Használjuk ki a holdmentes időt!
Egyre hosszabbak az éjszakák, azonban egyre párásabbak, ködösebbek is lehetnek. Ha tiszta idő van, és a holdfény sem zavar, már csak azért is érdemes kimenni kicsit a sötét, csillagos ég alá, hogy az őszi-téli csillagképek szépségében gyönyörködjünk. Nyáron ugyan tetszetős a Tejút szalagja, azonban a téli égen van több fényes csillag, ilyenkor izgalmasabb a látvány, és a jól ismert csillagképeket is megtalálhatjuk. Jól megfigyelhető sokak kedvence, az Orion, a hónap első felében 22 óra körül már az egész csillagkép a horizont felett lesz.
Egész éjjel látható a Bika benne a Hyadok nyílhegyével, és a Fiastyúk kékes szálakba burkolózó csillagaival. Az Orionnal együtt kel az Ikrek, éjfél után pedig az Oroszlán, és a Kis Kutya (a ragyogó Szíriusszal) is megfigyelhető. Amikor nem teljesen derült, ám csak egy leheletvékony fátyol van az égen, ez kiemeli a csillagok színét, e hatást utánozzák a lágyító szűrők fotózáskor.
A távcsöves megfigyelők számára ragyog a Jupiter és a Szaturnusz (bár ez utóbbi a gyűrűje élével fordul felénk, így annyira nem látványos), számos ködösség kínálja magát. Megjelenhet az állatövi ellenfény, ha igazán sötét egű helyszínre tudunk menni: november elején a halványan derengő fényfoltot éjfél körül magasan a déli égen keressük, a Fiastyúktól jobbra.
A nagy magasság miatt ilyenkor a legjobban megfigyelhető ez a nagyon ritkán látható jelenség, a sötét ég mellett segíti a megfigyelést egy átvonult hidegfront utáni tiszta levegő. Ha fotózni indulunk, érdemes arra is gondolni ilyenkor, hogy a fényképezőgépünket esetleg már páramentesíteni kell.
Lassú, fényes meteorokat adhatnak a Tauridák
A Tauridák rajkomplexumot egy északi és egy déli csoportra oszthatjuk, mindkettőre jellemzők a lassú és fényes meteorok, de darabra egyik se ad sokat. A Déli Tauridák maximuma idén november 4/5 éjjelére esik, amit egyébként is érdemes lehet kinn tölteni, mivel nem lesz holdfény. Az Északi Tauridák maximuma november 11/12-én éjjel jön, akkor viszont már erős holdfény fogja rontani a helyzetet. Ezek a meteorok az Encke-üstökös szemcséi, és óránként néhány (a maximum idején 3-4) meteort láthatunk belőlük.
Ez önmagában senkit se ösztönöz kitelepülésre, különösen az egyre hűvösebb éjjeleken, de ha egyébként kint töltjük az időt, akkor érdemes fejben tartani, hogy van ez a két remek raj.
A két maximum közti időszakban mindkét rajból kissé emelt számban érkezhetnek meteorok, vagyis a 4-től 12-ig terjedő éjszakákon egy egész kicsikét nagyobb aktivitás lehet. A két raj radiánsa a Fiastyúktól jobbra található, ha feltűnően lassú meteort látunk ebből az irányból érkezni, az nagy valószínűséggel valamelyik taurida lesz.
Ezen felül a novemberi meteorok közül a Leonidák szokott nagyobb figyelmet kapni. Azonban e raj az elmúlt években folyamatosan egyre kevesebb meteort hoz, és ez sajnos még tovább romlik majd évszázadunk végéig. Az előrejelzések szerint a raj hírnevét öregbítő kitörésre majd csak 2099-ben számíthatunk, aki teheti várja meg, érdemes lesz! A leonida meteorok gyorsak, ezért fotón se látványosak igazán, de a létezésüket azért ne feledjük el. A hónap első heteiben óránként 1-1 meteort adhat talán, az éjszakák második felében, a maximuma majd a hónap második részében jön el, de teliholdkor.
Nehezen megfigyelhető alkonyi holdsarló 4-én és 5-én
A téli félév alkonyi sarlói igen nehezen láthatóak az égi geometria miatt. Most az első esélyünk 4-én alkonyatkor nyílik rá, ám ekkor már duci, 9 százalékos sarlót láthatunk csak. Bár nyilván ez se ronda, azért egy 3-4 százalékoshoz képest kevésbé izgalmas. A sarlóhoz ideális időpont keleten 16:40, Budapesten 16:50, nyugaton 17:00 lesz. A sarlót a délnyugati ég alján keressük, nem egészen 4 fokos magasságban – vagyis teljesen akadálymentes horizontra lesz hozzá szükség. A sarló felett 5 fokkal a Vénuszt is megláthatjuk.
Másnap, 5-én a sarló már 16 százalékos megvilágításban jár, így még ducibbnak figyelhetjük meg, ezúttal a Vénusz tőle jobbra lesz, 8 fokra. A megfigyeléshez az időpont az előző napihoz képest 20 perccel később lesz ideális, de tovább is élvezhetjük égi kísérőnk látványát. A Hold 18:15 körül megy le ezen az estén.
Hold és Szaturnusz 10-én este
Égi kísérőnk 66 százalékét világítja be a napfény, a Szaturnusz tőle balra, kissé felfelé, 4 fok távolságra látható majd a kora esti időszakban, kb. 30 fokos magasságban, a déli égen. Éjfél körül nyugszanak, ekkor a távolságuk már alig 2 fok lesz, és a bolygót a Hold felett láthatjuk.
Fotózni még mindig érdemes az őszi üstököst
A C/2023 A3 (Tsuchinshan–ATLAS) üstökös október közepén pár napig szabad szemmel is könnyen észrevehető volt (bár a holdfény és a folyamatosan érkező, képződő felhőzet sokat nehezített a megfigyelésén), novemberre jelentősen elhalványodott.
Ez azt jelenti, hogy fotózni még mindig lehet, ám megpillantásához már segédeszközre is szükség lesz, ilyenkor tesz jó szolgálatot egy binokulár.
Ha fotózni szeretnénk, a hosszú csóva miatt nagyobb látószögű objektívvel érdemes ezt megtenni, és akinek van az égbolt forgását ellensúlyozó mechanikája, a sötét estéken ezt is érdemes bevetni. Az üstökös lassanként halad a Tejút sávja irányába, a hónap közepére el is éri, persze közben ismét beerősödik a holdfény, így pont akkor lesz a legkevésbé könnyen fényképezhető, amikor a legszebb helyen jár.
A jelen tendenciákat tekintve a fényessége jelentősen csökken ugyan, de még mindig fényesebb lesz a legtöbb, közelünkben járó átlagos üstökösnél. Sajnos a hazai időjárási sajátosságok miatt sokan lemaradtak a legszebb látványról.
The post Égi jelenségek 2024. november első felében first appeared on National Geographic.
