Tíz évig vezette az ország egyik legnagyobb kórházát, a székesfehérvárit, ahol komoly fejlesztéseket vezényelt le. Most újra kórházfejlesztésbe vágta a fejszéjét, igaz, ezúttal az egyik legnagyobb magánszolgáltató, a Budai Egészségközpont (BEK) kórházát építi fel. Mi a két feladat közötti hasonlóság és különbség?
Nem a különbségekkel és a hasonlóságokkal kezdeném, hanem azzal, hogy mi a legnagyobb pozitívum ebben: az a tapasztalat, amit nemcsak én, hanem azok a munkatársak is megszereztek Székesfehérváron, amit most hasznosítani tudnunk. A fehérvári kórház fejlesztését menedzselő csapatból jó páran a Budai Egészségközpont kórházfejlesztésében is aktívan részt vesznek, felhasználva a Fehérváron megszerzett tudást. Az akkori csapat kiegészült a BEK mellett elkötelezett, motivált kollégákkal, így még erősebbek vagyunk. Az egésznek egy hosszú távú komplex tervezés adja meg a gerincét. Az alapja a szakmaiság, ez volt a székesfehérvári és a mostani fejlesztésnél is. A népegészségügyi igényekre építjük ezt a kórházat, ugyanazokat a betegségcsoportokat érintik ezek az igények, ebből a szempontból nincs különbség a két kórházfejlesztés között. A különbség talán az, hogy az állami szektorban kórházat építeni szigorúbb mozgástérrel lehet. Itt a tulajdonosi körrel intenzíven egyeztetve arról, hogy milyen népegészségügyi problémákat akarunk megoldani, milyen házat építsünk, és milyen eszközparkot allokáljunk, nagyobb a mozgásterünk.
Hogyan zajlott a tulajdonosokkal az egyeztetés? Ki volt az, aki az irányokat megszabta?
A tulajdonos szabta meg, hogy egy generációkon túlnyúlóan, hosszú évtizedekig kiváló szakmai színvonalon működő, mindenki számára elérhető egészségügyi intézményt szeretnénk létrehozni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ehhez a nagy ívű célhoz építhettem egy csapatot, amellyel közösen meghatároztuk a tulajdonosi célhoz illeszkedő szakmai jövőképet és a konkrét kórházfejlesztés szakmai terveit.
Az egyértelmű, hogy egy kórházat felépíteni komplexebb feladat, mint akár egy plázát. Milyen jogi szabályrendszernek kell megfelelni?
Már a tervezés szakaszában is komoly szakhatósági előírásoknak kell megfelelni. A tervezők szoros egyeztetést folytatnak a szakhatóságokkal, az előírások rendkívül szigorúak, amelyeket messzemenően betartunk. Az egészségszakmán belül is a BEK fejlesztése egy nagyon összetett történet. Ez a ház a kezdetben döntően mozgásszervi kórház volt. Mi most az ellátás teljes ívét tervezzük fejleszteni: a szűréstől a rehabilitációig, az ambuláns és járóbeteg, valamint fekvőbeteg szinten sok szakmában. Csak a tervezés sok év volt. 2021-ben érkeztem ide, 2022 óta vezetem az intézményt, ekkor már bőven szó volt erről a fejlesztésről.
A nyár a kórházak klímahelyzetéről szólt. Az, hogy a műtők klimatizáltak lesznek a BEK új kórházában, alapkövetelmény. A kórtermekben is lesz klíma?
Jelentős részük most is klimatizált. Az extrém hőhullámokban nálunk is voltak problémák, de hol nem.
Ami az új kórházat illeti, természetesen minden klimatizált lesz, a kórtermek is, ez alapvetés – ráadásul fenntartható energia-felhasználás mellett valósítjuk ezt meg.
De nem most, a nyári események nyomán dőlt ez el, hanem már évekkel ezelőtt a tervek kialakításánál.
Szajki Bálint / 24.hu
Az is a kezdetektől benne volt a tervekben, hogy lesz sürgősségi osztálya a BEK új kórházának?
Igen, a legelső verziókban is szerepelt. A sürgősségi betegellátó osztály (SBO) alapvetés azokban a szakmákban, amelyekben fekvőbeteg-ellátást nyújtunk, anélkül az általunk elvárt betegbiztonság nem valósítható meg. Sürgősségi tehát biztosan lesz, és most kell megépíteni. Most tudjuk a rendszerbe eszközparkkal, diagnosztikai logisztikával, infrastruktúrával, humánerőforrással beilleszteni. De hogy milyen szakmákat fog érinteni a teljes paletta, még változhat.
Egy égési sérültet vagy egy stroke-ost is hozhatnak majd ide?
Ha egy páciens speciális rendelkezésre állást igényel – mint például a súlyos égési sérülés –, nyilvánvalóan nem hozzánk fog bekerülni. Persze például szédüléses panasszal bejöhet valaki, de a szédülés lehet alacsony vérnyomás vagy vércukorszint-eltérés tünete, illetve lehet a stroke-nak egy kevésbé súlyos, de akár egy súlyos fajtája is. Mindezekre fel fogunk készülni.
Vannak olyan szolgáltatók, amelyek vállalnak „sürgős” eseteket, de csak kevésbé súlyosakat, azoknál is többnyire tovább küldik a beteget egy állami kórházba. A BEK sürgősségije más lesz, hiszen ott lesz mögötte az intenzív osztály, így súlyosabb eseteket is fogadhatnak – olyanokat, amelyeket más magánszolgáltató nem vállal.
Ez egy egészen más feladatvállalás a részünkről. Nem arról fog szólni, hogy ül majd egy orvos a rendelőben, aki megállapítja, hogy a betegnek kórházba kell mennie, vagy sem. A mi SBO-nk egy diagnosztikai és fekvőbeteg háttérrel megerősített „kapu” lesz, ami mögött sok szakmából álló kórház áll, így fel tudjuk vállalni azokat az eseteket, amelyekre az intézmény a maga progresszivitási szintjén képes kezelést kínálni. Persze, ha valakit nem tudunk ellátni – például a súlyos égési sérültet –, őt mi is tovább fogjuk küldeni, de ez más, állami kórházaknál is így zajlik. A speciális eseteket oda küldik, ahol speciális ellátást nyújtó centrumok vannak. Az esetek osztályozása már a betegirányítás szintjén megtörténik.
Miért kell sürgősségi és intenzív osztály egy magánszolgáltatónak? Drága és rizikós ellátás, ezért nem vállalja a szolgáltatók többsége.
Intenzív osztályunk már régóta van, enélkül nem tudnánk komplex műtéteket vállalni. A sürgősséginek valóban nagyon magas költsége van, ahogy egyébként az intenzív osztálynak is, éppen ezért a magánszektornak nagy felelőssége van abban, hogyha az adott szolgáltató komolyan gondolja, a betegbiztonságot garantáltan fel kell tudni mutatni. Rajtunk kívül erre ma csak kevés magánintézmény képes. Úgy gondolom, hogy SBO és intenzív osztály nélkül nem megy, ha népegészségügyi igényeket akarunk kiszolgálni.
Szajki Bálint / 24.hu
A Budai Egészségközpont, bár magán profilú, a gerincgyógyászatban TB-támogatott ellátást is nyújt. A nemrég nyilvánosságra került törvénytervezet is egy ehhez hasonló modellről szól: ahol az állam nem tudja garantálni az ellátást, ott a magánszolgáltatónak ad finanszírozást, hogy végezze azt el.
Bizonyos hiánypótló területeken szükségszerű az állami és a magánegészségügy együttműködése. Erről szól az új törvényjavaslat is. Üdvözlöm ezt a gondolkodást, de leginkább akkor, ha ez szigorú ellenőrzés alatt zajlik. Ne legyen elég bemondani a szolgáltatónak, hogy van intenzív osztálya. Azt tényleg oda kell tenni, minden szabályt betartva és a betegbiztonságot szem előtt tartva. Mi a gerincgyógyászatban több mint húsz éve a legmagasabb progresszivitási szinten nyújtunk állami ellátást. Ez egy olyan terület, ahol nincs elegendő kapacitása az államnak. Ismét hangsúlyoznám: a kapacitási igényen felül szerintem ezt olyan cégeknek szabad csak csinálniuk, melyek megfelelő progresszivitási szinten tudják garantálni a betegbiztonságot és a szakmaiságot. Ami minket illet: érdemes pillantást vetni a fekvőbeteg-ellátást minősítő úgynevezett case-mix indexre, vagyis az esetösszetételi indexünkre. Átlagos szakmai igényességű ellátások esetén az index értéke 1,0–1,3. Az ennél magasabb szám azt jelenti, hogy az intézmény magas szakmai színvonalon nagyobb bonyolultságú eseteket kezel. Nálunk 2020-ban 2,8, tavaly 4,1, 2024-ben 4,6 volt ez a szám, tehát nem csak nagyon magas, de folyamatos erősödést is mutat.
Tudtak arról, hogy egy ilyen törvény készül?
Nem. A szeptemberi Private Health Forumon azon kevesek egyike voltam, aki azt mondta: látva a BEK elmúlt pár évét, érzékelem a fényt az alagút végén. A törvényjavaslat szerintem jó irányba mutat. Az az együttműködés, amiről ez szól, hozhat egy mindenki számára értelmezhető, megélhető, közmelegelégedést szolgáló ellátórendszert. Lehet, hogy egyedül vagyok a véleményemmel, de a saját utunkat is látva, ez az irány jónak tűnik. Három éve vagyok a BEK vezetője, és az a véleményem, hogy a hiányterületeken hangsúlyozottan csak a felelősen gondolkodó magánszolgáltatók nyújthassanak közfinanszírozott ellátást.
Hány magánszolgáltató felelne meg az elvárásoknak?
Nem szeretnék számot mondani.
Sok vagy kevés?
A fekvőbeteg-ellátásban kevés. A járóbeteg-ellátásban már többen vannak azok, akik megfelelhetnek.
Bár a javaslat szerint az állam átvállalja az ellátás összegét, még kérdés, hogy a betegeknek kell-e fizetniük valamennyit.
Nálunk ez most is működik: ami államilag finanszírozott, az most is TAJ-kártyával igénybe vehető, térítésmentesen. A fejlesztés alatt álló mozgásszervi klinikai központunkban, ha valakinek, mondjuk, kardiológiai ellátásra is szüksége van az ellátáshoz, azt finanszírozza az állam. De ha valaki saját elhatározásából, tehát nem a közfinanszírozott ellátáshoz kapcsolódóan kardiológushoz megy, az nyilván fizetős. Ez vegytisztán el van választva térben és időben.
Amikor állami kórházat vezetett, akkor is úgy gondolta, hogy a két szektor együttműködése így tud megvalósulni?
Igen, bár nem ez volt a fókuszomban. Akkor is érzékeltem már, hogy felfutóban volt a magán, főképp a járóbeteg-ellátás területén.
Szajki Bálint / 24.hu
„Hiszünk egy magas színvonalú, a gyógyítás szellemiségét őrző, emberközpontú magánegészségügyi ellátórendszer megvalósításában” – ezzel a mottóval indult 2018-ban a székesfehérvári kórház orvosaival, köztük önnel is egy magánklinika. Ezek szerint már akkor igény volt arra, hogy az állami mellett magánellátás is működjön.
Az említett orvosok a saját pénzükből hozták létre a klinikát azért, hogy a páciensek egy többszakmás szakmai műhelyben vehessék igénybe az ellátást. Ez a modell a betegről szól. Tisztán, az állami kórháztól függetlenül működik. Én is rendelek ott is a mai napig.
Nem tudja otthagyni a betegeket? Vagy kötelező jelleggel, kényszerből kell rendelnie?
Aktívan vezettem a kardiológiai-belgyógyászati osztályt. Főigazgatóként sem hagytam abba a gyógyítást, ez a hivatásom. Meggyőződésem, hogy egészségügyi intézményt vezetni az orvosi hivatás gyakorlása nélkül nem lehet.
2020-ban, a járvány elején Kásler Miklós kirúgta a székesfehérvári kórház éléről arra hivatkozva, hogy késtek a halottak számáról szóló jelentéssel. Bíróságra ment, az utolsó információ a perről az, hogy a Kúrián van az ügy. Ott is megnyerte?
Persze. A Kúrián is jogerős döntés született arról, hogy jogellenesen távolítottak el a székesfehérvári kórházból. Semmiféle hibát nem követtem el, ma sem tennék semmit másként.
Beszélt vagy találkozott azóta Kásler Miklóssal?
Nem. Most már nincs bennem érzelem ez ügyben. Büszke vagyok arra az időszakra és a helytállásra, amit az akkori kollégáim tettek, hiszen a kórház több megye helyett vitte a Covid-ellátást, kiemelkedő sikerrel.
Ön szerint mi volt a felmentésének valódi oka?
Sejtéseim vannak, de konkrétan a mai napig nem tudom. Lezártam magamban a témát, már csak a családom miatt is, mert akkor azért mindnyájunkat nagyon megviselt ez a történet.
Négy év távlatából hogyan tud visszatekinteni a történtekre?
Az a tíz év nagyon szép korszaka volt a pályámnak, szép emlékként zártam le a székesfehérvári éveket. Komoly szakmaiságot értünk ott el, hiszen egy megyei kórházból két egyetem oktatókórházává fejlődtünk, és ez nem kis teljesítmény. Nemzetközi központként a transzlációs medicinában is élen jártunk. Erre a korszakra nagyon büszke vagyok. Azt a fajta építőmunkát, amit Székesfehérváron csinálhattam, értékteremtésként most is megtehetem a BEK-ben.
Szeretne még állami kórházat vezetni?
Egyetlen kórházat tudok elképzelni az életemben, azt, ahol most dolgozom. Ha a BEK nem lenne, én akkor sem mennék máshová.
Szajki Bálint / 24.hu
Nem is keresett a kirúgása után más kórházat?
Nem, de engem több helyről kerestek. A BEK felkérése megtisztelő volt, ezért mondtam igent.
Több magánkórházban is klienseknek nevezik a beteget. Ön viszont nem: a beteg, az beteg.
Mert az, beteg. Gyakran marketingszagú a magánegészségügy, és nagyon kliensgondolkodású. De nálunk nem ez van. Mi nem a számlálót nézzük, hogy hány beteg lép be az ajtón. Nyilván fenn kell tartanunk a gazdasági stabilitást, de a fő irány, hogy a népegészségügyi igények és a szakmaiság útján haladjunk. Abban hiszek, hogy ez a hozzáállás maga után vonja a piaci sikert is.
Tíz év állami kórházvezetéssel és pár év magánszolgáltatói tapasztalattal hogyan látja, miként változott a betegek hozzáállása a magánegészségügyhöz? A Covid előtt sokan kényelmi szempontok miatt választották a fizetős ellátást, és a hálapénzmentesség is erős motiváló tényező volt. Most már sokan inkább kényszerből fordulnak a magánszolgáltatókhoz: hogy időben ellátást kapjanak.
Ezt én is így látom. De ez egy folyamat, amire tény, hogy rátett egy lapáttal a Covid, ám nem volt annyira éles a váltás a járvány után. Sok olyan ellátási terület van, ahol a beteg a magánszolgáltatóknál tud ellátáshoz jutni. Érdekes változás az is, hogy
az lett a jellemző, hogy a beteg rendel: úgy érkeznek a rendelőbe, hogy tudják, milyen vizsgálatokat szeretnének elvégeztetni.
Óriási zűrzavar van egyébként a világban az egészségügy kapcsán. Az interneten rengeteg ellenőrizetlen információ zúdul az emberekre. Előfordult már, hogy a velem szemben ülő betegnek voltak olyan információi, amelyek számomra újak voltak, de az gyakoribb, hogy rémes ötleteket hoznak, amiket az interneten találtak. Az ellátók is nehéz helyzetben vannak. Vitathatatlanul komoly innovációk vannak az IT és a robotika területén. Én úgy látom, szükség van a robotikára az egészségügyben, a jövőben bizonyára megkerülhetetlen lesz, de az orvosnak el kell tudnia dönteni, az adott ellátáshoz tényleg robot kell-e, vagy meg lehet műteni hagyományos módon a beteget. Óva intenék attól, hogy azért kelljen robottal műteni, mert a páciens olvasta az interneten, és neki ez az igénye. Az intézményi vezetők és az orvosszakma közös felelőssége, hogy milyen fejlesztési és betegellátási stratégiát választanak.
Az új kórházhoz plusz humánerőforrás is kell majd. Honnan érkeznek az orvosok és az ápolók?
A Semmelweis Egyetem oktatókórháza vagyunk, és az is vonzó a fiatalok számára, hogy saját K+F laboratóriumunk van. Rendszeresen tartunk nyílt napokat a különböző szakterületeknek. Az állami és a magánellátásból is jönnek hozzánk egészségügyi dolgozók, nemcsak itthonról, hanem külföldről is. Nemrég két nemzetközi szaktekintély tért haza, hogy nálunk dolgozhassanak: Prof. dr. Jeszenszky Dezső és dr. Fekete Zsolt, akik a gyerek és fiatalkori deformitás sebészprofesszorai. Ők azért jöttek vissza, hogy a magyar betegeknek segítsenek. De nem csak külföldi szaktekintélyek jönnek hozzánk haza.
Ami a számokat illeti: 2023/24-ben 188 egészségügyi munkatárs lépett be a BEK-be csak a gyógyítói területre.
Sok év után az állami ellátásban rendeződött az orvosok bére. A BEK-ben mennyit keresnek?
Az állami bértábla iránymutató. Nyilvánvalóan senki nem jön ide kevesebb pénzért dolgozni. A teljesítményelem nagyon hangsúlyos a bérpolitikánkban: számít, hogy milyen szakmai színvonalon operál, oktat-e, vállal-e plusz funkciót. Ezeknek köszönhetően lehet az állami bérhez képest többet keresni nálunk. Az ápolóknál a teljesítményt minőségi bónusszal és a cafetéria-rendszerrel tudjuk támogatni, illetve a szakdolgozók szélesebb körénél is kidolgozás alatt áll a teljesítményelem megjelenítése.
The post Csernavölgyi István: Óva intenék attól, hogy azért kelljen robottal műteni, mert a páciens olvasta az interneten first appeared on 24.hu.
