Kedvelem Sárosfőpusztát, a rendszerváltásból itt marad – a pártállami vezetők elitje számára – létesített vaddisznóskert erős kerítéseit, a halastavak körüli égerligeteket, a csobogó, kristálytiszta vizű patakot. Nem beszélve arról a nyugalomról, amely itt honol.
Napokban itt jártamkor lecsapolt tavak fogadtak, ahol szép számmal keresgéltek táplálék után az iszapos felületen a havasi pityerek (Anthus spinoletta).
A faj minden évben megérkezik ide az Alpok törpefenyő-övéből. A magashegyekben kirándulva, 2000 méter körüli magasságban gyakran találkozhatunk vele, itt lent a Kisalföldön mégis meghittebb így télvíz idején szemrevételezni. Leggyakrabban a hangja árulja el, míg a gyakori réti pityer hangja „pszi” addig a rokon ritkább havasié a „pszüb” hang. Szereti a patakok sekélyebb szakaszait és a lecsapolt halastavakat.
Nem nevezhető gyakorinak, de rendszeres átvonuló idehaza, akadnak vizeink mentén áttelelő egyedek is. A fészkelő állományt a hideg és a hótakaró miatt kialakult táplálékhiány szorítja mind lejjebb, alacsonyabb vidékekre.
<!– [if IE 9]><![endif]–><!– [if IE 9]><![endif]–>
Vonulása során eljut a Földközi-tenger északi partvidékére és az észak-afrikai partokra. Sziklák repedéseibe, kőgörgetegeken a kövek közé, nyílt füves területen a gyeppel benőtt hantok alá vagy középmagas növényzet közé építi fészkét.
Csak a tojó kotlik 4-6 tojáson. Kétszer költ, az első költésből származó kirepült fiókákat már csak a hím táplálja, a tojó a második fészekaljjal van elfoglalva. Leggyakrabban nyílt havasi réteken, legelőkön bukkannak a fészkére.
Népi neve a havasi pipis a régi szakirodalomban. Védett madár, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
The post Az Alpokból érkezik hozzánk a havasi pityer first appeared on National Geographic.
