A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára, Ángyán József a Szabad Európának azt mondja, a jövőben nem lehet majd a NER-es „intézményesített földrablást” dokumentáló jelentéseket írni, egy Semjén Zsolt által jegyzett salátatörvény-tervezet alapján nem lesz kötelező a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására vonatkozó szerződések adatainak nyilvánosságra hozatala. Így nem lehet megtudni, kihez, milyen feltételekkel kerül a közös nemzeti földvagyon. Ángyán József szerint a földprogram olyan „állatorvosi ló”, amelyen jól látható az orbáni rendszer jellege, működése.
Az állam a gazdálkodó családok, helyi közösségek helyett a nemzeti tőke erősítése jelszóval politikaközeli üzleti, rokoni, baráti körökkel és/vagy nagybirtokos „zöldbárókkal”, hazai és külföldi oligarchákkal kötött szövetséget. Számára mellbevágóbb árulkodó jel volt, amikor 2012-ben az akkori földügyi miniszteri biztos – amikor távozása után először rajta kérte számon, mi történik az állami földekkel Fejér megyében – négyszemközt azt mondta neki, hogy a botrányos földügyekért ne őt vegzálja.
Szavai szerint:»a főnök (értsd: Orbán Viktor) nekem azt mondta, hogy én ne foglalkozzam a Fejér megyei földügyekkel, azokat ő rendezi«.
Az árverések adatai cáfolják, hogy komoly versenyben kialakult piaci áron jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. Az elemzés eredményei alapján a Földet a gazdáknak! fedőnevű állami földprivatizációs program az egyik állomása a megállíthatatlannak tűnő belső új gyarmatosítási folyamatnak. Annak végső következménye a természeti erőforrások és a termőföld politikaközeli rokoni/üzleti/baráti körök, földspekulánsok, köztük pár tucat oligarcha – újmagyarul „nemzeti tőkés”, még újabb magyarul „integrátor”, legújabb magyarul „nemzeti regionális multi” – és gazdasági társaságaik kezébe kerülése lesz.
Az elképesztő birtokkoncentrációt jól jelzi, hogy 2010 óta 351 ezerről 2023-ra 196 ezerre csökkent – a kormány által állítólag kiemelten kezelt – kis családi gazdaságok száma, vagyis ennyi gazdálkodó család adta fel a gazdálkodást, és területeik az elárverezett állami földek zömével együtt az egyébként is kedvezményezett nagyobbakhoz kerültek – tette hozzá. Ángyán József fontosnak tartaná, hogy a nagy tőkeérdekeltségeket, integrátorok helyett a termelés, a feldolgozás és az értékesítés haszna a gazdálkodó családoknál, a helyi közösségeknél maradjon.
A jelenlegi helyzet elviseléséhez neki az ad erőt, hogy a történelmi példák sora alapján buknia kell minden olyan rendszernek, amely,
mint a NER-nek nevezett mai magyar illiberális politikai kereszténység, felszámolja erkölcsi alapjait, leválik morális talapzatáról. Az értékek helyett az önző egyéni és/vagy szűk csoportérdekekre alapozott, gátlástalan, mindenen és mindenkin átgázoló, értékeit érdekei szerint váltogató politikai rendszernek – hazudjon bár magáról akármit, és írjon bár az Alaptörvényébe bármit – össze kell omolnia, maga alá temetve a rendszergazdát és marionettfiguráit.
The post Ángyán József: A NER-es „földrablás” 155 ezer családi gazdaságot tett tönkre first appeared on 24.hu.
