Csák János szerint Demeter Szilárd az erőt lándzsahegyként tartva fejezi majd ki az év minden egyes napján a magyart – és ehhez megkapja hat múzeum irányítását

Azt már napközben lehetett tudni, hogy Demeter Szilárd lesz a Magyar Nemzeti Múzeum új igazgatója, de este a köztévé ötös csatornájának műsorában Csák János kulturális miniszter a kedvenc Hamvas-idézetét is elsütve számos érdekességet elárult Demeterről, a kinevezésről és egy alaposan megújuló múzeumi struktúráról.

Volt egy pályázat, amely egy forradalmat ajánlott – így kezdte Csák annak felvezetését, hogy Demetert miért választották a nemzeti múzeum élére. Egyébként azért (is), mert Demeter alapvetően filozófus, de azon ritka emberek közé tartozik, aki dolgozott az Európai Unióban, nagy intézményrendszert vezetett és aki megtartotta az irodalmi alkotóképességét is. „Mert a kultúra reneszánsz embert kíván. De olyat, aki nemcsak értelmezni képes, hanem megszervezni is képes a világot”.

A forradalom pedig arról szól, hogy létrehozzák a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központot, amely úgy működik majd, mint egy holding. Hat intézmény fog alátartozni: a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Vendéglátóipari Múzeum. Ez a hat „a régészettől a vendéglátásig a magyar kultúrának a korpuszát befedi” – indokolta az intézmények kiválasztását. Csák János azt mondta, hogy ezt a központot létrehozzák, és a szavai arra utaltak, hogy ennek a vezetője is Demeter Szilárd lesz.

A változást azzal magyarázta, hogy „ütőképes intézmény” kell ahhoz, hogy „a magyar örökséget, a magyar identitást megjelenítő, a régészetitől más tárgyi emlékeken keresztül irodalmi emlékekig egyben lehessen megmutatni”. A változástól azt várja, hogy „az erőket egyesítve sokkal hatékonyabban tudja majd az átfedéseket megszüntetni, az erőforrásokat összehozni, kifejezni és megjeleníteni a magyar géniuszt”, ahogy korábban fogalmazott, a magyar kultúrkiválóságot.

Csák János megnyilatkozásának néhány további érdekessége: miután arról beszélt, hogy a mi kultúránk nem egy múltba révedő, hanem egy élő kultúra, előbb végigvette annak a teremnek a múltját, amiben ülnek, majd néhány perc múlva Klebelsberg Kunó munkásságáról beszélt. És ekkor még csak az adás harmadik percében jártunk. Újabb három perc elteltével már 1802-ben jártunk, így jött be egyébként a képbe Széchényi Ferenc.

Csák arról is beszélt, hogy egy szellemi egzisztenciális veszélyhelyzetben hoznak létre egy olyan intézményt, amelynek a vezetője az erőt mintegy lándzsahegyként tartva képes kifejezni a magyar kultúra, a magyar identitás, a magyar kötődések rendszerét nemcsak egy kiállításban, hanem az év minden napján.

A világban gazdaságilag, politikailag, de még inkább kulturálisan zűrzavar uralkodik, a filozófia helyét átvette az ideológia, „a logikus gondolkodásnak, konzekvens gondolkodásának, a konzekvenciákkal, következményekkel való számolásnak a kultúráját átvette az eltörlés kultúrája”.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed