A júniusi önkormányzati választás egyik nagy meglepetése volt, hogy a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület (TSZVE) jelöltjeként induló Pintér Bence nyerte el a polgármesterséget a 2006 óta fideszes vezetésű Győrben. Mindez úgy sikerült a helyi újságíróként ismertté vált Pintérnek, hogy nem állt mögötte a teljes ellenzéki összefogás. Csak (a választásokon országosan rosszul szereplő) LMP és a Momentum, illetve a helyi MSZP támogatta, a DK viszont a Jobbikkal összefogva ellene indította helyi vezetőjét, Glázer Tímeát. A pártpolitikusi múlttal nem rendelkező Pintér Bence azonban nemcsak Glázert verte meg, de olyan rutinos, évtizedek óta a pályán lévő helyi játékosokat is, mint a hivatalban lévő kormánypárti polgármester, Dézsi Csaba András, valamint elődje, a fideszes színekben három cikluson át a várost irányító, ezúttal a Közösen a Jövőnkért Egyesület jelöltjeként induló Borkai Zsolt.
A váratlannak tűnő fordulatot sokan elemezték, de kevés szó esett arról a választókerületről, ahol a harc eldőlt. A Fidesz 15-ből 14 egyéni körzetet megnyert, csupán egyben kapott ki – igaz, ott nagyon. A Győrszentivánon leadott protestszavazatok elegendőek voltak ahhoz is, hogy Pintér (a Borkai által a Fidesz-szavazók körében amúgy is megszorongatott) Dézsi fölé kerekedjen. De miért fordult ez a Győrhöz csatolt faluból lett vidékies városnegyed ennyire a Fidesz ellen? Pusztán a Győri Ipari Park ottaniak által hevesen ellenzett bővítése, a hivatalosan soha meg nem erősített feltételezések szerint oda települő akkugyártól való félelem miatt? Vagy más is volt a háttérben?
Amióta 2022 szeptemberében nyilvánosságra került a Győri Ipari Park bővítése, illetve felmerült, hogy egy akkugyár is jönne az új ipari övezetbe, egyik tiltakozó gyűlés a másikat követte az érintett városrészben, amely – mint a választási eredmények bizonyítják – úgy fellázadt a kormánypárt ellen, hogy annak helyi támogatottsága rég nem látott mélypontra zuhant. Ennek a győztes szerint nyilvánvalóan következményei lesznek a helyi iparfejlesztés vonatkozásában is.
Ha terveztek is akkugyárat Győrszentiván mellé, akkor az elektromos autógyártás visszaesése nyilván elgondolkodtatja a beruházót, valamint a városvezetést és a kormányt is, hogy biztosan ezt az iparágat kell-e felpumpálni újabb beruházásokkal, vagy inkább mást akarnak fejleszteni
– mondta el a 24.hu-nak Dr. Balog-Farkas Renáta ügyvéd, aki a Szentiváni Civilek Egyesületének jelöltjeként 69,84 százalékát kapta a szavazatoknak a Győrszentiván nagyobbik részét alkotó, 13-as számú választókerületben. (Győrszentivánnak a korábbi ciklusokban fideszes képviselője volt, ám a jelenlegi, kormánypárti Dr. Sík Sándor állatorvos már nem indult, a Fidesz új jelöltjére, Burján Dávidra pedig csak 22,71 százalék voksolt.)
Adrián Zoltán / 24.hu Dr. Balog-Farkas Renáta
„1988-ban születtem Békés megyében, nyolcéves koromtól, 24 éven át kézilabdáztam. 2006-ban költöztem Győrbe továbbtanulni, azóta élek itt, ügyvédként dolgozom. Győrszentivánon 2018-ban telepedtem le férjemmel, itt alapítottunk családot, itt élünk két kisfiunkkal. Az első pillanattól kezdve bekapcsolódtam az itteni közösség életébe. 2021-ben részt vettem a Szentiváni Öko Szeglet Egyesület megalapításában, ezt követően 2022-ben a Szívügyünk Szentiván Mozgalom létrehozása kapcsán ismerhettek meg a helyiek, idéntől pedig a Szentiváni Civilek Egyesülete elnökeként tevékenykedem. Azt tapasztaltam: az emberek nem rendelkeznek jogi ismeretekkel, nincsenek tisztában azzal, hogy például egy ilyen fontos ügyben, mint a Győri Ipari Park bővítése, illetve egy akkumulátor- vagy más, súlyosan környezetszennyező gyár esetleges idetelepülése, mit tehetnek, hol informálódhatnak, hol járhatnak utána a hatósági eljárásoknak. Helyi lakosként is ebben akartam segíteni nekik” – ismerteti az eddigi közéleti szerepvállalását a megválasztott képviselő.
Az ipar halálos ölelése?
Hozzáfűzte azt is: az mindmáig nem derült ki, tényleg jönne-e az akkugyár? „Igazából még azt sem tudjuk, volt-e ilyen tényleges szándék, mert egyedül a megyei iparkamara elnöke, Pintér-Péntek Imre nyilatkozott úgy 2022 júniusában, hogy az Audit tulajdonló Volkswagen-konszernnel tárgyalások folynak egy akkugyár telepítéséről Győr környékén. De az állam és a győri önkormányzat hivatalosan semmit nem mondott arról, milyen cégek jönnének ide a Győri Ipari Park 400 hektáros bővítésének részeként” – tette hozzá Győrszentiván új önkormányzati képviselője, akit arról is megkérdeztünk: akkugyár nélkül ő és az egyesülete el tudnák-e fogadni az Ipari Park bővítését?
Első körben azt mondanám, hogy a Győri Ipari Parknak semmilyen bővítése nem elfogadható a számunkra, hiszen a jelenlegi ipari park is 210 hektár, és ehhez jön hozzá Győr legnagyobb vállalatának területe 500 hektárral. Ez a 710 hektárnyi ipari övezet a gyorsforgalmi utakkal és a bácsai hulladékégetővel együtt tulajdonképpen Győrszentivánt szinte teljes egészében körülöleli Győr felől. A másik oldalról pedig terjeszkedik a Gönyűi Ipari Park is, és az egyetlen szabadon maradt részre tervezik a 400 hektáros bővítést. Úgy, hogy az ipari termelés környezeti hatását összességében még soha nem vizsgálták – pedig arról jogszabály is rendelkezik. Ezért sem szeretnék az itt lakók a bővítést
– fogalmaz Balog-Farkas Renáta.
Megjegyezte: már a bővítés nélkül is aggasztó képet rajzolnak a környezeti mérések adatai Győrszentivánon. „A közösségi adományokból elvégeztetett méréseink bizonyítják, hogy a levegő és a talajvíz szennyezettsége már jelenleg is káros az egészségre, ezt rögzíti például a légszennyezettségi mérésekről készített szakértői vélemény is. Pontos információnk nincs arról, hány megbetegedés, illetve haláleset vezethető vissza erre. Annyit tudunk, amit a helyi gyermekorvos, illetve a felnőtt háziorvos elmondott: megduplázódott az asztmás, illetve más légúti megbetegedésben szenvedő gyerekek száma, valamint egyre több a daganatos megbetegedés is. A leköszönő polgármester, Dézsi Csaba András azt ígérte, hogy megnézik, valamint kigyűjtik ezeket az adatokat, de azóta sem hoztak nyilvánosságra semmit. Sem Győrszentivánról, sem pedig más győri városrészekről. 2017-ben volt egy tanulmány az égetőművel, a Győri Hulladékégető Kft.-vel kapcsolatban, de azt sem lehet alapul venni, mert nem reprezentatív mintán, csak fakultatív részvételen alapult a kutatás. Győrszentivánon talán öt–tíz ember vett benne részt, ebből nem lehet következtetéseket levonni a helyiek egészségi állapotát illetően” – mondta el a megválasztott képviselő.
Korábban tehát helyi orvosok azt állították, hogy Győrszentivánon nőtt az asztmás és daganatos megbetegedések száma. Dézsi Csaba András erre akkor úgy reagált: ezek a betegségek az egész világon növekvőben vannak. A polgármester azt ígérte: az önkormányzat fel fogja mérni, miként alakultak ezek a tendenciák Győrben, aztán azt összevetik egy Győrhöz hasonló nagyváros adataival. 2024 áprilisában egy sajtótájékoztatón e cikk szerzője megkérdezte a fideszes városvezetőt: elkészült-e ez a felmérés? A polgármester azt válaszolta: bekérték az adatokat a háziorvosoktól, de nincs teljes lefedettség, mert nem minden háziorvos küldte be azokat.
Mohos Márton / 24.hu Dézsi Csaba András
GIPZ- vagy GIPE-övezet – mi a különbség?
A tiltakozók képviselőjét az sem nyugtatta meg, hogy a terület minősítését Dézsi Csaba András bejelentése szerint GIPZ-ről (jelentős mértékben zavaró hatású – tűz- vagy fertőzésveszéllyel, zajjal, bűzzel járó – ipari övezet) GIPE-re (egyéb ipari övezet) módosították. „A terület kijelölését és beépítésének szabályait a 141/2018. (VII.27.) kormányrendelet 6/Zs. paragrafusa határozza meg. Ennek a módosítása a mai napig nem történt meg. A kormány ugyan megkezdte a módosítást, ennek keretében meg is tartotta a kötelező társadalmi egyeztetést, amin természetesen részt vettünk, a vélemények beküldési határideje május 29-én letelt. A véleményezési eljárás során kezdeményeztük a közvetlen véleményezést is, amelyet helyi szervezetekkel kellene lefolytatnia a kormánynak. A határidő letelte óta az ügyben nem történt semmi, sem a módosítás nem történt meg, ahogy a véleményekre sem kaptunk választ”– mondta el lapunknak Győrszentiván új önkormányzati képviselője, hozzátéve: „van eltérés a két besorolás között, nem is kicsi, ez a tevékenységek jellegében, a tevékenységekre vonatkozó határértékekben, valamint a kibocsátás, a zaj, a légszennyezés, illetve a bűzhatás mértékében, a környezet terhelésében mutatkozik meg.”
Az október elsején hivatalba lépő új városvezető, Pintér Bence is úgy tudja, az átsorolás nem történt meg.
A győriek a szentiváni ipar park kapcsán – a marcalvárosi Kiserdő ügye mellett – megtapasztalhatták, hogy Dézsi Csaba András zöldpolitikája egész egyszerűen átverés: hiába reklámozta, hogy elérte a kormánynál az átsorolást, a szentiváni ipari parknak szánt területek továbbra is különösen veszélyes, zavaró hatású ipari területek, GIPZ besorolásúak
– fogalmazott a 24.hu kérdésére Pintér. Hozzátette: „Győrrel és velem fogják szembetalálni magukat azok, akik továbbra is különösen veszélyes ipari övezetet akarnak építeni a városban. Ha pedig a kormány átnyúl a fejünk felett, annak politikai következménye lesz a Fideszre nézve, ez egyértelmű innentől kezdve. A célunk világos a szentiváni ipari terület kapcsán: minősítsék át a telkeket, ne legyen tovább olyan terület, ami különösen veszélyes, zavaró hatású ipari terület, azaz GIPZ besorolású. Győrszentivánon rendszeres légszennyezettség-mérés és talajvíz-monitoring valósuljon meg, a 400 hektáros iparipark-bővítés egy jelentős részére pedig véderdőt telepítünk” – fogalmazott a megválasztott új polgármester.
Adrián Zoltán / 24.hu Pintér Bence
Természetesen Dézsi Csaba András leköszönő fideszes városvezetőt is megkerestük, és többek között az alábbi kérdéseket tettük fel neki:
Hol tart jelenleg a Győri Ipari Park bővítésének folyamata? Mennyi pénzt fordított annak előkészítésére a győri önkormányzat eddig? Konkrétan mire költötték ezt az összeget? Mekkora összeget fordítottak ezen belül a szükséges földterületek kisajátítására?
A győrszentiváni választási eredmények ismeretében a leköszönő városvezetés tervezi-e, hogy módosítja az ipari park bővítésére vonatkozó terveit, elképzeléseit?
Még ebben az önkormányzati ciklusban születhet-e bármilyen döntés, határozat az ipari park bővítéséről?
A Győrszentivánon történt asztmás és a daganatos megbetegedések növekedéséről szóló hírek nyomán az önkormányzat által indított egészségügyi felmérés, vizsgálat megtörtént-e, illetve milyen eredménnyel zárult?
Dézsi Csaba András nem válaszolt a kérdéseinkre.
Az aranytojást tojó mostohagyermek – Győrszentiván lázadásának okai
Balog-Farkas Renáta szerint viszont nemcsak a fenti konkrét ügy miatt bukott el a Fidesz Győrszentivánon. „Az ipari park bővítésének ügye alapozta meg ezt a választási eredményt, de nemcsak emiatt alakult így. Kétségtelen, hogy a tiltakozásnak köszönhetően ismertek meg bennünket, emellett tudtunk az emberek számára megfelelő alternatívát kínálni más területeken is. Az engem jelölő szervezet azonban nemcsak közéleti célokat szolgál, hanem azzal a céllal is jött létre, hogy egy kvázi faluszépítő egyesületként is működjön. Azt szeretnénk, ha Győrszentiván fejlődne, mert az elmúlt évtizedekben mind Győr más városrészeihez, mind a hasonló adottságú környező falvakhoz viszonyítva lemaradt. Hiába rakták tele Győrszentiván környékét gyárakkal, a településen belül akár az utakat, akár a játszótereket vagy általában a közösségi infrastruktúrát nézzük, szép lassan leépült ez az egykor különálló falu, melyet 1970-ben csatoltak Győrhöz” – ad magyarázatot Balog-Farkas Renáta arra, Szentivánt a helyiek máig faluként emlegetik.
Győrszentiván területe eredetileg nagyobb volt, mint az akkori Győr. Lényegében Szentiván egykori közigazgatási területén épült fel később a Győri Ipari Park, vagyis gyakorlatilag a rendszerváltás utáni ipartelepítés mind itt zajlott. Ránk Győr úgy tekintett, mint az aranytojást tojó tyúkra, amely bevételt hoz, ugyanakkor ezeket a pénzeket elvitték máshová, és nem kapta vissza a városrész-fejlesztésekben, így mostohagyermeke lettünk a városnak. A korábbi fideszes önkormányzati képviselő sem tudott ezen változtatni
– állítja a Szentiváni Civilek Egyesületének színeiben győzelmet arató új képviselő. Szerinte Győrszentiván ma is vonzó hely a környéken letelepülni akaróknak.
Mohos Márton / 24.hu Lakossági fórum Győrszentivánon: a helyiek tiltakoztak a szántóföldjeik elvétele ellen, ahol az állam ipari parkot akar létesíteni.
„Nagyon sokan költöztek Győrszentivánra az utóbbi években. Emiatt is kellett hozzányúlni a választókörzetek határaihoz, mert míg Győrben csökkent a népesség, addig Győrszentivánon nőtt. Így a szentiváni körzet egy részét leválasztották. Hivatalosan körülbelül 12 ezren laknak Győrszentivánon, de rengetegen élnek itt úgy, hogy nem rendelkeznek bejelentett lakcímmel, tehát nő a lélekszám. Az ország más részeiről Győrbe költözők is szívesen jönnek Szentivánra, mert egy csendes, falusias, kertvárosi lakóövezet, amely nagyon közel van Győrhöz. 2018-ban mi is azért költöztünk ide a férjemmel, mert nekem Békés megyei falusi lányként nagyon hiányzott a vidéki, falusias jelleg. Szentiván több útvonalon is megközelíthető, vagyis reggel, illetve délután sincsenek dugók, míg a Gyirmótot, Ménfőcsanakot, Győrújfalut vagy Abdát Győrrel összekötő utakon ilyenkor folyamatos a torlódás. Arról nem is beszélve, hogy az ingatlanárak is szembeötlő módon alacsonyabbak, mint Győr egyéb részein. Sok itt lakónak pont az ipari park közelsége adja Győrszentiván vonzerejét, mivel ott dolgozik, így könnyen, gyorsan be tud érni oda. A további bővítés viszont Győrszentiván csendes, vidékies jellegének további rovására menne” – mondja Balog-Farkas Renáta, aki szerint Győrszentiván lakóinak elsöprő többsége semmiféle ipartelepítést nem szeretne a környéken, ezért is álltak ilyen nagy számban a tiltakozás mellé.
Adrián Zoltán / 24.hu Győrszentiván látképe a tölgyeserdő felől.
És emiatt indult be ellenük a kormánypárti propagandagépezet.
Unatkozó anyukáktól Soros-bérenceken át dollárbaloldali ügynökökig mindennek neveztek bennünket. A több mint 7000 összegyűlt tiltakozó aláírás dacára Dézsi Csaba András nem vett komolyan bennünket, és érdemben soha nem hallgatott meg. Mikor egyszer volt egy személyes találkozó győrszentiváni kisgyerekes szülőkkel, oda bennünket, a tiltakozás szervezőit meg sem hívták. Csak azért tudtunk ott lenni, mert az egyik meghívott értesített bennünket, elképzelhetetlennek tartotta, hogy ne vegyünk részt rajta, és megszervezte, hogy ott legyünk. A polgármester magától soha nem kezdeményezett velünk megbeszélést, mi pedig hiába próbáltuk keresni
– említi Győrszentiván új képviselője, hozzátéve: szerinte a Fideszben alábecsülték őket. „A nagy nyilvánosság előtt soha nem fogják elismerni, hogy tévedtek, de ők is tudják, hogy emiatt bukták el Szentivánt, illetve a városvezetést is. A mi választókerületünkben polgármesterjelöltként annyi szavazatot kapott Pintér Bence, amellyel győzni tudott. Ki lehet mondani, hogy Dézsi Csaba András Győrszentivánon bukott meg. Itt volt a legmagasabb a részvétel, a voksok majdnem 70 százalékával győztem” – mondja Balog-Farkas Renáta, aki úgy véli, az új polgármesterrel és az őt jelölő TSZVE képviselőivel sokkal jobb lesz a viszonyuk, mint Dézsivel volt.
Bízunk benne, hogy együtt fogunk tudni dolgozni a TSZVE frakciójával, s létrejön köztünk egy jól működő együttműködés. Pintér Bence volt az egyetlen, aki belevette a polgármesteri programjába a követeléseinket. Borkai Zsolt és az egyesülete nem keresett bennünket, nincs köztünk együttműködés, de a város, illetve Győrszentiván érdekében akár velük is szívesen dolgozom majd együtt a közgyűlésben. Mi eddig is szívesen leültünk bárkivel, aki érdeklődött az ügyünk iránt. Sajnos a közgyűlésben többséget alkotó Fidesz nem tartozik ezek közé, de remélem, hogy később az ő hozzáállásuk is változik
– tette hozzá a szentiváni civilek képviselője.
The post „Dézsi Csaba András Győrszentivánon bukott meg” – ezért verték el 70 százalékkal a Fideszt first appeared on 24.hu.
