Még mindig közel a Mars és a Jupiter 15-én
A legközelebb ugyan 14-én jártak egymáshoz, de még 15-én is alig 20 ívperc választja el őket – ez a telihold átmérőjének kb. kétharmada. Hajnalban a keleti égen kereshetjük, és el sem téveszthetjük őket, mivel a hajnali ég legfényesebb objektuma a Jupiter.
Érdemes a párost nagyobb teleobjektíven át megörökíteni. A következő napokban folyamatosan nő a látszólagos távolságuk, a hónap végére a Mars már ki is hátrál a Bika csillagképből.
Váljunk egy kicsit egyiptomivá!
Történelem iránt érdeklődőknek izgalmas játék lehet megfigyelni a hajnali égen először felbukkanó Szíriuszt. Talán sokan tudják, hogy e csillag hajnali első felbukkanása, úgynevezett heliákus kelése volt az ókori egyiptomi évkezdetet jelölő időpont, ha erre nem is, de arra bizonyosan emlékszünk, hogy a Nílus éves áradását is e csillag keléséhez kötötték.
Bár hazánkban a délre fekvő Egyiptomhoz képest mintegy egy hónappal később lehet csak megpillantani e ragyogóan fényes csillagot, érdekes játék minden évben, augusztus második felében megkeresni. Hazánkban persze az időjárás is nagyban befolyásolja, mikor van alkalmas megfigyelési helyzet, alapvetően fontos, hogy tökéletes rálátásunk legyen a délkeleti horizontra, és persze a derült ég is elengedhetetlen.
Augusztus 16. után, reggel 5 körül keressük, de 25-ét követően már fél 5-kor felkel a csillag, a megpillantásának hazai jegyzett rekordja 2022. óta augusztus 18. A déli országrészben van nagyobb esélye, hogy korán megpillantsuk, nem teljesen lehetetlen akár 16-án sem, de 17-én biztosan lehetséges, ha valóban tiszta az ég. Pár percig állnak csak fenn azok a körülmények, amelyekben esélyes megpillantani, így jó, ha csillagtérkép alapján már előre kimérjük, hol fog felbukkanni a Szíriusz, és jegyezzük meg a horizontunk azon pontját.
Telihold 19-én
Bár naptár szerint hétfőre esik, a másnapi nemzeti ünnep miatt pihenőnappá nyilvánították, így talán többen tudnak időt fordítani az utolsó nyári telihold megfigyelésére, mint egy átlagos hétfőn. A telihold a délkeleti égen bukkan fel, napnyugta után jó negyed órával, vagyis igazán kedvező fényviszonyokra számíthatunk.
A holdkelte ideje keleti határainknál 19:52, Budapesten 20:03, nyugaton pedig 20:13 lesz. Még mindig alacsony égi úton jár a Hold, így ha holdfényes tájat fotózunk, hosszúra nyúlt árnyékokat is láthatunk majd.
Sajnos a hónap második felében a még mindig túl rövid éjszakákat uralja a holdfény, így túl sok érdemi csillagászati megfigyelésre nem lesz esélyünk. 27-ét követően lehet az esti időszakban 1-2 órányi sötétséget találni csupán.
A Hold elfedi a Szaturnuszt 21-én hajnalban
20-án este, holdkeltekor még 4,5 fokra lesz a Holdtól a Szaturnusz, ám az éjszaka során fokozatosan közelednek. A fedés előtt persze közeli együttállást is láthatunk, ezért érdemes már korán felkelni. Hajnal fél 5-kor még fél fokra jár egymástól a két égitest, ekkor még sötét égen figyelhetjük meg őket.
Mire a Hold eléri a bolygót, már egészen világos lesz, ám a Szaturnusz elég fényes ahhoz, hogy még ekkor is lássuk. Persze egy ilyen fedést érdemes távcsővel megfigyelni, illetve nagyobb teleobjektívvel fotózni. Az égitesteket a fedés kezdetén a délnyugati ég alján, 20 fokos magasságban látjuk.
A Szaturnusz kb. egy óra alatt csusszan át a Hold mögött, így ugyan elméleti esély még van a kilépést megfigyelni is, ám gyakorlati azért jóval kevesebb. Az égitestek ekkor még alacsonyabban, kb. 7-9 fokon járnak (országrésztől függően), és már napkelte után leszünk.
Nem lehetetlen fotón megörökíteni persze, de ahhoz tényleg igen tiszta ég és levegő szükséges. Mivel az efféle fedések meglehetősen ritkák, érdemes rászánni az időt, hogy megcsodáljuk.
Hold-Fiastyúk együttállás és részleges fedés 25/26-án
Késő este, 22 óra után kel fel a páros, holdkelte körül picit kevesebb mint 3 fokra lesznek egymástól. Az éjszaka előrehaladtával a távolságuk csökken, hajnalra 4-re már összeér a nyílt halmaz és a Hold. Mivel a Hold 53 százalékos megvilágításban lesz, ezért ekkor szabad szemmel nem fogjuk már látni a Fiastyúk csillagait, fotózni viszont tudjuk a párost.
Ha puszta megfigyelésre vágyunk, akkor arra sokkal alkalmasabb az esti időszak, a nagyobb távolsággal. A halmaz és a Hold társaságában afféle kéretlen harmadikként az Uránuszt is megtaláljuk, este a Hold alatt 3 fokkal, de ezt a bolygót csak fotón láthatjuk viszont, vagy persze távcsövön keresztül.
A hajnali időszakban viszont a Hold már bele is „lóg” a csillaghalmazba, fél 5 körül elfedi a Merope csillagot, az majd kb. 40 perccel később, már erősen világosodó égen fog felbukkanni a Hold megvilágítatlan oldala mögül.
A legnagyobb fokú fedést az ország délkeleti felében élők figyelhetik meg, náluk az Alcyone is elbújik a Hold mögött. Később további csillagokat is elfed, de azt hazánkban nem lehet már látni, mert időközben teljesen kivilágosodik és a Nap is felkel.
Hajnali holdsarló – Jászol-halmaz együttállás 31-én
A Jászol-halmaz már jól látható a hajnali északkeleti égen, a meteorológiai nyár utolsó hajnalán pedig a Hold is csatlakozik hozzá. Laza együttállásunk lesz, a két objektum 3 fokos távolságban jár egymástól. Rutinos megfigyelők már tudják, hogy az őszi-téli hónapok során gyakran láthatjuk a Holdat e halmaz közelében, e sorozat idei első állomása lesz az augusztus végi.
Még mindig sok a meteor
Perseida maximumot követően a hónap végéig még lesz esélyünk meteorokat látni, ha nem is túl nagy számban. Ha az időjárás kellemes, tiszta az ég, néha nézzünk az égre is. Perseidákat augusztus 26-ig láthatunk, de 23-ig még a Déli Delta Aquaridákból is eshet néhány rajtag.
Szintén aktív még a Kappa Cygnidák raja, amelyből ugyan nem túl nagy számú, ám annál szebb meteor hullhat. A sárgásvörös fényű, gyakran jelentős fényességű és lassú meteorok az égbolt tetején járó Hattyú csillagkép felől érkeznek, és ha sikerül megörökíteni őket, akkor a fotón is szép lesz a látványuk.
Minél lassabb egy meteor, annál több ideig küldi a fotonokat a fényképezőgép érzékelőjére, így még a kevésbé fényesek is szebb képet adnak, mint a fényes, de nagyon gyors meteorok. Az említett rajokon túl néhány egészen kis raj is aktív még a hónap második felében, így azért lesz lehetőségünk még a hullócsillagok megfigyelésére. Sajnos a holdfény azonban jelentősen rontani fog az élményen.
The post Égi jelenségek 2024. augusztus második felében first appeared on National Geographic.
