A szlovák parlament múlt csütörtökön módosította a büntető törvénykönyvet, a Benes-dekrétumokat bírálók ennek nyomán akár hathónapos börtönre is számíthatnak. A Benes-dekrétumok 1945 után részben a magyarokat, részben a többi, nem szláv kisebbséghez tartozó személyt sújtották, többek között állampolgári jogaikat és tulajdonukat veszthették el. A dekrétumok alapján – a jelenlegi, Robert Fico vezette kormány égisze alatt is – mindmáig zajlik mezőgazdasági földek és erdőterületek elkobzása Szlovákiában, ami ma döntően a magyar kisebbséget érinti.
E gyakorlat ellen lépett fel a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS), amelynek elnöke, Michal Simecka bejelentette: le kell állítani a földek elkonfiskálását. A párt komáromi határozata egyébként a netre is felkerült, sőt magyarul is olvasható. A dokumentum általánosságban is szól a dél-szlovákiai együttélésről és fejlődésről.
A PS bejelentése felzúdulást okozott, a bal- és jobboldali populistákból álló kormánykoalíció, illetve a koalíciót irányító miniszterelnök, Fico – aki Orbán Viktor egyik szövetségesének számít a nemzetközi porondon – egyértelműen a Benes-dekrétumok védelmére kelt. Sőt, a Progresszív Szlovákia álláspontjára válaszul módosították a Btk.-t.
Ezek után megkérdeztük a PS-t, hogy mi a véleményük a Benes-dekrétumokról és azok mindmáig tartó alkalmazásáról. A szlovák párt válaszában hangsúlyozta: fő üzenetük az volt, hogy Szlovákia minden állampolgárát egyenlőnek és teljes értékűnek tekintik, nemzetiségétől függetlenül. Ez magában foglalja Dél-Szlovákia igazságos gazdasági fejlődésének szükségességét is, de azt is, hogy figyelmet fordítsanak olyan nemzeti kérdésekre, mint a nyelvi jogok, az oktatás és a párbeszéd azokról a történelmi fejezetekről, amelyeket a magyarok és a szlovákok másképp érzékelnek.
Az állampolgárság megfosztása, a vagyonelkobzás, a Szovjetunióba, Csehországba és Magyarországra történő kényszerű kitelepítés, vagyis a magyar lakosság úgynevezett reszlovakizációja olyan igazságtalanságok, amelyek több generáción át befolyásolták a Dél-Szlovákiában élő magyarok életét, és amelyekről ma is sok családban beszélnek. E témák tabuizálása sokáig része volt annak, amit ma jelent magyarnak lenni Szlovákiában. A múlt heti – véleményünk szerint alkotmányellenes – Btk.-módosítás után akár hat hónap börtönbüntetésre is számíthatnak a témával foglalkozó politikusok, kutatók, aktivisták vagy akár a hétköznapi állampolgárok, ha elmesélik családjuk történeteit
– emelte ki a PS sajtóosztálya.
„Mi azonban abban hiszünk, hogy Szlovákia olyan ország lehet, amely magabiztosan szembenéz a múltjával – továbbá megünnepli a fasizmus feletti győzelmet, de egyúttal meg fogja tudni nevezni azt, hogy a második világháború kimenetelének kontextusában a kollektív bűnösség elvén alapuló igazságtalanságok is előfordultak” – folytatták.
Ami a Benes-dekrétumok máig tartó alkalmazását illeti, a Progresszív Szlovákia kiemelte: „A mezőgazdasági minisztérium, amely felügyeli a Szlovák Földalapot, nem készít elő megoldást. Ezért a kezdeményezést az elnöktől várjuk, aki a 2024-es elnökválasztás második fordulója előtt megoldást ígért a magyar választóknak. Tanácsadója és a Magyar Szövetség korábbi elnöke, Forró Krisztián maga is megerősítette, hogy januárban munkacsoport ülésezik ebben a témában, amit az elnök megválasztásakor ígért.”
A PS arra is utalt, amit két tüntetés is követelt ezen a héten Pozsonyban: hogy Peter Pellegrini köztársasági elnök, akit a kisebbik koalíciós párt, az általa alapított Hlas jelölt a posztra, vétózza meg a Ficóék által a parlementen áterőltetett Btk-módosítást.
The post „Alkotmányellenes, hogy büntethetővé tették a Benes-dekrétumok bírálatát” first appeared on 24.hu.
