Dupla választást tartottak Bulgáriában: ingatag kormány alakulhat, a szélsőjobb pedig egyre erősödik

„Nagyon sok emberrel beszéltem itt, és apátia van. Nem nagyon tudnak mit kezdeni a politikai elittel” – mondta a 24.hu-nak Krasztev Péter, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) docense, aki épp Bulgáriában tartózkodik, és a helyszínen követte a június 9-ei két választást.

Nincsenek új arcok, a régi politikai elit pedig leszerepelt

– tette hozzá a félig bolgár származású szakértő, hozzátéve: „akik pedig újonnan bukkantak fel, azok olyanok, mintha Magyarországon a Betyársereget összeolvasztották volna egy bizniszegyházzal, egy fanatikus online szektával”, megspékelve azzal, hogy feltehetően még orosz finanszírozást is kaphattak.

De mi is történt június 9-én Bulgáriában? Az európai parlamenti szavazással egyidőben általános választásokat is tartottak, ugyanis a politikai elit képtelen volt az elmúlt években stabil kormányt alakítani. Három éven belül immár a hatodik általános választásra volt szükség, miután idén felbomlott a nagykoalíció, amit a helyi populista – magát egyébként jobbközépnek minősítő – párt, a GERB és a „nyugatosok”, azaz a Folytassuk a változást (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) koalíciója alkotott.

A GERB és a PP-DB tavaly ugyan megállapodott abban, hogy rotációs alapon nagykoalícióban kormányoznak majd, de amikor az első fázis idén tavasszal véget ért, és a PP-DB miniszterelnöke, Nikolaj Denkov lemondott volna a GERB jelöltjének a javára, az utóbbi nem vette át a kormányzást. Ehelyett a GERB vezetőjének, a korábbi többszörös miniszterelnöknek, Bojko Boriszovnak a döntésével inkább az előrehozott választásokat kényszerítették ki.

Hristo Vladev / NurPhoto / Getty Images Bojko Boriszov, a GERB vezetője szavaz a nemzetgyűlési és európai parlamenti választásokon a bulgáriai Bankyában 2024. június 9-én.

A bolgár politikát több mint egy évtizede meghatározó Boriszov és párttársai nyilvánvalóan a közvélemény-kutatások miatt döntöttek az előrehozott törvényhozási választások mellett, és valamennyire igazolta is őket a voksolás eredménye. A GERB ugyanis nemcsak az EP-választásokat, hanem a bolgár parlamenti voksolást is megnyerte, 24-25 százalékos eredményekkel.

Ráadásul a korábbinál nagyobb, bő tíz százalékpontos előnnyel győztek az „üldözők” előtt. Boriszovék után ugyanis az etnikai török párt, a DPSZ (Mozgalom az Igazságért és Szabadságért) következik a második helyen, és csak harmadiknak futott be a „nyugatos” PP-DB koalíciója. A negyedik helyen a szélsőjobboldali Újjászületés (Vazrazsdane) végzett. Ez a három párt, illetve pártszövetség egyaránt 14-17 százalék körüli eredményt ért el.

A PP-DB koalíció széleskörű együttműködés eredményeként jött létre, de ahhoz mégsem volt elég széles körű, hogy tartósan jó választási eredményeket érjen el. A nyugatos szövetség egyik tagpártjának, a DB-hez tartozó „Igen, Bulgáriá”-nak az elnöke, Hriszto Ivanov a választások után le is mondott, látva a csúfos kudarcot.

Krasztev ezt így kommentálta a 24.hu-nak: „Bár volt egy friss, nyugatos erő, de ők is inkább egymással, illetve a politikai elit más tagjaival foglalkoztak, nem azzal, amiért a korábbi választásokon viszonylag nagy támogatást kaptak, azaz a politikai-gazdasági-társadalmi reformokkal. Végül pedig teljesen szétzilálódott ez a nyugatos koalíció.” Kérdés az is: befolyásolhatta-e a választásokat, hogy a PP egyik vezetőjéről lehallgatott felvételek kerültek a választási kampányban napvilágra (a hírek alapján a pártnak állítólag nagy mennyiségű készpénz állt a rendelkezésére).

Amikor erről kérdeztük, az egyetemi docens azt mondta, hogy az embereket már nem érdekli a politika, ezek a botrányok már nem rázzák meg a közvéleményt. Ezt igazolja, hogy rendkívül kevesen mennek el egyáltalán szavazni is, nemhogy napi szinten követnék a politikai kavarást.

Ezt azonban kihasználhatják a szélsőséges, döntően Oroszországgal jó kapcsolatot ápoló erők. Egyrészt az Újjászületés, másrészt az új, még extrémebb, még jobboldalibb erő, a Velicsie párt is jó eredményeket ért el a mostani parlamenti választáson. (Az utóbbi párt nevét nagyjából „Nemzeti Nagyságnak”, „Nemzeti Nagylétnek” lehetne lefordítani.)

Az Újjászületés a negyedik legfontosabb erő lett a mostani választásokon, a Velicsie azonban „csak” a bolgár parlamentbe jutott be. Persze ez valójában nagyobb siker, hiszen rögtön tizenhárom mandátumot szereztek az – állítólag piramisjátékon meggazdagodott – pártalapítók, akik egy történelmi emlékparkot üzemeltetnek, és ott gyakorlatilag egy paramilitáris erőt is felépítettek.

Krasztev szerint gyakorlatilag a Velicsie elfoglalt egy bolgár kistelepülést és onnan minden más politikai erőt kiszorított. Ez országosan sokáig „radar alatt maradt”, senki nem tudott róluk semmit, az online térben terjeszkedtek. Most viszont kiderült, hogy 4,7 százalékos eredménnyel bejutottak a bolgár törvényhozásba, amitől viszont már minden komolyabb politikai erő megriadt.

A Velicsie által keltett ijedtségen túl, mivel a nyugatos koalíció szétesett, Krasztev szerint a GERB vezetésével alakulhat új kormány, hiszen a GERB az egyedüli párt jelenleg Bulgáriában, amely kormányzati tapasztalatokkal bír és viszonylag stabil állapotban van a párt szervezetileg is. (Tegyük hozzá: a párt és vezetője: Bojko Boriszov körül számtalan botrány volt korábban, de ezek immár eltörpülnek ahhoz a káoszhoz képest, ami a GERB kormányzatból való kibukása óta, az elmúlt két három évben történtek.)

Nikolay DOYCHINOV / AFP A „Folytatjuk a változást” párt kampányplakátjai Plovdivban 2024. június 5-én.

S bár eredetileg cáfolták, Krasztev szerint a mostani eredmények láttán nincs más választása Boriszovéknak, mint hogy összefogjanak a török párttal, a DPSZ-szel – amelyet olyan üzletemberek vezetnek, akik még Törökországból is ki vannak tiltva gazdasági visszaélések miatt (Ahmed Doganról és Deljan Peevszkiről van szó), illetve amerikai és brit szankciók vannak ellenük érvényben különböző más törvénytelenségek gyanúja miatt. Ennek ellenére Peevszki most éppen Amerika-barát politikai álláspontot foglal el, és Ukrajnát is támogatni látszik, legalábbis a nyilvánosság előtt.

Így Krasztev szerint a legvalószínűbb kifutása a mostani választásoknak, hogy a GERB és a török párt mellett harmadiknak a legpopulistább bolgár pártot is kénytelenek lesznek majd a koalícióba bevenni. Szlavi Trifonov humorista és csalga-sztár, azaz mulatós zenész ITN (Van Ilyen Nép) nevű pártjáról van szó, amely a GERB elleni tüntetések szervezésével tűnt fel, de az utóbbi időben egyre közelebb került hozzá és Bojko Boriszovhoz. Így most egy végtelenül bizonytalan helyzetű koalíció alakulhat, amelynek leggyengébb pontja az ITN lesz. Trifonovék ugyanis sokszor elárulták már szövetségeseiket, és aligha várható tőlük bármiféle stabilitás, kiegyensúlyozott működés – vélekedik Krasztev.

The post Dupla választást tartottak Bulgáriában: ingatag kormány alakulhat, a szélsőjobb pedig egyre erősödik first appeared on 24.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed