Tizedik epizódjánál jár már az Animatiqua és a 24.hu közös videósorozata, a megsárgult fotókat, illetve évszázados képeslapokat mozgásra bíró Régi épületek meséi, aminek mai, Egy megskalpolt város című részében a főváros palotáinak egykor kivételesen szép lezárást adó kupolákat és tetődíszeket ismerhetjük meg.
A másfél perces anyagban jórészt a második világháború pusztítása, illetve az azt követő rossz gazdasági helyzet miatt a Rákosi– és Kádár-korban eltűnt csodák láthatók: a nyitóképen máris a belvárosi Egyetem tér jogi kari épületének (ép. Herczegh Zsigmond, Szkalnitzky Antal, Wéber Antal, Lippert József és Baumgarten Sándor, 1900) tavaly még visszaállítani kívánt tetőszerkezetével nézhetünk szembe, majd a főcímet követően mindenki számára jól ismert, vagy épp rejtőzködő palotabérházak és középületek egykori arca váltja egymást.
Ezek sorban a következők:
Az egykor a pécsi Zsolnay-gyár egykori mintaraktárának, reprezentatív üzletének, illetve Zsolnay Miklós irodájának és otthonának is otthont adó, ma már csak néhány kerámiadíszét őrző Takács-bérház (V. Váci utca 39., ép. Schweiger Gyula, 1899-1900)
az Andrássy utat bemutató korábbi epizódban is látható Fonciére-palota (VI. Andrássy út 2., ép. Feszty Adolf, 1882)
A Stein-palota (V. Andrássy út 1., ép. Láng Adolf, 1882)
A nemrég gazdát váltó Csillag-palota (V. Alkotmány utca 25., ép. Goldmann Ernő, 1898-1900)
A Phönix Biztosító Társaság egykori székháza és bérpalotája (V. Bécsi utca 1-3., ép. Quittner Zsigmond, 1910-1912)
A tornyát veszített – nemsokára ez is visszatérhet – Nemzeti Levéltár (I. Bécsikapu tér 2-4., ép. Pecz Samu, ép. 1913-1923)
A Pénzügyminisztérium mára jórészt lecsupaszított egykori bérháza (I. Széna tér 7., ép. Luschmann János, 1900)
A Török Bankház épülete (V. Szervita tér 3., ép. Böhm Henrik és Hegedűs Ármin, 1905-1906), aminek csodás Róth Miksa-mozaikját ma is láthatjuk, az üveg földgömböt tartó Atlasz azonban már nyolc évtizeddel ezelőtt nyomtalanul eltűnt.
A Tudományegyetemi Alap egykori, aljában ma a Puskin Mozinak (ép. Jánszky Béla, Szivessy Tibor, 1926) is otthont adó bérháza (V. Kossuth Lajos utca 18., ép. Czigler Győző, 1895)
A bécsi szecessziót idéző Király-bazár (V. Ferenciek tere 4., ép. Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula, 1902)
A kapuja mögött a XX. és a XXI. század megoldásait szerencsésen találkoztató Modern és Breitner-féle üzlet- és lakóház (V. Deák Ferenc utca 23., ép. Révész Sámuel és Kollár József, 1912).
A teljes anyag itt látható:
The post Budapest eltűnt kupoláiról és tetődíszeiről szól az Animatiqua legújabb filmje first appeared on 24.hu.
