Írta: Rebecca Boyle
Fotók: Ismail Ferdous, Spencer Lowell
A gépi tanulás–algoritmusok kutatója, a NASA szakembere, Hamed Valizadegan egy munkájában arra tanított meg egy algoritmust, hogy az űrhajósok szemének ideghártyájában, retinájában kanyargó erek képének elemzésével segítsen kideríteni, mitől romlik mikrogravitációs, közel súlytalan állapotban az űrhajósok látása. A perzsa származású kutatót kisgyerek kora óta vonzza az éjszakai égbolt. „Órákig tudom bámulni az eget, közben eltöprengek az élet értelmén meg azon, hogy egyedül vagyunk-e a végtelen Világegyetemben” – meséli.
Hamed kollégái eleinte nemigen hitték, hogy a mesterséges intelligencia segíthet a világűr feltárásában. Talán azért idegenkedtek az AI-től, mert a bonyolult algoritmusokról nem is igazán tudni, miként jutnak eredményre. Az emberi agy mintájára kifejlesztett szupererős AI-rendszerek mesterséges „neuronok” révén végeznek számításokat, és az eredményeket továbbadják a hálózat más csomópontjainak. Az így összeálló rendszerek számítások olyan hihetetlen tömkelegével dolgoznak, hogy képtelenség lépésről követni az utat, amelyen eljutnak a válaszokig. Bizonyos fokig „feketedobozok” tehát, és ez nyilván riasztólag hat a matematikai modellezés és szimuláció hagyományos szabályait követő kutatókra, fejtegeti Valizadegan.
Csakhogy a csillagászat idővel kénytelen volt szembenézni az egyre növekvő kapacitáshiánnyal. A földi és az űrbe juttatott távcsövek ugyanis ma már olyan irdatlan információmennyiséget zúdítanak a kutatókra, hogy az adatfeldolgozás és -elemzés csak nagy nehézségek árán tarthat lépést velük. És közben egyre újabb csillagvizsgálók épülnek, így még több megfigyelést, adatot kell majd feldolgozni. Vegyük mindjárt a chilei Vera C. Rubin Obszervatóriumot: a 2025-ben üzembe álló csillagda minden idők legnagyobb felbontóképességű, 3200 megapixeles kamerájával három éjszakánként lefényképezi majd a teljes égboltot, így évente egymillió szupernóva, tíz- meg tízezer aszteroida és sok millió egyéb égitest adatait fogja a kutatókra ontani. Számítógép nélkül ugyan mekkora szakembergárda kellene az információtenger feldolgozásához?
A teljes cikket elolvashatja a National Geographic magazin novemberi lapszámában.
The post AI: A Föld-típusú bolygók kutatóit is segítheti first appeared on National Geographic.
