Az MNB azt állítja, hogy nem is őrzik külön a Csodaszarvas-szobrot, bár akárki megnézheti, hogy kilenc hónapja ott áll az őr sátra

Kilenc hónapja adták át a csodaszarvas-szobrot a Magyar Nemzeti Bank által felújíttatott Széll Kálmán téri Postapalota kertjében. Nem sokkal később már fel is tűnt az a furcsaság, hogy a szobrot külön őrzik, méghozzá egy, a közelében felállított, szedett-vedett, belülről raklapokkal lakályossá tett sátorból. Szobrot őriztetni eleve szokatlan dolog, Szőke Gábor Miklós alkotása ráadásul elkerített területen áll, a Postapalota kertjében, így még annyi kockázatnak sincs kitéve, mint a hasonlóan értékes, de közterületen álló hazai emlékművek serege.

Az átadás körüli napokban esetleg még meg lehetett magyarázni, hogy a közösségi médiában heves véleményeket kiváltó szobrot kezdetben azért kell őrrel vigyáztatni, nehogy a kommentelők első indulatukban ráfújjanak mondjuk valami feliratot. De a szobor még provokációnak is annyira gyengének bizonyult, hogy a kutya sem foglakozott vele, miután elszállt az újdonság varázsa, és mivel eleve kerítés mögött áll, amúgy sem fenyegette soha semmiféle veszély.

Ezért fordultam most, kilenc teljes hónap elteltével, kérdésekkel az MNB-hez arról, hogy egyáltalán miért őriztetik, miből és mennyiért, hogy volt-e közbeszerzés kiírva a szolgáltatásra és hogy meddig tervezik fenntartani az egyre bizarrabb szituációt.

A válasz némileg meglepő:

ha jól értem a mindjárt teljes terjedelmében is elolvasható választ, azt MNB állítása az, hogy a szobrot külön nem is őrzik. A sátor a jegybanki magyarázat szerint azért áll ott, mert eleve őrzik az egész épületet, a szobor közelében pedig “fontos gépészeti berendezések” találhatóak, a sátorból igazából ezeket védik és mintegy mellékesen a szobrot is.

A válasz értelmezéséhez jó tudni, hogy az épületet, benne az MNB irodáival és a Pénzmúzeummal, jó pár hónappal a 2022. december 15-i szoborállítás előtt adták át, 2022. elején. És innentől a szobor felavatásáig – bár az egész terület ugyanúgy “őrzés alatt állt” és pont ugyanazok a gépészeti berendezések voltak benne – mégsem volt szükség őrsátorra azon a részen. A sátorból pedig nem látni semmi mást, mint az ismert párosujjú patás emlékművét.

Íme az MNB teljes válasza:

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt jelentőségű nemzetgazdasági intézményként fokozott védelmet igényel, ezért a jegybank által használt épületek és környezetük (köztük az MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum épülete és a hozzá tartozó terület is) állandó őrzés alatt állnak, amit az MNB-Biztonsági Zrt. fegyveres őrei látnak el. Tekintettel arra, hogy a Szőke Gábor Miklós által tervezett szobor az MNB területén fontos gépészeti berendezések közelében áll, ezért az őrzés hatásköre – további költségek nélkül – arra is kiterjed.

Visited 1 times, 1 visit(s) today