A különféle vércsoport-rendszerek (sok más mellett a közismert AB0, illetve Rh) azzal állnak összefüggésben, hogy az adott ember miféle immunválaszt ad egyes betegségekre. Például a 0-s vércsoportúak jóval ellenállóbbak a maláriával szemben, azonban a kolera számukra sokkal súlyosabb fertőzést jelent. Hasonló összefüggéseket más betegségek kapcsán is találtak, természetesen, de még ha nem is látjuk át mindegyik szerepét a maga teljességében, akkor is világos, hogy evolúciós szerepe van. A génekben kódolt vércsoportjaink tükrözik azokat az egészségügyi kihívásokat, amelyekkel a múltban elődeink találkoztak.

Egy francia kutatócsoport 22 modern ember és 14 neandervölgyi ember, valamint egyetlen neandervölgyi-gyenyiszovai hibrid személy vércsoport-rendszerét vizsgálta meg. Ezek az ezelőtt 20-120 ezer éve élt emberek (vagyis a maradványaik) a mai Németországtól egészen a Távol-Keletig számos eurázsiai helyről kerültek elő. A kutatók 10 olyan vércsoport genetikai jeleit keresték meg, amelyeknek a mai korban is van orvosi jelentősége, például a vérátömlesztések esetében. A vizsgálatról a Scientific Reports folyóiratban számoltak be

Kiderült, hogy a neandervölgyiek, ez a kis létszámú és ennek okán nem túl változatos genetikai összetételű embercsoport esetében a vércsoportok is változatlanok voltak a emberfaj létezésének utolsó 80 ezer évében, annak ellenére, hogy más emberfajokkal is keveredett. A mi fajunk azonban egészen más történetet mesélt el.

A Homo sapiens 70 ezer évvel ezelőtt útra kelt, elhagyta Afrikát, és ahogy terjeszkedett, új fertőzésekkel találkozott. Ennek hatására újabb vércsoport-típusok jelentek meg elődeinkben, akik elhagyták Afrikát. A kifelé vezető út során, úgy tudjuk, elődeink mintegy 15 ezer évre megálltak a mai Iráni-fennsík területén, mielőtt Eurázsia további meghódítására indultak volna.

A szakemberek úgy vélik, ez az idő elegendő lehetett ahhoz, hogy megalapozza a vércsoportjaink mai változatosságát. E területen egyébként számos olyan kórokozóval is összetalálkozhattak elődeink, amelyekkel Afrikában bizonyosan nem. Számos kutató valószínűsíti, hogy már itt kaphattunk a neandervölgyiektől olyan géneket, amelyek segítségével ezen idegen kórokozókkal szemben ellenállóbbá válhattunk. Cserébe a neandervölgyiekre veszélyes kórokozókkal ajándékoztuk meg őket a találkozáskor.

Az egyes régiókban megtalálható különböző betegségekhez e módon alkalmazkodott elődeink immunrendszere. Ráadásul ez a pár ezer éves pihenő megismétlődött Beringia területén, mielőtt Amerikát meghódították volna az indiánok elődei. Ennek a pihenőnek is hasonló hatása volt a vércsoport-rendszereinkre. Kiderült, hogy a neandervölgyiekkel való keveredés során vércsoport-gént is kaptunk, mégpedig egy RHD*03.04 típusét – a délkelet-ázsiai irányba tovább vándorlók vitték ezt magukkal.

Volt olyan ősi vércsoport is, amely már eltűnt, ilyen genetikai nyomokat egy szibériai emberi leletben találtak – ám ez az útvonal, mivel nyomai hiányoznak a mai népességből, zsákutcának bizonyult. Azok a vércsoportok, amelyek megmaradtak, valamilyen előnnyel szolgálhattak elődeinknek, bár sok esetben még nem tudjuk, miféle betegségek ellen is jöttek létre.

The post Afrikát elhagyva új vércsoportjaink alakultak ki first appeared on National Geographic.