A Cambridge-i Egyetem kutatói vizsgálták meg, miként is alakul ki a számos virágban fellelhető céltáblaszerű, sötét mintázat. A kutatásuk során nemcsak ennek folyamatát tárták fel, hanem azt is, hogy a méhek számára vonzóbb az a virág, amelynek közepén nagyobb a sötét folt.
Azzal, ha egy virág olyan mintázatot visel, amellyel vonzóvá válik a beporzók számára, nagyobb lesz az esélye a szaporodásra. Azonban annak ellenére, hogy ismert e mintázatok fontossága, beporzókat irányító hatása, eléggé keveset tudunk a kialakulásukról és arról, hogy az evolúció során miként váltak azokká a fantasztikusan sokszínű mintázatokká (céltáblák, cirmok, pontok, erezetcsíkok), amelyekkel a virágokban találkozhatunk.
A kutatók egy mályvaféle virágot, a varjúmákot (Hibiscus trionum) használták modellként a vizsgálataikhoz, e növény minden nap csak egy órára nyitja ki szirmait – talán ezért is fontos számára, hogy feltűnőbb legyen a beporzója szemében. A kutatók e faj vad változata mellett egy közeli rokon, de minimális mintával rendelkező, valamint egy jóval nagyobb mintázatú változat szirmainak fejlődését mérték fel. Ennek során kiderült, hogy a minta kialakulása már akkor megkezdődik, amikor a sziromkezdemény még csupán 0,2 milliméteres.
Először akkor tudták „felboncolni” a fejlődő szirmokat, amikor azok még csupán 700 sejtből álltak, ám ekkor még semmit se lehetett megkülönböztetni bennük. Amikor a sziromkezdemény mérete elérte a 4000 sejtet, még mindig színtelen volt, de már elkülöníthetővé váltak a környezetükben lévőknél nagyobb méretű sejtek, amelyek azután a mintává alakultak.
E sejtek határozták meg, hol lesz a céltábla mintázat határa, vagyis mekkora lesz maga a minta. Ha e nagyobb sejtek hiányoztak, nem tudott a minta se kialakulni.
A kutatók aztán egyszerű mesterséges virágokkal kísérleteztek, ezek kis korongok voltak, amelyekben kisebb vagy nagyobb kerek minta volt, és a méhek számára táplálékot adó cukoroldat. Kiderült, hogy a vizsgált poszméhek nemcsak jobban kedvelték a közepes és nagy méretű foltokat, hanem 25 százalékkal gyorsabban is repültek oda ezekhez, mint az apró foltos virágokhoz. Az pedig, ha adott idő alatt a méh több virágot tud bejárni, neki is jobb, meg a növénynek is.
A kutatók a következőkben azokat a genetikai jeleket szeretnék feltárni, amelyek meghatározzák a minták létrejöttét, és azt, hogy vajon a céltábla mintázat mérete befolyással van-e a virág magtermelésére.
The post A virág céltábla a méhek szemében first appeared on National Geographic.
