A Frankfurt am Main-i Goethe Egyetem munkatársai számítógépes tomográfiával elemezték egy ezüstfóliából készült amulett feliratát – számol be a Heritage Daily. Az eredmények alapján a lelet a kereszténység legkorábbi ismert bizonyítéka az Alpoktól északra.
Az amulett mindössze 3,5 centiméter hosszú, és 18 sornyi szöveget tartalmaz egy ezüstlapba tekerve. A tárgyat egy madzagon vagy szalagon viselhette egykori tulajdonosa.
Az amulettek különösen elterjedtek voltak az ókori római társadalomban, az ilyen díszek a görög hagyományok örökösei voltak, és elválaszthatatlanul kapcsolódtak a római valláshoz és mágiához. Valószínűleg ez a hagyomány befolyásolta azt az ezüstfóliás amulettet, amelyet 2018-ban találtak Frankfurt külvárosában, a római Nida városában.
Nida a modern Frankfurt am Main északnyugati elővárosát foglalta el, és a Civitas Taunensium fővárosa volt. Az amulettet egy olyan sírban tárták fel, amely az i. sz. 230 és 270 közötti periódusra datálható, egy olyan időszakra, amikor a város hanyatlásnak indult az alemannok, egy germán törzsekből álló szövetség inváziója miatt.
A mainzi Leibniz Régészeti Központ kutatói a legmodernebb számítógépes technikák segítségével fejtették meg a lelet szövegét, amely egy fohász, amely Szent Tituszra és Jézus Krisztusra is utal. Noha források tesznek említést arra, hogy a 2. század végén Galliában és Felső-Germániában éltek keresztények, az Alpoktól északra ugyanakkor jellemzően csak a 4. századtól akadnak kézzel fogható bizonyítékok.
A szakemberek szerint az új felfedezés átírja a kereszténység történetét, hiszen a tárgy a legrégebbi bizonyíték a kereszténységre az Alpoktól északra, és legalább 50 évvel előz meg más leleteket.
Frankfurt főpolgármestere, Mike Josef a feliratot tudományos szenzációnak nevezte.
The post Apró amulett írja át a kereszténység történetét first appeared on National Geographic.
