A nagy melegben hirtelen megnövekvő vízfogyasztás miatt július 9-én a DMRV 23 agglomerációs település lakóit szólította fel, hogy takarékoskodjanak, mert azzal megelőzhetik a vízkorlátozást és a vízhiányt.
Vízhiány Tahitótfalun július 11-én címmel ugyancsak a DMRV nyomáscsökkenést és az ivóvízszolgáltatás szünetelését jelezte, közműhálózat élőre kötése miatt.
Tahitótfalun élő kollégánk szerint az elmúlt 3 évben rendre volt náluk vízkorlátozás, illetve kérték a lakosságot, hogy ne öntözzenek, ne töltsenek medencét. Rengeteg a csőtörés a falu szigeti oldalán (Tótfalun), szinte minden héten előfordul, hogy több utcában nincs víz – sokan háborognak emiatt. Úgy tudják, elhasználódott a vízhálózat, de nincs pénz cserélni.
Múlt héten Leányfalu kétharmad részén nem volt víz, lajtos kocsikat küldtek, ezt még Vitályos Eszter kormányszóvivő is posztolta.
Az Érd és Térsége Víziközmű Kft. (ÉTV) azt tapasztalta, hogy az Érdet, Diósdot, Tárnokot, Törökbálintot, Sóskútot és Pusztazámort ellátó ivóvízrendszer a nyári időszak reggeli és esti napszakaiban elérte kapacitásai felső határát, ezért több helyen is részleges locsolási tilalmat rendeltek el július 13-tól augusztus 31-ig.
Írtunk róla, hogy miközben sorra dőlnek meg az áramfogyasztási csúcsok, a kánikula hozhat áramkimaradásokat is.
Egyik fóti olvasónknál az E.On előre tervezett munka miatt kedden reggel 8 és délután négy közöttre jelezte, hogy nem lesz áram. Olvasónk nem értette, miért nem lehet elhalasztani egy ilyen munkát, ha 40 fok van – tartott tőle, hogy a hűtőben megromlanak az ételek, és hűtés híján a lakása is nagyon felmelegszik. Végül csak 9-től nagyjából délig nem volt náluk áram, aminek örült, de a pontosabb előrejelzést is díjazná.
Nyíregyházán és környékén is volt előre bejelentett áramszünet kedden – az Opusz Titász végzett tervezett karbantartást.
Zamárdiban élő olvasónk jelezte, hogy ott is áramkimaradások vannak.
Vecsésen a múlt héten pár napig nem volt vezetékes internet, kedden délután nem volt áram, 2–3 órán keresztül (előzetes bejelentés nélkül), és úgy tudjuk, Dunaharasztiban sem. Szombaton délután pedig a Magyar Telekom sms-t küldött, hogy helyre álltak a szolgáltatásai, mert az áramszolgáltató kijavította a hibát.
Ugyancsak Vecsésen a szerda kora esti vihar, villámcsapás miatt néhány helyen elment az áram – egy panzióban dolgozó elmondta, hogy náluk emiatt meleg víz, internet sem volt, de nem működött a klíma sem. Hívták az E-On-t, de ott nem tudták megmondani, mikor hárítják el a hibát. Csütörtök reggel még mindig nem működtek a szolgáltatások, az E.On felhívta őket, elhárult-e magától a hiba. Jelezték, hogy nem, és kérték a javítást.
Településvezetőket és szolgáltatókat is kérdeztünk, hogy van-e okunk aggódni.
A polgármesterek szerint leginkább a vízellátásnál lehetnek gondok
„Egyelőre nincs nálunk vízhiány, csak egy figyelmeztetés jött a DMRV-től, amely felelős vízhasználatot szorgalmaz. Vízkorlátozást még nem rendeltek el nálunk, sem a környékén, de, ha a hőség tovább tart, akkor szükség lehet rá” – mondta megkeresésünkre Gödöllő polgármestere, Gémesi György. Áramszünet szombaton volt náluk, 2–3 órán keresztül – az okát nem tudja. Tahitótfalu polgármestere, Sajtos Sándor Imre leszögezte, náluk nincs vízhiány, nem is volt soha. Sőt, inkább tőlük vittek vizet Szentendrére – tette hozzá.
A fogyasztás megnövekedése ellenére áramgondokról nemigen hallott a nagyobb településeken a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő. Karbantartások viszont lehetnek, amelyek együtt járhatnak áramszünettel egyes helyeken – valószínűsítette. Vízgondot leginkább a fővárosi agglomerációban (Pest megye) tud elképzelni, ahova nagyon sokan költöztek ki, és a régi hálózatot nem igazították-bővítették a megnövekedett igényekhez. Megemlítette még, hogy jelentősen megnövekedhetett a víz- és áramfelhasználás a Balatonnál és a Fertő-tónál is.
Mohos Márton / 24.hu
Nagykovácsiban az idén még nem rendelt el vízkorlátozást a DMRV – válaszolta kérdésünkre Kiszelné Mohos Katalin polgármester, aki jelenleg nem tud vízellátási problémáról náluk. Elmondta: rendszeresen felhívják a lakosok figyelmét az ivóvíz takarékos használatára, a locsolásra használt vízmennyiség csökkentésére. A csapadékvízgyűjtést kedvezményes árú esővízgyűjtők beszerzésével támogatják.
Érdről azt a visszajelzést kaptuk, hogy az önkormányzati tulajdonú ÉTV folyamatosan fejleszt, de az évről évre zajló úgynevezett „gördülő fejlesztések” nem elegendők, hogy a 20 év alatt 20 százalékos lakosságnövekedést produkáló város szükségleteit maximálisan, magas színvonalon kielégítsék, illetve hogy az évtizedes lemaradást behozzák. Főleg, hogy időközben a lakosság fogyasztási szokásai is megváltoztak, például ma már sokan megengedhetik maguknak a kerti medencét. Érden 930 utca van, ami alatt egy nagyjából 300 km-es a vízhálózat fut, melynek nagy része elavult – például több tíz kilométernyi azbesztcső (eternit) van a földben. Ami a fejlesztéseket illeti, az utóbbi pár évben többek között új tárolómedencéket alakítottak ki, új szivattyúkat szereztek be, illetve régieket újítottak fel, valamint új víztornyot létesítettek, több kilométer hosszan kicserélték a régi csöveket, de tervezik két víztermelő kút újbóli üzembe helyezését is.
A fejlesztések felgyorsítása érdekében összefogtak a polgármesterek (Érd, Törökbálint, Diósd, Tárnok, Sóskút, Pusztazámor), és letettek februárban a kormány asztalára egy beruházási koncepciót, magukra vállalva a terveztetés költségeit (és el is kezdték a terveztetést), a megvalósításhoz pedig forrást kértek. A 6+6 milliárd forintos tervre az Energiaügyi Minisztérium azt írta, náluk nincs forrás fejlesztésekre. Hozzátették, ha lesz uniós pénz, nem kizárt a támogatás, igaz, nem is túl valószínű, mert az igények messze meghaladják a forrásokat. Azt javasolták továbbá, hogy egyeztessenek a víziközmű szolgáltatóval.
Az ÉTV hálózata egyébként a jobb állapotban lévők közé tartozik az agglomeráción belül, elsősorban a Svájci Alapból finanszírozott, 2013-ban zárult beruházásoknak köszönhetően. A vízszolgáltató érzékelte, hogy a fő kihívást az agglomeráció folyamatos bővülése, a lakosságszám növekedése jelenti, ezért 2005–2006 óta elsősorban a kapacitásbővítést tartják szem előtt. Annyit írtak még, hogy a közműadó bevezetése jelentős forráskivonást jelentett, az ÉTV 2013 óta csaknem 1 milliárd forintot fizetett be az államkasszába ezen a jogcímen.
Bárhol lehet csőtörés az országban
A mostanában jellemző forró nyarak és az egyenlőtlen csapadékeloszlás mellett jelentősen megnövekszik a vízfogyasztás – mondta elöljáróban Magyar Víziközmű Szövetség (MAVÍZ) elnöke, Kurdi Viktor a 24.hu megkeresésére. A lakossági vízigény a kánikulai időszak első hetében nem ritkán akár 25 százalékkal is megnőhet a normál nyári vízfogyasztáshoz képest, például a gyakoribb fürdés, a terasz hűtése locsolással, a párakapuk használata vagy a kertlocsolás miatt. Ha pedig nyolc napnál hosszabban kitart a kánikula, akkor további 10–20 százalékkal nőhet a vízigény a tapasztalatok szerint. Most éppen az utóbbi helyzetben vagyunk, lassan egy hónapja nem enyhül országosan a hőség, emiatt pedig egyelőre nem csökken a vízigény.
Az országnak azon részein (például Budapest vonzáskörzetében), ahol a lakosságszám és az ingatlanok számának növekedésével nem tartott lépést a vízellátó rendszerek kapacitásnövelése, ilyen melegben előfordulhat, hogy a kapacitás 100 százalékának közelébe ér a vízfelhasználás. A MEKH vizsgálta is a jelenséget, és arra jutott, hogy – avatott be a szakember.
Probléma jellemzően akkor van, amikor a szolgáltatás kulcselemei meghibásodnak (például csőtörés történik, áramszünet lesz) – ilyenkor a javítás ideje alatt gond lehet a szolgáltatás folyamatos biztosításával, és nem biztos, hogy azonnal megoldható az adott probléma, hogy gyorsan javítható a meghibásodott elem. Az ilyen havariahelyzetek miatt lehet hosszabb-rövidebb ideig vízhiány, vízkorlátozás. A csőtörés sajnos nem ritka, ugyanis jellemzően elöregedett az ország vízhálózata – ennek oka, hogy a felújítások nem követték olyan ütemben az elöregedést, elavulást, mint ahogyan azt a rendszer megkívánta volna. A vízdíj befagyasztása és a rezsicsökkentés időszaka óta (2012-től) markánsabb volt ez a tendencia, de Kurdi Viktor úgy véli, már előtte is volt elmaradás – az ország már korábban sem tudott annyit fordítani az ivóvízhálózat megújítására, amennyi szükséges lett volna az optimális működéshez.
Az áramszünet pedig azért gond, mert a vízműveknél szinte minden gép elektromos árammal működik – ha nincs áram, illetve tartalék áramforrás, akkor a szivattyúk leállnak, megszűnik a vízhálózatba a víz betáplálása
– magyarázza a szakember. A víztornyokban lévő víz (a gravitációs hatás miatt) képes áthidalni a kisebb, átmeneti áramkimaradásokat, tehát, amíg van a víztoronyban víz, addig a fogyasztók is tudnak vételezni. Ha viszont hosszabb az áramszünet, akkor elfogyhat a víztoronyból a víz, és ezáltal már a fogyasztókhoz sem fog eljutni. A vízműveknek egyébként van elegendő tartalék áramforrásuk (aggregátoruk) ilyen esetekre, azonban ezek beindítása komoly és időigényes műszaki művelet, ez a kánikulában azt jelentheti, hogy mire beüzemelik az aggregátort, addigra elfogyhat a víztoronyból a víz.
A vízművek igyekeznek tartalékolni, és léteznek vészforgatókönyvek, hogy minél kevesebb embert érintsen egy-egy átmeneti vízhiány – ha ki is esik egy-egy szakasz, településrész, akkor úgynevezett „vízkormányozással” és egyéb műszaki megoldásokkal mihamarabb helyreállítják az ivóvíz-szolgáltatást. Az ország kellő víztartalékokkal, hosszú távú, jó vízbázisokkal rendelkezik, nincs ok aggodalomra – biztosított. Azt viszont ő is aggasztónak tartja, hogy Magyarországon átlagban az ivóvíz 22 százaléka elvész, vagyis 100 köbméterből csak 78 hasznosul ivóvízként, 22 köbméter viszont elszivárog vagy elfolyik a csőtöréseknél.
Kérdeztük, vajon országosan bárhol előfordulhat-e most a nagy melegben vízhiány, amire igennel válaszolt. Abszolút biztonság sehol nincs most ilyen szempontból, mert – tette hozzá. Minimális viszont az esélye szerinte annak, hogy nagyobb területen hosszabb ideig – mondjuk egy napig – ne lenne víz, például több ezer embernél egy egész településen.
Hogy mekkora lehet a baj, azt jól jelzi, hogy az Állami Számvevőszék és a kormánypárti Századvég is fogalmazott meg aggályokat a vízstratégiával, a vízszolgáltatással kapcsolatban nemrégiben.
Áramüzemzavarok is bárhol lehetnek
Az MVM Émász Áramhálózati Kft. és MVM Démász Áramhálózati Kft. megkeresésünkre azt írta, bár az általunk (fentebb is) jelzett problémák nem az ő területükön voltak, de Rögtön hozzátették azonban, hogy ezek kezelésére felkészültek, a jelenlegi tartós kánikula miatt megerősített erőforrással állnak készenlétben.
Általánosságban azt írták, ezekben a napokban az MVM hálózatai kétszeresen is rendkívüli igénybevételnek vannak kitéve:
a huzamos ideje magas átlagos és csúcshőmérsékletek,
valamint a hőség okozta többletfogyasztás is jelentősen terheli a hálózatot.
A meleg és a terhelés közvetlenül elsősorban a transzformátoraikat és a városi kábelhálózataikat veszi fokozottan igénybe. Kiterjedt másodfokú meteorológiai riasztás esetén megerősített készenléttel üzemelnek munkaidőn kívül is, hogy bármilyen üzemzavar esetén kellő erőforrás álljon rendelkezésre az elhárításra – biztosítottak. A rendszerterhelés egyébként alapvetően lakossági oldalon függ össze a hőmérséklettel, az ipari nagyfogyasztók a megrendeléseik, termelésük alapján használnak áramot – írták. Hozzátették, a szolgáltatási színvonal és az ellátás biztonsága javítása érdekében egész évben folyamatosan vannak hónapokkal korábban megtervezett áramszüneteik a karbantartások, beruházások miatt, de ezekről előre értesítik a fogyasztókat.
Az E.On szerint is különbséget kell tenni a tervezett fejlesztési és karbantartási munkák, valamint az előre nem látható üzemszünetek között. Tervezett munkáknál minden ügyfelüket előre tájékoztatják arról, hogy mikor végzik el a hálózat biztonságos üzemeltetéséhez, fejlesztéséhez szükséges beavatkozásokat. Előre nem látható üzemszüneteknél viszont az ügyfelek tájékoztatása nem lehetséges, ilyenkor az E.On Hungária Csoport a probléma minél gyorsabb elhárítására törekszik – tették hozzá.
Szajki Bálint / 24.hu
Rákérdeztünk arra, amit fóti olvasónk felvetett, hogy a kánikulára tekintettel lehet-e halasztani a tervezetett korszerűsítéseket. Az E.On azt válaszolta, hogy Fóton új ügyfelek bekapcsolásához szükséges munkákat végeztek. A településen a megnövekedett áramigény miatt az elmúlt hónapokban hálózati fejlesztések zajlottak. Ennek utolsó lépéseként egy új állomást kellett a hálózatra csatlakoztatni. Hozzátették, az ilyen típusú munkákat hónapokkal korábban megtervezik, a lakosságot előre értesítik a tervezett áramszünetről. A leállás tegnap nem a város egészét, hanem nagyjából 300 háztartást érintett. Szakembereik a legnagyobb igyekezettel azon dolgoztak, hogy a 8–16 óráig előrejelzett üzemszünetet a lehető legrövidebbre csökkentsék, így végül az áramszünet 9 órától csak 11:30-ig tartott, vagyis mindössze 2,5 órás volt – írták.
A net is elmehet
Egy 2024. július 9-án keletkezett és 11-én véglegesen elhárított optikai kábelszakadás miatt Vecsésen nagyjából 50 vezetékes előfizető tapasztalhatott részleges szolgáltatáskiesést – írta a 24.hu-nak a Magyar Telekom. Egy hibás rendszerüzenet (sms) miatt pedig július 13-án azt a tájékoztatást kaphatták az ügyfeleik, miszerint az áramszolgáltatói hiba elhárult, és ezáltal a vezetékes szolgáltatásaik is helyreálltak, ami a valóságban nem így történt – ezért elnézést kérnek.
Válaszuk alapján A nyári hőségben áramszolgáltatói üzemzavar jellemzően a berendezések, kábelek túlmelegedése miatt keletkezhet.
Áramkimaradás esetén az ügyfél a vezetékes szolgáltatásában kiesést tapasztalhat, hiszen az otthonokban sem lesz áramellátás,
a mobilszolgáltatásnál pedig a hálózat kialakítása függvényében internet-sebességcsökkenést vagy -kiesést érzékelhet.
A szolgáltatások biztosításához kiemelten fontos a stabil áramellátás, ezért a Telekom minden hírközléssel kapcsolatos telephelyén folyamatosan monitorozza az áramellátást. Ha a hálózatában üzemzavar keletkezik, megteszik a megfelelő lépéseket a szolgáltatások zavartalan biztosítása érdekében – biztosítottak. A Telekom helyi/időszakos áramkimaradások esetén alternatív áramellátással biztosítja a szolgáltatások működését, de mint megtudtuk, vannak olyan esetek, amikor az áramszolgáltató illetékessége az üzemzavar helyreállítása, illetve aggregátorokkal, akkumulátorokkal nem lehetséges az áramellátás biztosítása.
A lapunknak választ küldő szolgáltatók közül a Telekom annyiban kitűnt, hogy náluk, aki jelzi az ügyfélszolgálaton, hogy gond van a vezetékes nettel, azt igyekeznek kárpótolni. Netgarancia szolgáltatásukkal 72 órán keresztül korlátlan mobilinternettel helyettesítik a vezetékes internetet. Ha pedig a bejelentett hiba elhárítása meghaladja a törvényben előírt 72 órát, a késedelem miatti kötbér összegét a következő havi számlán jóváírják.
The post Bárhol az országban lehet áramszünet, vízcsőtörés, netkimaradás a kánikulában first appeared on 24.hu.
