A természetvédelem ikonjaként ismert óriás panda helyzete az évtizedeken át zajló küzdelemnek köszönhetően rengeteget javult, és nemrégiben a természetvédelmi státuszát is sikerült egy fokozattal kevésbé súlyosnak megítélni. Míg az 1980-as években csak 110 panda élt, mára a számuk megközelítette az 1900-at. Egy nemrégiben, a PNAS folyóiratban közzé tett kutatási eredmény genetikai vizsgálatok alapján mérte fel a faj helyzetét.
Az óriás panda teljes vadon élő népessége egy friss kínai felmérés alapján 33 elkülönült, egymással nem érintkező populációra szakadt. Bár a pandák általános létszámhelyzete valóban javult, azért ezzel még nem lehet kijelenteni, hogy nem leselkednek veszélyek a fajra. Fontos volna minél pontosabban és részletesebben felmérni, hogy ezek az elkülönült csoportok milyen helyzetben vannak.
A kutatók most összesen 612 panda genomját elemezték, és térképezték fel a vadon élő pandák génvariációit. A vizsgált egyedek közt hat különböző élőhelyen vadon élők, illetve fogságban élők is voltak. Az eredmények alapján a kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy egyes csoportok, így például a barna bundájáról híressé vált Csinling-panda, vagy a Liangsanban élő populáció jövőjére a többinél is nagyobb figyelmet kell majd fordítani.
Azt is javasolták, hogy a tenyészprogramokban születő pandákat olyan vad csoportokba lenne jó telepíteni majd, amelyekkel genetikailag is közel állnak egymáshoz. Ennek az az oka, hogy így kevesebb, az adott vad populációra nézve káros génmutáció kerülhet be egy-egy csoportba. Az óriás pandák jövője szempontjából létfontosságú megérteni a genetikai részleteket is, így csökkenthető csak a beltenyészet vagy a káros génmutációk terjedése.
The post Az óriás panda már csak sebezhető státuszú first appeared on National Geographic.
