Csendben lenulláztak egy 30 milliárdos állami programot, a pénz egy magántőkealapban landolt

Néhány évvel a megalapításuk után a süllyesztőben végezték az állam által – eredetileg hosszú távra – életre hívott városi tőkealapok, amelyeket mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) megsegítésére, támogatására hoztak létre 2019-ben és 2020-ban – tudta meg a 24.hu.

Az MFB Csoporthoz tartozó MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. hat megyeszékhelyen – Debrecenben, Székesfehérváron, Kaposváron, Veszprémben, Nyíregyházán és Pécsen – indította el az alapokat, 3–10 milliárd forintos keretösszeggel. Továbbá megalapították a Vidékfejlesztési Tőkealapot, amely agrárvállalkozások számára kínált pénzügyi segítséget.

Az állami forrású városi alapok összesen 29 milliárd forint keretösszeggel indultak, és a polgármesterek és országgyűlési képviselők egymás után jelentették be a támogatás hírét a városukban. Kósa Lajos lelkesedése volt a legnagyobb, a fideszes politikus 2019-ben Debrecenben azt is beharangozta, hogy kezdeményezik a tőkealapok rendszerének kiterjesztését a megyei jogú városokra. A városi tőkealapok kezelését végző Focus Ventures Tőkealapkezelő Zrt. akkori vezérigazgatója, Benke Ákos szintén arról beszélt, hogy további városokban indulhat el a program. Erre azonban nem került sor, sőt – mint utóbb kiderült – a létrejött városi alapoknak sem sikerült széles körben támogatni a helyi vállalkozásokat.

Állami forrás kisebbségi tulajdonjogokért

„A Focus Ventures egyértelműen pénzügyi befektetőként érkezik, a tulajdonosi szerkezetben szigorúan csak kisebbségi jogokat kérünk, nem szólunk bele az üzleti döntésekbe” – erről a Világgazdaságnak beszélt Benke Ákos. A városi alapkezelőkkel kapcsolatban elárulta azt is, hogy a befektetés előtt a megkötött szerződésben rendelkeznek arról, hogy előre rögzített feltételek és időtáv mellett kiszállnak a befektetésből. „Állami tulajdonú kockázati befektető társaságként a hozam-maximalizálásban sem vagyunk érdekeltek” – mondta. Kiderült az is, hogy az alapokat hosszú távra tervezték: jellemzően 12 év futamidővel, 7 éves befektetési periódussal, míg az átlagos befektetési méret a tervek szerint 100 és 500 millió forint között volt. A szabályok szerint az alapból bármely iparági szektorból, kizárólag magyarországi székhelyű vállalkozások országhatáron belül megvalósított projektjei voltak finanszírozhatók.

Lenullázták a programot

Bár a programot korábban nagy hírverés övezte, arról nem jelentek meg híradások, hogy a 12 éves futamidővel tervezett városi tőkealapokat nagyjából három év működés után megszüntették.

Mind ez úgy derült ki, hogy a 24.hu január elején beszámolt egy szövevényes balatoni telekügyletről, amelynek eredményeként az egykori zánkai MÁV-üdülő két – tulajdonosait rejtegető – magántőkealap érdekeltségébe került. A pénzalapok egyike mögött Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvérének köre bukkant föl. A másik pedig a miniszter felügyelte MFB Csoport által 32 milliárd forint közpénzzel kitömött magántőkealap.

Az utóbbi, vagyis a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap úgy jött létre, hogy a hat városi tőkealapot és a Vidékfejlesztési Tőkealapot összevonták.

A történtekről mindössze az alap kezelője adott ki közleményt.

Mivel a városi tőkealapokat az MFB Invest hozta létre, megkerestük az állami társaságot a történtek részleteiről érdeklődve, kiváltképp arról, miért volt szükséges az alapok összevonása, így a program megszüntetése. Az MFB Invest erre nem adott érdemi választ. Közölték, hogy az alapok összevonása tekintetében feltett kérdéseink „nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerésére irányulnak.” Azt viszont elárulták, hogy a magántőkealapba 32 milliárd forint közpénzt helyeztek el, és a tőkealap által kibocsátott befektetési jegyek, ideiglenes befektetési jegyek kizárólagos tulajdonosa az MFB Invest Zrt.

Figyelemre méltó körülmény, hogy a 32 milliárdból feltőkésített magántőkealapot nem az MFB saját alapkezelője vagy valamely más állami társaság kezeli, hanem egy magáncégre bízták a feladatot: a Global Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-re.

Ezt a társaságot – mint megírtuk – Juhász Sándor vezeti, aki több olyan cégben tisztségviselő volt korábban, mely Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségében áll vagy állt. A cégben igazgatósági tag Petti Csaba, a korábban bissau-guineai lakcímmel is rendelkező üzletemberről a Válasz Online írta meg, hogy üzletileg több ponton összeér a Bánki Erik fideszes képviselő köreihez sorolt Hungast közétkeztetővel. Pettié az Innova-X Befektetési Alapkezelő Zrt., amely az Innova-1 Járműipari Magántőkealapot irányítja, ami mellett az állami Eximbank 10 milliárd forinttal köteleződött el. Továbbá az igazgatóság tagja Tamási László, aki a kormányfő barátjaként ismert Garancsi István érdekeltségében álló cégeket vezet.

Marjai János / 24.hu Garancsi István a Parlamentben.

Ez a menedzsment határozza meg a jövőben 32 milliárd forint állami pénz sorsát. Azonban az, hogy ez konkrétan miként történik majd, a jelek szerint nem nyilvános. Az MFB Invest szűkszavúan azt közölte ezzel kapcsolatban, hogy „befektetési és portfóliómenedzsmenttel kapcsolatos döntéseiket autonóm módon, előre meghatározott befektetési politika és belső szabályzatok alapján, a hozam és a kockázatok professzionális mérlegelését követően hozzák meg.”

Sok jelentkező, kevés támogatott

Miközben a városi tőkealapok indulása és a támogatások várható kiosztása nagy figyelmet kapott az érintett városokban, az alapok megszüntetését nem verték nagy dobra. Arról sem jelentek meg cikkek a helyi újságokban, hogy

a hat városból négyben – Kaposváron, Veszprémben, Nyíregyházán és Pécsen – egyetlen vállalkozást sem támogattak a városi tőkealapok.

Ez a 24.hu közérdekű adatigényléséből derült ki, ahogy az is, hogy csupán Debrecenben és Székesfehérváron osztottak ki támogatást, összesen 1,62 milliárd forint értékben. 46,5 millió és 1 milliárd forint közötti ügyletek megkötésére került sor – írta az állami tulajdonú Focus Ventures Zrt. a megkeresésünkre.

Ennek tükrében érdekes, hogy Pécsen – amely az egyetlen ellenzéki vezetésű megyeszékhely a hat közül – a helyi lap többször cikkezett arról, hogy megtörténhetnek az első szerződéskötések. Sőt, 2022 januárjában a Pécsma arról írt, hogy „a program év elejére elkönyvelhette első sikerét: az első beadott projektet az alapkezelő elfogadta, és továbbította ahhoz a döntéshozó szervezethez, amely a projektinformációk alapján elbírálta a tőkefinanszírozás támogathatóságát.” Ehhez képest az adatigénylésre érkezett válasz szerint

Pécsen senki nem kapott ebből a támogatásból.
Kaposváron tőkealap workshopot is tartottak, de úgy tűnik, így sem sikerült egyetlen támogatható vállalkozást sem találni.
Veszprémben is csak a bejelentésig jutottak el, de segítséget egyetlen vállalkozás sem kapott,
és ugyanez a helyzet Nyíregyházán is.

Debrecenben két cégbe történt befektetés a városi tőkealap keretén belül (46,5 millió forint és 228 millió forint értékben). Ugyanakkor a helyi sajtó arról írt, hogy az első támogatott vállalkozás 367 millió forintból fejleszthetett, ami ellentmond a hivatalos tájékoztatásnak.

A Focus Ventures tájékoztatása szerint Székesfehérváron három cégbe fektettek be (47 millió forint, 49 millió forint és 1 milliárd forint értékben). Közérdekű adatigénylésünkre azt nem árulták el, melyik vállalkozásokat támogatták, de annak nyoma van, hogy az összecsukható konténerek technológiáját fejlesztő és gyártó társaság, a székesfehérvári Continest Technologies Zrt. a városi alapból kapott egymilliárdos tőkebefektetést.

Nehezen érthető, hogy miért csupán öt szerződést tudtak kötni az alapok, jelentkező ugyanis akadt bőven. Benke Ákos, a Focus Ventures Tőkealapkezelő Zrt. akkori vezérigazgatója a Világgazdaságnak adott interjújában legalábbis azt mondta:

Az első, debreceni 10 milliárdos tőkealap esetében 20 ügyletben már tárgyalási szakaszban járunk, összesen 4,7 milliárd forint értékben. Ezek közül egy szerződés aláírásra is került már, továbbiak pedig a befektetési döntésen túl vannak. Az 5 milliárdos, év elején indult székesfehérvári tőkealap esetében 2 ügylet áll befektetési döntés előtt 550 millió forintos értékben. Összességében már több mint 30 vállalkozással kezdődtek meg a tárgyalások a tervbe vett fejlesztések tőkeoldali finanszírozásáról.

Kovács Tamás / MTI Benke Ákos

Debrecen weboldalán is arról írtak, hogy a városi tőkealapban eddig további hét vállalkozás kapott pozitív befektetői bizottsági döntést, tíz terv pedig előkészítés alatt áll. A projektek összértéke csaknem 4 milliárd forint. Miközben a teljes alap keretösszege 10 milliárd forint volt, végül alig 300 millió forintnyi üzletet kötöttek meg.

Fideszes polgármester: Semmit sem tudtunk a döntésekről

Ellentmondásos információkat kaptunk a pénzek odaítélésének menetéről is, Székesfehérvár polgármestere például mást állít ezzel kapcsolatban, mint a Focus Ventures Tőkealapkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatója. Utóbbi azt nyilatkozta, hogy

a döntések meghozatalára befektetési bizottságot hoztak létre a városokkal közösen. Ebbe két tagot delegálnak a városok, a harmadik tagot pedig tulajdonosunk, az MFB Invest. Ez oldhatja azt a kockázati tőkét övező komoly félelmet, hogy a döntés a fővárosban, a fejük felett születik meg. A városalapok megmutatják, hogy mi tényleg partnerként érkezünk, a vállalkozók a más ügyekben már megszokott helyi kapcsolatrendszert tudják használni, így oldódik a bizalmatlanság.

Hasonlót állított a pecsma.hu cikke is, amely szerint Baranya vármegye székhelyén a döntést előkészítő bizottságba az önkormányzat két tagot (Ruzsa Csaba alpolgármestert és Csizmadia Pétert, a Fidesz frakcióvezetőjét), a Focus Ventures Zrt. pedig egy tagot delegált (Rendek Zoltán befektetési igazgatót).

Ehhez képest, amikor a döntés folyamatáról és az önkormányzat által delegált tagokról kérdeztük Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármestert, azt a választ kaptuk, hogy:

Nincs olyan városi tőkealap, amelynél az önkormányzat tagot delegált az alap befektetési döntéseit előkészítő, megtárgyaló és döntéshozó testületbe.

A polgármester azt is hozzátette, hogy az önkormányzat még arról sem rendelkezett információval, hogy az alapkezelő mely vállalkozásokat támogatta.

A pécsi önkormányzat a döntéshozatal folyamatával kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy az alap befektetéseiről, exitjeiről és a céltársasággal szembeni kötelezettségvállalásról 50 millió forint értékhatárig a Focus Ventures vezérigazgatója dönt a befektetési bizottság ajánlása alapján. Az 50 millió forint értékhatárt elérő vagy az azt meghaladó ügyekben az alapkezelő igazgatósága hozza meg a döntését. Ez a közlés is ellentmond a Focus Ventures állításainak.

The post Csendben lenulláztak egy 30 milliárdos állami programot, a pénz egy magántőkealapban landolt first appeared on 24.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed