Megérkezett az év legnagyobb durranása PlayStationre, s valószínűleg sokan nem is észlelték. Pedig az Astro-bot egyszerre szórakoztató, gyönyörű és szuper cuki. Kár lenne kihagyni!
Ugyebár a PlayStation brand a kezdetektől “küzd” azzal a gonddal, hogy nincs kabalafigurája. A kilencvenes évek nagy riválisai mindig is rendelkeztek ilyennel (Nintendo – Mario, SEGA – Sonic), akkoriban szinte elengedhetetlen volt a dolog. Mára valamelyest változott, finomodott ez a nézet, illetve vehetjük úgy, hogy a Sony különböző időszakokban különböző mascotokat alkalmazott (talán valamelyest direkt is), hogy változatosabb legyen az imidzs. Ott volt ugye kezdetben Crash Bandicoot, vagy Parappa, aztán később meg Ratchet (és Clank), Sack Boy, no meg Nathan Drake, de ide sorolhatjuk akár Kratost vagy Aloyt is.
Ha azonban szigorúan csak a kedvesebb, cukibb flótásokat nézzük, akkor mindenképpen a mostanában stafétát vivő Astro Botot is meg kell említeni, aki elsőre visszagondolva nem is tűnik olyan idősnek, de igazából már több mint tíz esztendeje debütált a The Playroom című minijáték gyűjteményben. 2016-ban aztán már ugyanezt VR-ban ismételte meg a kis robot, hogy két esztendővel később már gyakorlatilag saját játékot kaphasson (Astro Bot Rescue Mission), ami a mai napig az egyik, ha nem a legjobb PSVR cím mindent összevetve. A PS5 debütálása négy éve viszont egy óriási meglepetést hozott, a hardver mellé ugyanis mindenki ingyen megkapta a konzolra előretelepítve a kis robot immár síkképernyős, de ugyanúgy egész estés kalandját.
Hogy a dolog sikeres lett-e, az nem is kérdéses. Az Astro’s Playroomot ugyan sokan csúfolták techdemónak, ami a Dual Sense képességeit hivatott bemutatni, ám ez egy nagyon gonosz állásfoglalás, mert kevés olyan hihetetlenül cuki, de mégis profi játék létezik, mint a nevezett (pláne grátisz). Akiknek bejött a platformer kaland, szinte rögtön színt vallottak, hogy akár fizetnének teljes árat is, csak jöjjön folytatás. Nos, a fohász meghallgatásra talált és négy esztendővel később itt van a szimplán csak Astro-bot címre keresztelt új epizód. A készítők persze megtehették volna, hogy csupán új pályákat hegesztenek és talán az is elég lett volna, de nem bírták megállni, hogy egy csupaszív, végletekig kreatív, továbbá sok tekintetben újszerű, friss játékot kalapáljanak össze.
Ott kezdeném, hogy miért is olyan jó ez a játék, mi lehet a titok? A kérdésre Nicolas Doucet, a széria direktora felelt, mégpedig azzal, hogy az ő munkamódszerük az, hogy az alap játékmechanikáknak már a fejlesztés elején meg kell lenniük, utána már csak a kontent gyártás és a finomítás van hátra. Nos az Astro-bot pontosan ennek megfelelően működik és néz ki. A grafika lélegzetelállító a maga módján, animáció tekintetében sehol egy röccenés, a játékmenet meg nemcsak hogy magától értetődő és fun, de szuper hangulatot nyújt, folyamatosan leköti a játékost, továbbá képes megújulásra is. Semmiképp sem lehet rásütni a “gyors pénzszerzés érdekében összeütött tipikus folytatás” címkét. Mindennek a megtámogatására elég megemlíteni azt, hogy a srácok (és lányok) nem voltak restek olyan játékmechanikai részeket legyártani, amit csupán egy-egy helyen használnak (pl. víz alatt pálya, vagy napszakokkal és gravitáció váltogatásával operáló szint). Persze tegyük szívünkre a kezünk: hogy mindez megvalósulhasson, kellett a PlayStation belső stúdiós büdzsé is, de fogalmazzunk úgy, hogy ebben a szituban szerencsés volt a csillagok állása.
Ha csak szigorúan a számokat vesszük, 5 nagy világ kb 50 pályáját kell bejárni a játékban és 300 robotot megmenteni. A (kissé butácska) sztori alapján megint a PlayStation 5 alkatrészei körül forog minden. Kis robotjaink a konzolra igencsak hasonlító űrhajóban utaznak, mikor is előkerül egy nagyon zöld és gonosz űrlény (természetesen a főgonosz) és elrabolja a CPU-t, a többi fontos alkatrész (no és a robotkák) meg a baleset folytán szétszóródnak a környéken. Persze hogy nekünk kell mindent összeszedni, egy rakás pénzérmével egyetemben, amelyből aztán mindenfélét vásárolhatunk. Mondjuk skineket, de sokkal érdekesebbek a PlayStation immár 30 esztendős karrierjét felölelő emlékek, amik lehetnek legendás játékhősök, de a brandre jellemző kiegészítők is.
Határozottan az apró ötletek, gegek alapozzák meg az Astro-bot sikerét. Az egyes pályákon kapott extra játékmechanikák például nem hoznak forradalmit, de a stílus, ahogy tálalva vannak (béka bokszkesztyű, csirke és bulldog rakéta), az egyszerűen leveszi a lábáról a játékost. Még egy szimpla üvegből vizet locsolni is jó érzés, mert a Dual Sense támogatása ki van maxolva – mind a mozgásérzékelés, mind a haptikus visszajelzés, de adaptív ravasz is aktív szerepet tölt be – egyszerűbben mondva életre kel a kezünkben a kontroller. A Sony igazán jó irányítót hozott össze ebben a generációban és ilyenkor lehet nagyon értékelni, amikor egy fejlesztő ki is használja (nagy kár, hogy kevesen követik a példájukat).
Amit még nem említettem, hogy minden világ végén, speciálisan egy legendás PS cím elevenedik meg egy extra pálya formájában – lehetünk picit Nathan Drake, Kratos, de akár a Loco Roco kis gombócai is. De az egész Astro-bot kaland egy könnyes nosztalgia, akik jelen voltak a konzol bármelyik életszakaszában az elmúlt évtizedekben, azok ismerősökre lelnek majd minden sarkon és emellé még egy szuper játékot is kapnak, amely azoknál is ösztönözni fogja a “kiplatinázás” kényszerét, akik normál esetben tojnak az egészre. S hogy kinek ajánlom? Mindenkinek! A kis robot korábbi nagy kalandja ajándék volt, mi most azzal hálálhatjuk meg, hogy bizalmat szavazunk az új résznek, hogy lehessen egy következő. Ritka az olyan cím, ami ennyire ki tudja használni a hardvert minden téren és izzadtság nélkül szórakoztat – pedig ez volna a videojátékok lényege.
Értékelés: 10/10
Fejlesztő: Team ASOBI, SIE Japan Studio
Kiadó: Sony Interactive Entertainment
Platform: PS5
