Döntött a kormány, íme az adóemelés részletei

A hétfői kormányinfón több adódöntést jelentettek be. A Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-közleménye ezek részleteit bontotta ki. A kormány a háborúellenes akcióterv keretében arról döntött, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert. Magyarázatul azt írták, hogy a kormány továbbra is elutasítja, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg, miközben egyes szereplők extraprofithoz jutnak.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn hivatalában fogadta a Magyar Bankszövetség elnökségét és ismertette a háborúellenes akcióterv részleteit, amely a bankadót, valamint a tranzakciós illetéket érinti, és külön intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy a bankokra kirótt terheket a bankok ne háríthassák át a lakosságra.

Így emelkedik a tranzakciós illeték

A tranzakciós illetéknél a kormány továbbra is azt rögzíti, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték esetén a bankok és a pénzforgalmi szolgáltatók az illetékfizetésre kötelezett fél, nem pedig a lakosság vagy a vállalati szektor.

A tranzakciós illeték alábbi eleminél lesz emelés:

általános esetben (ideértve az értékpapír tranzakciókat is) az illeték mértéke 0,45 százalékra emelkedik (0,3 százalékról), de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint lehet (ez utóbbi 10 ezer forintról emelkedik);
készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedik (0,6 százalékról).

Az új szabályozás 2024. augusztus 1-jétől érvényes, a kormány az intézkedéstől 2024-ben 85 milliárd forint többletbevételt vár, 2025-ben pedig a teljes évet tekintve elérheti a 200 milliárd forintot.

A jelenleg hatályos pénzügyi tranzakciós illeték mértékének emelése mellett 2024 október 1-jétől bevezetnek egy kiegészítő illetéket is a konverziót (valutaváltást) tartalmazó ügyletekre, amit a jelenlegi tranzakciós illetéken felül kell majd megfizetni az érintett tranzakcióknál.

A döntés értelmében amennyiben egy ügylet a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmaz (ideértve a deviza swap-ügyleteket is), úgy ezt az ügyletet magasabb tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli.
A kiegészítő illeték mértéke – az általános tranzakciós illetéken felül – tranzakciónként 0,45 százalék, szintén a 20 ezer forintos maximummal.

A közlemény szerint az általános szabályoktól eltérően ez a kiegészítő illeték belföldi természetes személy vagy vállalati ügyfél által ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák közötti ügyleteket, a hitelintézeteken és központi szerződő félen kívül a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, befektetési alapkezelőknek és befektetés alapnak vezetett számla terhére megvalósított fizetési műveleteket is terheli, de nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre.

Összességében a kiegészítő tranzakciós illetékből származó bevétel a tárca reményei szerint 2024-ben 7 milliárd forint lehet, 2025-ben elérheti a 30 milliárd forintot.

A tranzakciós illetéknél a kormány a családok védelmére hivatkozva az alábbiakról is döntött még:

A jövőben a magánszemélyek átutalásánál, postai befizetésénél és értékpapírügyleteinél az illetékmentes határt a kormány 2,5-szeresére emeli, azaz a jelenlegi 20 ezer forintról 50 ezer forintra tranzakciónként.
A bankkártyás műveletekre nem vonatkozik a kiegészítő tranzakciós illeték.
A bankkártyáknál tételes illeték van érvényben, ami érintéses bankkártyáknál 500 forint évente, míg egyéb bankkártyáknál 800 forint. A kormány a bankkártya-használat utáni illeték mértékén nem változtat, így az továbbra is rendkívül alacsony marad.

Banki extraprofitadó

A banki extraprofitadó marad. A kormány döntése értelmében – érvényt szerezve korábbi elvárásnak – a bankok csak abban az esetben csökkenthetik az extraprofit-adó befizetési kötelezettségüket a 2024-es évben, amennyiben növelik a teljes állampapír-állományukat úgy, hogy 2027 után lejáró állampapírokat vásárolnak. A kormányzati elvárás tehát az, hogy az állampapír-portfolió átrendezése helyett a szektor hosszú lejáratú állampapír vásárlással a teljes állampapír-állományát növelje.

A kormány rögzítette, hogy az 50 százalékos adókedvezmény igénybevételéhez a teljes állampapír-állomány névértékének is növekednie kell, nem elég a hosszú lejáratú, azaz 2027 után lejáró állampapír-állomány névértékét növelni. Ebből fakadóan a 2024-es évre vonatkozóan mind a teljes állomány, mind a 2027 után lejáró állampapírállomány-növekmény figyelembe vételével állapítják meg az adókedvezményt. A vizsgált időszakot 2024 első 11 hónapjában látott napi átlagos állampapírállomány fogja jelenteni a megelőző év, azaz 2023 első 4 hónapjához képest. 2024-ben az extraprofit adó alapja a 2022-es korrigált, adózás előtti eredmény. 2024-ben a bankszektor teljes extraprofitadója tervezetten 260 milliárd forint, amely az előírásoknak megfelelő állampapírvásárlás teljesülése esetén az 50 százalékos adókedvezménnyel 130 milliárd forintra csökkenthető.

A kormány döntése értelmében a banki extraprofitadó 2025-ben úgy marad érvényben, hogy annak nominális értéke nem csökken és az adó alapja a 2023-as korrigált, adózás előtti eredmény lesz. Jövőre az állampapír-állomány növelésénél a vizsgált időszakot 2025 első 11 hónapja fogja jelenteni 2024 első 11 hónapjához képest.

Banki ársapka

Ahogy azt már a kormányinfón is jelezték, a banki díjakra is egyfajta ársapka kerül – ott az hangzott el, hogy 2024-ben a számlavezetési és kártyahasználati díjra stopot vezetnek be a lakossági kártyáknál és számláknál. Ezt is pontosította az NGM. Közleményük szerint a  pénzügyi terhek növekedésének megakadályozása érdekében a kormány díjemelési stopot vezet be a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakra, költségekre és egyéb fizetési kötelezettségekre. E szerint

2024. december 31-ig a lakossági ügyfelek bankszámláinál egyoldalú díjemelést közvetlen és közvetett formában sem valósíthatnak meg a pénzügyi szolgáltatók.
Ez a tiltás az összes fizetési számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, amely a már fennálló szerződésekre és az új szerződésekre is irányadó.

A közlemény szerint a kormány ezzel akadályozza meg, hogy a bankok áthárítsák a terheket, ezzel is segítve a fogyasztás helyreállását és az óvatossági motívum további oldását, amelynek a gazdasági növekedés újraindulásnak köszönhetően végső soron a bankok is a nyertesei.

The post Döntött a kormány, íme az adóemelés részletei first appeared on 24.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed