Ugyan Szaúd-Arábia valóban nem a vulkánjairól híres, ám ha rápillantunk a térképre, akár a fejünkhöz is kaphatunk: hoppá, hiszen itt húzódik az a kontinentális határvonal, amely létrehozta a sok millió év múlva óceánná hízó Vörös-tengert. Valóban, a Vörös-tenger annak a hasadékvonalnak az északi szakasza, amely végighúzódik Afrikán, létrehozva a Nagy-hasadékvölgyet, azt a vulkáni tájat, ahonnan az emberiség is eredt.
Szaúd-Arábia területén hazánk nagyságával vetekedő méretű régió a vulkáni terület.
E geológiailag aktív régió része Arábia nyugati fele, ahol Medinától északra, a több mint 14 ezer négyzetkilométere Harra Hajbar (angolos átírásban Harrat Khaybar – a harrat szó jelentése lávamező) vulkáni terület található. A terület egy úgynevezett monogenetikus vulkáni mező – ez annyit tesz, hogy egy-egy kitörési központ egyszer működik, majd legközelebb egy újabb ponton tör a felszínre a magma. A régió egy nagyjából 100 kilométeres tengelyen elhelyezkedő számtalan salakkúp, tufagyűrű és lávadóm összessége.
Az Earth Observatory által közzé tett felvételen egészen világos árnyalatú a Dzsabal Bajda (Jabal Bayda), ami egy 1913 méter magas tufagyűrű. Itt található a Dzsabal Kidr (Jabal Qidr) nevű 2022 méteres kompozit vulkán, illetve a terület legmagasabb pontja a Dzsabal Abijad (Jabal Abyad) 2093 méteres dómja.
E három hegy a legifjabb e vulkáni régióban. A legutolsó vulkánkitörésre alig 1400 évvel ezelőtt került itt sor, nyolc lávafolyás korát is ekkora határozták meg a mérésekkel. A feltűnő színkülönbség oka abban rejlik, hogy milyen összetételű anyag távozott a vulkánokból.
A feketét a bazaltláva-folyások adják, a világos színért pedig a sokkal magasabb szilíciumtartalmú riolit felelős. A Dzsabal Bajda tufagyűrűjének létrejöttéhez vízre is szükség volt, a feltörő magma által gőzzé változtatott víz hatására a kőzetolvadék vulkáni törmelékként, hamuként robbant a felszínre. Bajda és Abijad egyaránt fehéret jelentenek arabul, nőnemű és hímnemű formátumban.
Arábia vulkánjai akkor születtek, először akkor váltak aktívvá, amikor a Vörös-tenger felnyílt, nagyjából 20-30 millió éve. Ezt egy 12 millió éve kezdődött és mindmáig tartó aktív periódus követte, a Hara Hajbar az elmúlt 5 évmillió terméke.
E régióhoz tartozik az a lávabarlang is, amelyben nemrégiben emberi jelenlét nyomait azonosították. A Hara Hajbar vulkánjaitól délre elhelyezkedő Medina városa is egy vulkán területére épült.
The post Akkora ez a vulkáni régió, mint Magyarország first appeared on National Geographic.
