Friss Hirek

Az EU bíróságához fordult a törvényszék a 24.hu és Orbán Viktor között folyó perben

A Fővárosi Törvényszék az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte az Orbán Viktor és a 24.hu között tavasz óta zajló sajtó-helyreigazítási perben.

A bíróság szükségesnek tartja annak értelmezését, hogy az uniós joggal és elvárásokkal összeegyeztethető-e az a gyakorlat, amely egy másik tagállamban közölt médiatartalom szemlézése, vagyis puszta ismertetése esetén is főszabály szerint előírja a valóság bizonyításának kötelezettségét a szemléző médium számára.

A bíróság végzése szerint az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített értékekkel és jogokkal ellentétes módon és mértékben válna korlátozottá a sajtó szabadsága és az állampolgárok független médiatermékek sokféleségéhez való hozzáférési joga, ha a médiaszolgáltatóra az a kötelezettség hárulna, hogy a külföldi médiatermékben megjelent tartalom szemlézésekor bizonyítania kell a szemlézett tartalom valóságtartalmát. A törvényszék szerint a független médiatartalmak sokféleségéhez való hozzáférés akkor biztosítható, ha a szemle esetében a valóság bizonyítására vonatkozó kötelezettség nem vagy csak korlátozottan terheli a médiumot. Ellenkező esetben a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadsága válna korlátozottá.

A törvényszék a lapunk és a kormányfő közötti peres eljárást felfüggeszti az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása befejezéséig.

Az előzetes döntéshozatal ítéletei kötelezőek mind a kérdést előterjesztő bíróság, mind a tagállamok összes bírósága számára.

Amint beszámoltunk róla, lapunk májusban első fokon pert nyert Orbán Viktorral szemben, aki – több más orgánumhoz hasonlóan – azért perelte be a 24.hu-t, amiért szemléztük Hans Reisch Spar-vezérigazgató interjúját, amelyben arról beszélt: a kisajátítástól való félelem miatt vagyont von ki Magyarországról a Spar csoport. Az egy ausztriai élelmiszeripari szaklapban megjelent, elsőként az Economx által szemlézett cikk szerint a Spar vezetője úgy fogalmazott: Orbán különadókkal és árbefagyasztással „zaklatja” a nagy élelmiszerláncokat, amire a Spar úgy reagált, hogy feljelentést tett az Európai Bizottságnál, másrészt átszervezte a magyarországi működését, hogy így védjék a céget „Orbán karmaitól”. A beszámoló szerint a miniszterelnök azt kérte a kereskedelmi multitól: engedje meg egy rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba.

Szemlénk megjelenése után kerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot azzal kapcsolatban, valóban kérte-e a kormányfő egyik rokonának a tulajdonszerzés lehetőségét a Sparban, ám erre a kérdésre nem érkezett egyértelmű válasz. Ugyanakkor majdnem három héttel később Orbán (magánszemélyként) helyreigazítási kérelmet juttatott el lapunkhoz, melyben azt nehezményezte: valótlan tényt híreszteltünk akkor, amikor közzétettük Reisch állítását arról, hogy a befektetés lehetőségét kérte rokona számára.

A lapunk ügyében a Fővárosi Törvényszéken született ítélet lényege az volt, hogy az a közügyek és a kormány gazdaságpolitikájának megvitatása körébe sorolta a szóban forgó nyilatkozat közlését, amit ráadásul lapunk csak idézett, nem kommentált. Lapunk így elsőfokon megnyerte a pert, a kormányfőnek a nem jogerős ítélet alapján meg kell fizetnie 205 740 forint perköltséget és 36 ezer forint bírósági illetéket. Ezt az ítéletet azonban később hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla, mondván, hogy egy át nem vett idézéssel kapcsolatos permegszüntető végzést csak az ítéletben és nem előtte bírált el a törvényszék. Erre az eljárási hibára hivatkozva a táblabíróság új eljárásra kötelezte az első fokú bíróságot – vagyis a per elölről kezdődött.

Mint említettük, Orbán számos más lapot is beperelt, és a Kúria időközben számára kedvező módon megsemmisítette az első és másodfokú bíróság ítéletét annak a sajtópernek a felülvizsgálati tárgyalásán, melyet a miniszterelnök a Pécsi Stop ellen indított, amiért a lap szintén szemlézte a Spar vezérigazgatójának az osztrák lapban megjelent nyilatkozatát. A miniszterelnök keresetét előbb a Pécsi Törvényszék, majd másodfokon a Pécsi Ítélőtábla is elutasította, és Orbán Viktort kötelezte a perköltség megfizetésére. A Kúria azonban helyt adott a kormányfő felülvizsgálati kérelemének, és kimondta, hogy a Pécsi Stop köteles helyreigazítást közölni a Spar vezérigazgatójának szavai miatt.

A 24.hu ügyében született, az uniós bírósághoz fordulásról szóló végzésben a törvényszék azt írja: a felperes a keresetét arra alapítja, hogy a 24.hu valótlanságot híresztelt a személyével kapcsolatosan azzal, hogy a Spar Austria vezérigazgatójának nyilatkozatát közzétette az osztrák lapban megjelent interjú alapján. Azt nem vitatja Orbán Viktor, hogy a szemlében megjelentek a vezérigazgató nyilatkozatát hitelesen tartalmazzák, csak azt, hogy az általa elmondottak nem felelnek meg a valóságnak. Azt is hangsúlyozza az első fokon a lapunk javára döntő bíróság, hogy a sérelmezett szövegrész témája a kormány gazdaságpolitikájával, azaz a közügyek gyakorlásával függ össze, így az ahhoz kapcsolódó tényállítások is élvezik a szabad véleménynyilvánításhoz való jog védelmét, míg a miniszterelnökként kiemelt közszereplő felperes magánautonómiájának védelme másodlagos szerepet kap ez esetben. Megállapította azt is, hogy a sérelmezett cikkben lapunk kommentár és következtetések nélkül közölte az osztrák lapban megjelentetett írás tartalmát.

A Fővárosi Törvényszék a következő kérdésekben várja az uniós bíróság iránymutatását

A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 2024. november 8-ától alkalmazandó 3. cikkét kell-e alkalmaznia a nemzeti bíróságnak november 8-át követően az alapügyben, ahol a jogvita alapját képező írás 2024 márciusában jelent meg?
Amennyiben igen, a válasz, úgy a rendelet 3. cikkét az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadsághoz való joggal összefüggésben úgy kell-e értelmezni, hogy egy másik tagállamban szerkesztői felelősség mellett közölt médiatartalom szemlézése esetén az általában a sajtószervre rótt bizonyítási teher a szemlézett médiatartalomban foglalt tények bizonyítására vonatkozóan nem felel meg a rendelet 3. cikkében foglalt követelményeknek? (Ez a cikk azt mondja ki, hogy a tagállamok tiszteletben tartják a médiaszolgáltatások igénybe vevőinek azon jogát, hogy szerkesztői szempontból független médiatartalmak sokféleségéhez férjenek hozzá.)
Amennyiben nem, úgy a közösségi joggal és különösen az Alapjogi Charta 11. cikkével összhangban áll-e az a tagállami joggyakorlat, miszerint egy sajtótermék egy másik tagállam sajtótermékében közzétettek bemutatására csak akkor jogosult, ha a szemlézett tartalom valóságát bizonyítani tudja, annak ellenére, hogy a sajtóközlemény egyértelműen jelzi, hogy szemlézett tartalomról van szó?

The post Az EU bíróságához fordult a törvényszék a 24.hu és Orbán Viktor között folyó perben first appeared on 24.hu.


Exit mobile version