Átláthatatlanul osztják a minősítéseket, Budapesten alig kapnak 4–5 csillagot a magánszálláshelyek

2022 januárjától kezdődött meg a magyarországi szálláshelyek kötelező minősítése, amelyet a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület (MTMT) végez. 2022 októberében Könnyid Lászlót nevezték ki a szervezet élére. A Szállodaszövetség volt elnöke a Magyar Turisztikai Ügynökségtől igazolt át az MTMT-hez, ahonnan egy év után vissza is tért az MTÜ-höz, méghozzá a vezérigazgatói posztra. Habár Könnyid csak egy évet töltött el az MTMT élén, bizonyos értelemben mégis látványos munkát végzett.

Kovács Tamás / MTI Könnyid László az MTÜ vezérigazgató-helyetteseként 2021. szeptember 20-án.

A 24.hu adatai szerint 2022 októberéig az MTMT négyezer magánszálláshelyet minősített, és ezek 18,8 százaléka kapott 4 vagy 5 csillagos minősítést. A budapesti magánszálláshelyek esetében 870-et értékeltek 2022 tizedik hónapjáig, és ezeknek a 25,17 százaléka kapott 4 vagy 5 csillagot.

Aztán megérkezett Könnyid László, a Szállodaszövetség volt elnöke, és 2022 októbere után Budapesten a 2955 minősítésből már csak 6,6 százalék kapott 4–5 csillagos minősítést, vagyis a negyedére csökkent a korábbiakhoz képest ezek aránya.

Miközben a panziók és a szállodák esetében gyakorlatilag nem változott a minősítési arány a Szállodaszövetség volt elnökének regnálása alatt, az egyéb szálláshely kategóriába tartozó helyeket – döntően apartmanokat – is lepontozták 2022 októbere után. Könnyid érkezése előtt 988 egyéb szálláshelyet minősítettek, ezeknek 42 százaléka kapott 4 vagy 5 csillagos minősítést. 2022 októberétől viszont a 2197 egyéb szálláshelyből már csak 22,85 százalékot soroltak be ebbe a kategóriába.

A minősítés négy lépésben történik:

Regisztráció: a szükséges adatok megadása.
Önértékelés: a megadott szempontok szerint, egy 109 pontból álló lista alapján.
Az önértékelés alapján történik meg a helyszíni ellenőrzés: az MTMT szakembere ellenőrzi, hogy a valóság megegyezik-e az önértékeléssel, majd az elért pontszám és a szubjektívbenyomás szerint javaslatot tesz az értékelésre.
Bírálat: a testület illetékesei a rendelkezésükre álló információk alapján eldöntik a szálláshely minősítését, amely három évre szól.

Az MTÜ-t, az MTMT-t, és a minősítéseket kiosztó testület létrehozó Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványt is megkérdeztük arról, mi az oka a magánszálláshelyek leminősítésének, illetve hogy történt-e olyan változás a kritériumrendszerben Könnyid László érkezése után, ami az eredmények változását indokolja. Az állami szervezetek egyikétől sem kaptunk választ, ahogy a szakmai szervezetek is szűkszavúak voltak az ügyben.

A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége válaszában úgy fogalmazott, hogy „a téma áprilisig nem aktuális”. Wakszmann Csaba, a Felelős Magánszálláshely Kiadók Egyesületének elnöke annyit írt, hogy ismerik a kis szállásadók szálláshely-minősítéssel kapcsolatos tapasztalatait és problémáit, a bejövő információkat és adatokat folyamatosan elemzik. Hozzátette: javaslatot tettek szakmai egyeztetésre, és miután erre még nem került sor, így „a sajtó tájékoztatását egyelőre nem tekintik aktuálisnak”. Schumicky Balázs kicsit bőbeszédűbb volt. A Magyar ApartmanKiadók Egyesületének elnöke tud olyanról, aki sikerrel fellebbezett meg egy döntést, magyarán előbb alacsonyabb kategóriába sorolták, majd kifogására az MTMT felülbírálta a korábbi határozatát.

Schumicky szerint

a gond leginkább abból adódik, hogy a házigazda önellenőrzése vagy akár az átvilágítás során is kijön annyi pont, mellyel a szállásadó a 4–5 csillagos besorolást eléri. Így arra számít, hogy az értékelésében is magasabb kategóriába sorolják majd. De nem ez történik, mert van egy rész, melyet általános benyomásnak, összhangnak neveznek. Márpedig ha ennek a pontnak nem felel meg a szállásadó, akkor nem kapja meg a vágyott csillagszámot.

Az egyesületi elnök érthetőnek tartja ezt az eljárást. „Tegyük fel, hogy egy helyen van cipőápoló meg varrókészlet, amikért pontokat lehet kapni. De ha a szálláshely komfortja, berendezése nem tükröz egy prémium hatást, ami az öt csillaghoz kell, mert egyébként 50 éves bútorokkal van tele, az nem egy 4–5 csillagos szálláshely” – magyarázta.

A 444.hu hétfőn részletesen bemutatott egy ilyen eljárást. Egy olvasójuk arról számolt be, hogy az önértékelés alapján 4 csillagra számítottak. Ez a hivatalos értékelési szempontok alapján össze is jött, viszont az összbenyomás alapján 2 csillagos szállásnak minősítették őket. Az indoklás szerint az ellenőrök azzal indokolták a döntést, hogy „az egyik házban kicsinek tűnik a konyha”, „lehetne több dekoráció”.

Forrásunk szerint a rendszer önkényes, egyes részei teljesen szubjektív elbírásálon alapulnak, ráadásul információnk szerint a minősítéssel kapcsolatos panaszokat is az MTMT vizsgálja. Úgy tudjuk, nehezíti a szállásadók helyzetét az is, hogy a minősítési eljárás során felvett jegyzőkönyv és a fotók az ügyfél számára csak aznap éjfélig érhetők el, illetve hogy a tulajdonosoknak csak nyolc napjuk van a panaszuk benyújtására, miközben az MTMT-nek 60 napja van dönteni.

Információnk szerint a tulajdonosok jelentős része úgy gondolja, hogy a szállodákra kidolgozott Hotelstars értékelésen alapuló rendszer nem alkalmazható az egyéb- és magánszálláshelyekre, mert azok rendkívül különbözőek, a standardizálás ott nem működik. Az új rendszernek véleményük szerint az a következménye, hogy komoly hátrányba kerülnek a magán- és egyéb szálláshelyek tulajdonosai a panziókkal, szállodákkal szemben, illetve félrevezetik a szálláskeresőket, akik olykor azt látják, hogy egy, az interneten kiváló értékelésű szállás csak két csillagot kapott.

Bíró Barna, a Momentum politikusa arra gyanakszik, hogy

a koronavírus-járvány okozta nehézségek után a szállodáknak – amelyek Magyarországon nagy részben kormányközeli vállalkozók tulajdonában vannak – szeretnének kedvezni, ezeket minél jobb minősítésben részesíteni, a magánszálláshelyeket pedig leminősítik. Ez az igazságtalanság mellett káros is, mert torzítja a versenyt, és éppen azok elé görgetnek újabb akadályokat, akik a leginkább megsínylették mind a járványt, mind a gazdasági válságot. Ezeket a vállalkozásokat támogatni, és nem akadályoztatni kellene.

Bíró hozzátette: a turizmusban dolgozó forrásaik szerint „olyan félelem is van a szálláskiadók részéről, hogy a jövőbeni támogatásokat a minősítésekhez is köthetik, ezáltal megint csak pozícióba hozva Fidesz-közeli vállalkozókat”. Ezért az ellenzéki párt az átláthatatlan, versenytorzító és igazságtalan minősítési gyakorlat megváltoztatását sürgeti.

Cikkünk megírásakor kerestük a Szállodaszövetséget is. Válaszukat azzal kezdték, hogy tagjaik több mint 80 százalékát már minősítették, így sikeresen teljesítették az előírt kritériumokat. Ők csupán annyi nehézséggel találkoztak, hogy a nagyobb szobaszámú szállodák esetében, a szobák, közösségi terek, vendéglátóegységek, wellness tér felújítása 2–3 évig is tarthat, így a közben esedékes minősítés során problémás lehet a pillanatnyi állapot értékelése. Ezt a szövetség jelezte az MTMT-nek, és „együttműködően engedélyezték, hogy ilyen esetben minimum százalék kerül megszabásra, és türelmi időt kap a hotel, hogy befejezze a felújítást”.

Azt a felvetést nem értik, hogy a minősítési rendszerrel a szállodásoknak akarna kedvezni az MTMT.

Elképzelhetetlen, hogy valaki azért megy inkább szállodába mert a vendégház nincsen minősítve. Ezt senki sem gondolhatja valós veszélynek. Teljesen más a célcsoport, a tartózkodásra fordítható költségkeret. Az ilyen véleményt formálónak hiányoznak a megfelelő információi a megfelelő véleményalkotáshoz

– írták válaszukban. Véleményük szerint alapvetően egy a kritériumlista objektív, komplex, „néhány pontban kismértékben szubjektív, de a minősítésre összességében nem ható elemekkel”, és annak alapja az EU-ban használt Hotelstars-rendszer.

Információnk szerint szakmai szervezetek megfogalmaztak egy levelet az MTÜ-nek, melyben a minősítési rendszer újragondolását kérik. Emellett az Alkotmánybíróság is foglalkozott a minősítési rendszerrel, és 2023. december 12-i döntésében egy fontos megállapítást is tett. Egy magánszállásadó 2022 februárjában fordult az Alkotmánybírósághoz a szálláshely-minősítéssel kapcsolatos jogszabályok alkotmányellenessége miatt, és kérte azok megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság végzésében érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az indítványt arra hivatkozva, hogy az indítványozó – mivel még nem történt meg a minősítés –nem szenvedett tényleges jogsérelmet. Viszont az Ab azt is megállapította, hogy az MTMT honlapján közzétett dokumentumok nem minősülnek jogszabálynak, így normatív erejük nincs.

The post Átláthatatlanul osztják a minősítéseket, Budapesten alig kapnak 4–5 csillagot a magánszálláshelyek first appeared on 24.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed