A szex az élővilágban nem holmi romantikával átitatott élvezetes tevékenység, ahogy szerencsés esetben az embernél és egy maréknyi más fajnál tapasztalhatjuk. Az ágyi poloskától a macskáig nagyon sok faj párzása jár valamiféle traumával, fájdalommal, sérülésekkel. A hadroszauruszok, a kréta időszak vége felé élt kacsacsőrű növényevő dinók maradványain a szakemberek már rég észrevettek speciális sérüléseket.
A kövületek sokaságán lehet gyógyult gerincsérüléseket látni. E sérülések okaként számtalan elképzelés született: zsákmányállatként szerezték ragadozóktól, az élet során bekövetkező kopás és használat okozták, esetleg a falkában élő fajtársak véletlenül rátapostak?
Egy új, az iScience folyóiratban megjelent kutatásban egészen más, és eléggé észszerű okot talált egy belga vezetésű nemzetközi kutatócsoport. A hadroszaurusz-félék csontmaradványait világszerte megtalálni, ennek köszönhetően az egyik legjobban tanulmányozott dinoszaurusz-csoportot jelentik. Betegségeik, sérüléseik is a kutatások tárgyát képezik már jó ideje. Sérülések, fertőzések, daganatok, fejlődési rendellenességek széles tárháza tanúskodik arról, hogy bizony kihívásokkal, nehézségekkel teli élet várta a kréta végi élőlényeket.
A kutatók 500 sérült dinót vizsgáltak meg, különféle észak-amerikai hadroszaurusz-félék farokcsigolyáit elemezték. A sérülések fajtól függetlenül rendkívüli módon hasonlítottak egymáshoz: a csigolyákon függőleges, kissé ferde sérülések voltak, amelyek feltehetően egy felülről, a csigolyanyúlványok csúcsaira ható nyomóerő következményeként jöhettek létre.
A sérülések adatait statisztikai módszerek segítségével is elemezték, valamint egy olyan, mérnökök által használt módszerrel is, amivel azt szokás vizsgálni, miként viselkedik egy szerkezet mechanikai nyomás hatására, mikor hajlik, vagy mikor roppan meg.
Az elemzésből arra jutottak, hogy mindezek a csigolyasérülések egy felülről, 60-30 fokos irányban ható nyomóerő következményei, a nyomás hatására a farokcsigolyák megnyúlt tüskéi eltörtek.
A kutatók számtalan lehetséges sérülési módot végigelemeztek, és arra jutottak, hogy mindegyiknél jobban passzol a törésekhez az, ha párzási rituálé közben születtek azok. A felül elhelyezkedő hím súlya miatt következtek be a törések.
Voltak olyan ősmaradványok is, ahol többszörös gyógyult sérülés volt, így feltehetően ismétlődő traumáról volt szó esetükben. Bár nem tűnik túl logikusnak, ha egy hím a párzás során sérüléseket okoz a nősténynek, hasonló esetek ma is szép számmal akadnak az állatvilágban.
A kutatás eredményét arra is fel lehet használni, hogy segítségével az egykor élt hadroszaurusz-félék nemét meghatározzák. Erre eddig nem sikerült jó módszert kidolgozni, de úgy tűnik, a csigolyasérülések eléggé árulkodók.
Ha igaz ez a párzás során szerzett sérülés elmélet, akkor kijelenthető, hogy töréseket hordozó csigolyájú egyedek nőstények lehettek. Ennek segítségével aztán további információkat is ki lehet nyerni a csontokból, például felfedezhetők esetleg olyan nemi különbségek, amelyeket eddig nem ismertünk fel. Az állatok társas viselkedésére is jobban tudunk eztán következtetni.
The post Durva sérülésekkel járt a szex a dinóknál first appeared on National Geographic.
