Tavaly a böjti réce, idén az énekes rigó lett az év madara a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szavazásán – olvasható az MME közleményében. A szervezet 1979-ben indította el az Év madara programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.
Az énekes rigó a fekete rigónál kisebb, hímjei és tojói egyformák, felül olívbarna színezetűek, fehéres torokkal, a begy, a mell és a testoldalak sárgásfehér alapon barna foltokkal csíkozott. A szárny és a farok tollai sötét olajbarnák, a repülés közben láthatóvá váló alsó szárnyfedők sárgásak.
A faj egyik legjellegzetesebb tulajdonsága a hímek gyönyörű éneke, amely európai viszonylatban is lenyűgöző. Eurázsiában őshonos, de a korai európai bevándorlókkal a faj eljutott Ausztráliába és Új-Zélandra is. Magyarországon általánosan elterjedt, a fekete rigó után a második leggyakoribb rigófajunk.
Eredeti élőhelyét a dús aljnövényzetű lomb- és elegyes, valamint a fenyőerdők jelentik, az elmúlt néhány évtizedben viszont már itthon is elkezdődött a faj településekre költözése, így mind gyakrabban találkozhatunk vele a kertekben és parkokban is.
Mi az a rigóküllő?
Gerincteleneket, földigilisztát és ízeltlábúakat, köztük hernyókat is fogyaszt. A házas csigákat gyakran ugyanazon a kemény felületen, többnyire kövön töri fel, ennek neve „rigóüllő”.
Évente kétszer is költ, száraz növényi szálakból, apró gallyacskákból álló, klasszikus, csésze alakú fészkét fákra, bokrokra építi. Ennek különlegessége, hogy belső felületét a tojó nyállal kevert pudvás faanyaggal tapasztja ki.
Az elterjedési területe legdélebbi állományait kivéve vonuló, a telet Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten tölti. A településen élő példányok közül főként Nyugat-Európában, de már Magyarországon is egyre inkább jellemző az áttelelés. Az énekes rigó világ-, európai és 342 000-357 000 párra becsült magyarországi állománya is stabil növekvő tendenciát mutat.
Az európai, észak-afrikai és közel-keleti mediterráneumot célzó vonulása miatt őt is érinti térségben még mindig élő hagyományt jelentő, évente mintegy 25 milliósra becsült madárbefogás- és vadászat. Hazai viszonylatban a költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás veszélyeztetheti. A Madárbarát kert programban az egész évre javasolt itatók és madárfürdők működtetése az énekes rigókat is segíti.
The post Akár kertjeinkben is felbukkanhat az év madara first appeared on National Geographic.
