2018 nyara drámai időszak volt a külföldi hírszerzésért felelős titkosszolgálat, az Információs Hivatal (IH) történetében. Olyan események zajlottak, amelyek példátlan hatalmi játszmákra világítottak rá a kormányzaton belül – írta a Direkt36. A tényfeltáró portál szerint ekkor egy razzia zajlott a hírszerzésnél,
Kiemelt figyelmet fordítottak a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a korábbi cégével, az Elios Zrt.-vel összefüggő dokumentumok felkutatására. A Direkt36 szerint ugyanis az IH megfigyelte az Európai Unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a nyomozóit, amikor ők Magyarországon járva vizsgálták az Elios visszaélésgyanús tendereit, amelyeket közvilágítási fejlesztésekre kötöttek.
Több, a hírszerzés belső viszonyait ismerő forrás szerint Lázár János felügyelete alatt az IH elkezdett egyre komolyabb erőforrásokat fektetni a magyar kormány egyes intézkedéseit már akkoriban is bíráló európai uniós intézmények elleni kémkedésbe, és az IH-n belül gyakorlatilag egy egész részleget felfejlesztettek erre a célra.
„Az IH megfigyelés alá vont szinte minden Magyarországra beutazó uniós delegációt, köztük természetesen az OLAF-ét is” – állította egy volt titkosszolga.
A belügyes csapat heteket töltött az Információs Hivatal központjában, aminek során munkatársakat hallgattak ki, irattárakat kutattak át és számítógépeket foglaltak le. Végül nem találták meg azt, amit kerestek, aminek az is lehetett az oka, hogy
az Elios és más érzékeny ügyek esetében gyűjtött információkat nem hivatalosan rögzítették az IH-nál.
A hírszerzés korábban évekig a Miniszterelnökséget vezető Lázár János felügyelete alatt állt, de a 2018-as választás után felállt negyedik Orbán-kormányban más gazdát kapott. Lázár akkor kiszorult a kormányból, a hivatal pedig átkerült Szijjártó Péter külügyminiszter ellenőrzése alá.
A történteket ismerő több forrás szerint azonban az akciót Orbán Viktor környezetéből kezdeményezhették annak kiderítésére, hogy milyen információkat gyűjtött be az IH a miniszterelnök családtagjainak üzleti tevékenységéről, illetve azt is szerették volna feltárni, hogy általában milyen tevékenységet végzett a szolgálat Lázár felügyelete alatt. „Mintha vissza akarták volna csekkolni, hogy mit csinált Lázár, amíg ő felügyelte az IH-t” – fogalmazott egy korábbi titkosszolgálati tiszt.
Gyakorlatilag nyílt paranccsal mentek oda, azzal, hogy teljeskörűen eljárhattak az IH-val szemben, és minden nyilvántartásba belenézhettek
– mondta egy, a történtek részleteit ismerő forrás a portálnak. Mindez a lap szerint megmutatja, milyen komoly bizalmatlanság alakult ki a kormányzati szereplők között. A razziában egyebek mellett az elhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), a megfigyelések technikai lebonyolítását intéző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), illetve a rendvédelmi szervek belső elhárításaként működő Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) is részt vett. De az akció lebonyolításában részt vett a Terrorelhárítási Központ is.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós korábban a Belügyminisztériumnál dolgozott jogászként. Szerinte egy külföldi hatóság titkosszolgálati megfigyelése elviekben még indokolható is lehet, ha azonban ezekről a megfigyelésekről egy belső ellenőrzés során utólag nem kerülnek elő a kellő dokumentumok, az egyértelműen illegális tevékenységre utal.
A Direkt36 részletes kérdéseket küldött Orbán Viktor szóvivőjének, valamint az érintett magyar titkosszolgálatoknak és minisztériumoknak – Lázár Jánost az Építési és Közlekedési Minisztériumon keresztül keresték –, ám egyikük sem reagált hivatalosan. Az OLAF szóvivője válaszában azt írta, sem a vizsgálataikkal, sem a biztonsági intézkedéseikkel kapcsolatban nem adhatnak felvilágosítást.
A magyar titkosszolgálatok 1989 utáni történetében szinte példátlan, egészen idáig titokban tartott razziáról, a mögötte meghúzódó politikai játszmákról és a jogilag kérdéses módon végrehajtott megfigyelések részleteiről a Direkt36 az eseményeket ismerő magyar nemzetbiztonsági forrásoktól és kormányzati politikusoktól értesült.
Emlékezetes, az OLAF vizsgálata megállapította, hogy sok szabálytalanság történt az eliosos pályázatoknál, és azt javasolta, 13 milliárd forintnyi uniós pénzt vonjanak el Magyarországtól. A kormány végül nem uniós pénzből, hanem magyar költségvetési forrásból fizette a közvilágítási tendereket, így az OLAF fennhatósága megszűnt.
The post Direkt36: razzia volt a hírszerzésnél, hogy kiderüljön, mit tudnak az Orbán család üzleti tevékenységéről first appeared on 24.hu.
