Vincent van Gogh 27 évesen, 1880-ban határozta el, hogy teljesen a művészetnek szenteli magát, többek között Hágában és Antwerpenben tanulta a festészet technikai alapjait. Pályája során a legnagyobb segítséget öccse, Theodorus nyújtotta számára, aki műtermet szerzett neki, igyekezett eladni képeit – igaz, ezen a téren nem járt sikerrel –, és gyakran anyagi téren is támogatta igencsak balszerencsés bátyját. Theónak köszönhetően érkezett Párizsba, rajta keresztül ismerte meg Toulouse-Lautrecet, Gauguint és az impresszionizmus többi jelentős képviselőjét is.
Őrült öncsonkítás
1888-ban aztán Arles-ban telepedett le azzal az indokkal, hogy délen több fényt talál majd alkotásaihoz. Paul Gauguin is követte barátját, aki mellett később két hónapig megfeszített tempóval dolgozott – írja a Rubicon.hu. Így bontakozott ki a nagy vita, Van Gogh 1888. december 23-ai kitörése nem volt előzmények nélküli, édesapja már 1880-ban szanatóriumba akarta küldeni. Pontos betegségét ugyanakkor a kutatók máig csak találgatják: felmerült a szifiliszből származó paralízis, epilepszia, de a mániákus depresszió is.
Életformája azonban felnagyította baja tüneteit, hiszen, miközben nem táplálkozott megfelelően, az abszint rabja lett, emellett pedig rengeteget dohányzott. Szintén fontos tényező volt a stressz, mely 1888 őszétől fogva Gauguinnal ápolt barátságára is rányomta a bélyegét. Van Gogh sokat szenvedett a francia művész gyakran fölényeskedő, lekezelő stílusától, miközben rettegett, hogy barátja előbb-utóbb elhagyja majd Arles-t. Vélhetően ez a félelem robbantotta ki azt a bizonyos vitát is, amely során Vincent
Véget vetett az életének
Őrült tettét követően előbb kórházba, majd felépülése után a saint-rémyi szanatóriumba került, ahonnan 1890 májusában a Párizs közelében található Auvers-sur-Oise-ba költözött. Gauguinnal soha többet nem találkozott, és bár öncsonkítása után is alkotóereje teljében maradt, utolsó képei nagy része határtalan magányról, bánatról tanúskodtak, és egy teljesen megtört embert mutatott be a szemlélő számára.
Van Gogh szabadulása után nem is bírta sokáig elviselni a rászakadó tengernyi rossz érzést, és annak ellenére, hogy orvosai 1890 júliusában egészségesnek nyilvánították őt, nemsokára önkezével vetett véget életének. A művész július 27-én, az auvers-i várnál szíven lőtte magát, két nappal később pedig örökre lehunyta szemét.
The post Ajándékba adta a levágott fülét van Gogh first appeared on 24.hu.
