A kétéltűeket sújtó gombabetegség kórokozója, a Bd (Batrachochytrium dendrobatidis) a békákra rendkívül veszélyes. A kórokozót ázsiai forrásokból származó, állatkereskedelmi forgalomba került, fertőzött állatok vitték szanaszét bolygónk minden pontjára. Észak- és Dél-Amerika, Afrika és Ausztrália kétéltűi vannak a legnagyobb veszélyben.
Egyes fajokban csak szórványos megbetegedést okoz, más fajokban viszont 100 százalékos pusztulással jár. Az ázsiai fajok, amelyek számára ősidők óta ismert volt a betegség, védettek vele szemben, nem pusztulnak bele, csak hordozzák, terjesztik a kórokozót. Ez is egy következménye annak, ha az ember vadállatokat és egzotikus fajokat akar tartani házi kedvencként.
Ausztrál kutatók nemrégiben egy különös módszert találtak, amellyel a náluk honos és a betegségben szintén érintett, gyönyörű zöld és arany színű levelibéka-faj (Ranoidea aurea) példáján keresztül más fajok is megóvhatók. Mivel a kórokozó különösen a téli, hűvösebb időszakban betegíti meg az állatokat, ezért ebben az időszakban érdemes leginkább védekezni is ellene.
A kutatók úgynevezett békaszaunákat készítettek. Ezek kis melegházak, fóliaházacskák, amelyekbe lyukacsos téglákat helyeztek el. A gomba nem bírja a meleget, ezért ha a békák bemennek melegedni a békaszaunákba, akkor ez segíti a kórokozó legyőzését. A kutatók laborkörülmények közt és a szabadban, vadon élő békákkal is sikeresen tesztelték a módszert.
Ha a fertőzést hordozó béka maga választhatta meg, hogy milyen, számára kedvező melegbe vonuljon be, igen gyorsan kigyógyult a fertőzésből (még mielőtt tünetei kialakulhattak volna). Ha a kutatók maguk tették meleg helyre az állatokat, akkor is kigyógyultak, de kicsit tovább tartott. A kísérletben kontrollként szolgáló, a meleg menedékhez nem hozzáférő egyedek viszont betegek maradtak.
Azok a békák, amelyek a fertőzésük során szaunázva gyógyultak meg, a későbbiek során 22-szer nagyobb eséllyel tudták leküzdeni az újabb fertőzést, mint a többi, nem szaunázó társuk. Ez azt jelentette, hogy a szaunázást követően a békák gyakorlatilag hosszú távú immunitásra tettek szert.
A szabadban elhelyezett békaszaunákat úgy alakították ki, hogy bennük a béka választhasson a meleg és a nem meleg helyek közt. A kutatók azt látták, hogy az összes, a vizsgálatban részt vett béka a meleget választotta.
A szakemberek szerint minden bizonnyal alkalmas más békafajok esetében is a módszer az állatkák megóvására. Az ausztrálok már építik is azokat a békaszauna-telepeket, amelyek a faj legsűrűbben lakott területein segítheti majd a veszélyeztetett béka túlélését.
The post Békaszauna segítheti a beteg kétéltűek gyógyulását first appeared on National Geographic.
