek részt.
Amikor egy szúnyog megszúrja a bőrt, ezek a sejtek aktiválódnak, és hisztamint szabadítanak fel, ami a viszkető érzésért felelős.
A vizsgálat azonban egy újabb mechanizmusra is rávilágított. Amikor valaki addig vakarja a csípést, hogy az már enyhén fájni kezd, a fájdalomérző idegvégződések egy P-anyag (Substance P) nevű jelzőmolekulát bocsátanak ki. Ez ismét működésbe hozza a hízósejteket, amelyek újabb hisztamint és más gyulladáskeltő anyagokat termelnek. Ennek következménye, hogy a bőr még vörösebbé válik, jobban megduzzad, és a viszketés is fokozódik. Ez újabb vakarózásra késztet, így könnyen kialakul egy önfenntartó folyamat.
Miért esik mégis olyan jól megvakarni?
A legtöbben tapasztalták már, hogy a vakarás pillanatokra valódi megkönnyebbülést hoz. Ennek oka, hogy a vakarás során a fájdalominger rövid időre elnyomja a viszketés érzését, ezért átmenetileg úgy érezzük, hogy javult a helyzet. A háttérben azonban már elindulnak azok a gyulladásos folyamatok, amelyek miatt néhány perc múlva ismét jelentkezik, ráadásul sokszor még erősebben a viszketés.
Ősi védekező mechanizmus lehet
A kutatók szerint a vakarózásnak evolúciós szerepe is lehetett. Bizonyos halfajok is vakaróznak úgy, hogy különböző felületekhez dörzsölik a testüket. Ez arra utal, hogy a viselkedés nagyon régi eredetű.
Feltételezik, hogy eredetileg segíthetett eltávolítani a bőrön élő élősködőket, például bolhákat vagy atkákat.
A mostani vizsgálat egy újabb lehetséges magyarázatot is felvetett. A kutatók Staphylococcus aureus baktériummal fertőzték meg az egerek bőrét, és azt tapasztalták, hogy a vakarózó állatok szervezetében kevesebb baktérium maradt fenn. Elképzelhető tehát, hogy az erőteljesebb gyulladás bizonyos helyzetekben fokozhatja a szervezet védekezőképességét.
A szakemberek szerint azonban ez az előny messze nem ellensúlyozza a vakarózás hátrányait, hiszen a fokozott gyulladás miatt a bőr lassabban gyógyul, a viszketés elhúzódik, és nő a felülfertőződés veszélye is.
Ha kibírjuk, gyorsabban elmúlhat
A kutatás azt is alátámasztja, amit sokan saját tapasztalatból is ismernek: ha sikerül nem megvakarni a szúnyogcsípést, a viszketés rendszerint néhány percen belül jelentősen enyhül. Vakarózás nélkül kisebb eséllyel alakul ki nagyobb duzzanat vagy kiterjedt bőrpír, és a csípés is hamarabb megnyugszik.
Új kezeléseken is dolgoznak
A vizsgálat eredményei a gyógyszerfejlesztésekben is hasznosak lehetnek. A szakemberek jelenleg olyan készítményeken dolgoznak, amelyek az egyik kulcsfontosságú receptor, az MRGPRX2 működését gátolják. Ha sikerül ezt a folyamatot befolyásolni, a jövőben olyan kezelések válhatnak elérhetővé, amelyek nemcsak a viszketést csökkentik, hanem a vakarózás által fenntartott gyulladásos körfolyamatot is megszakíthatják.
Korábban megírtuk, hogy milyen szagú embereket „kedvelnek” leginkább a szúnyogok és hogy milyen tünetekre kell figyelni a tigrisszúnyog csípése után.
The post A vakarózás csapdája: ezért nem tudjuk abbahagyni a szúnyogcsípés vakarását first appeared on Sokszínű vidék.
