A Texas Állami Egyetem kutatója, Donald Olson professzor figyelt fel a festményre, amely szerinte a Neil deGrasse Tyson csillagász által népszerűvé tett Manhattanhenge jelenségéhez rendkívüli módon hasonlít. Van Gogh 1884-ben festette a képet, amelyet ma a Kröller-Müller Múzeumban lehet megcsodálni. A múzeum adatai közt még október szerepel, azonban a vizsgálatokból egy kissé későbbi időpontra derült fény.
A művész alkotásainak részleteit általában a bátyjához írt levelekből ismerhettük meg, azonban nem minden esetben állnak rendelkezésre a művészettörténészeket és persze a festőművész rajongóit érdeklő információk. Olson professzor és kutatótársai korábban már használtak hasonló csillagászati számításokat három Van Gogh-festménynél – Esti táj kelő holddal, Út ciprussal, illetve Fehér ház éjjel – is. (Van Gogh csillagászati témájú képeiről Mizser Attila csillagész írt néhány éve egy igen átfogó cikkében.) A texasi kutató a Nyárfás út napnyugtakor képhez ezúttal holland szakemberek segítségét vette igénybe, és derítette ki a kép készítésének pontos helyét és időpontját.
Az Eindhoven közelében lévő Nuenen kisvárosa két éven át, 1883 szeptembere és 1885 novembere közt Van Gogh otthona volt, rengeteg képe itt született, így az első mesterműve, a Krumplievők is. Nuenen és a szomszéd falu lehetséges utcáit ellenőrizték a korabeli térképeken a szakemberek, és végül 3 utca közül kellett kiválasztani a megfelelőt.
A szakemberek 19. századi várostérképek segítségével igazolták, hogy ez, a délnyugat felé tartó Weverstraat egy szakasza volt a festményen, a csillagászati számításokkal pedig azt, hogy mikor ment itt le a nap ebben az irányban. Ez az utca akkor még jóval kevésbé beépített területen húzódott. Az utca ma is áll, a korabeli nyárfák helyét ma tölgyek vették át. (Az utcaképen hársakat látunk, de a kutatók tölgyeket írtak a cikkükben, könnyen lehet, hogy mindkettővel lehet a helyszínen találkozni.)
A számítások alapján a festményt valószínűleg 1884. november 13-án, esetleg 14-én készíthette Van Gogh.
A műalkotásokat rendszerező katalógusban az e képet megelőző sorszámmal szerepel a Nyárfás út ősszel című kép is, ami kissé korábbi állapotában mutatja a korabeli nyárfákat, az azonban nem itt, hanem a szomszédos falu egyik útján készült. Erről, az aranyló lombú fákat ábrázoló képéről 1884. október 25-én írt bátyjának.
Későbbi levelében beszámolt róla, hogy a gyönyörű nyárak november 5-re szinte az teljes lombjukat ledobták, majd november közepére már a megérkező fagyos időt is megemlítette a mester, ami miatt abba kellett hagynia a szabadban festést. Ezek alapján az adatok alapján a feltételezés az volt, hogy november 5–14. között készülhetett a naplementét ábrázoló kép, ezt tudták jelentősen pontosítani a kutatók.
A korabeli időjárási feljegyzések szerint november 13-i és 14-i alkonyati időpontok derült ege is alkalmas lehetett arra, hogy Van Gogh elkészítse e festményét. Az utcán ma is végigsétálhatunk, bár a nyárfák helyén ma hársak állnak, a környéket pedig teljesen beépítették, így sajnos a napnyugtát ugyanilyen formában ma már nem lehet megfigyelni innen. Mivel Van Gogh nem nagyon festett emlékezetből, és a levelei is azt tükrözik, hogy a szabadban dolgozott itt, bátran állítható, hogy pontosan 140 évvel ezelőtt született meg a Nyárfás út napnyugtakor.
The post Csillagászati vizsgálattal tárták fel, hol készült Van Gogh egyik festménye first appeared on National Geographic.
